Afonso Dhlakama halálának apropóján – Mozambik jövőképe

Közzététel ideje | június 3, 2018 | Még nincs hozzászólás | GaceTillerro

Afonso Dhlakama. Sokan őrültnek nevezték, lázadó hadúrnak hívták vagy akár félistenként, megváltóként tekintettek rá, annyi biztos azonban, hogy Dhlakama Mozambik független létének egyik legmeghatározóbb alakja volt, akinek május harmadikán bekövetkezett halála olyan hullámokat gerjeszthet ismét, mint amilyen nagyokat politikai aktivitása indított útjára. A Mozambiki Nemzeti Ellenállás (RENAMO) történelmi vezérének halála ugyanis azt is jelenti, hogy a jelenlegi elnökkel, Filipe Nyusival folytatott (Nyusi a RENAMO nagy riválisának, a Mozambiki Felszabadítási Frontnak, a FRELIMO-nak a vezére) és az utolsó stádiumban tartó béketárgyalásai semmisnek tekinthetőek és a Mozambikot hosszú éveken át instabil helyzetben tartó konfliktus ismét fellángolhat. Akárhogy is lesz, azt már egy ideje konstatálhattuk, hogy Dhlakama nélkül nem nagyon van politikai ellenállása a Frelimonak, azaz ezzel a tragikus halálesettel konzerválódhat egy ellenfél nélküli egypártrendszer, bár reménykedjünk benne, hogy nem így lesz, mert azt tökéletesen láthatjuk más afrikai példákon keresztül is, hogy azzal az adott ország lakossága nem igazán jár túl jól.

A 15 éven keresztül tartó és 1992-ben befejeződött, brutális mozambiki polgárháború végén még úgy tűnt, a szovjetek által támogatott és inkább szocialista vonalat követő Frelimo mellett az Egyesült Államok által támogatott Renamo lesz az ellensúly, csak az gyorsan kiderült, hogy a Frelimo ebben nem lesz partner és az újonnan felfedezett természeti kincsek adta támogatással nagyon gyorsan a meghatározó politikai tényezővé vált. A Renamo képtelen volt komoly politikai napirendet összerakni, képtelen volt komoly támogatói bázist szerezni, így végül 2013-ban végső elkeseredésében a megmaradt mag újra a fegyverhez nyúlt és támadásokat kezdtek el végrehajtani vasútvonalak, rendőrőrsök, buszok ellen – ennek amúgy lett eredménye, mert 2016-ban, amikor a Frelimo és a Renamo ismét békét kötött, Nyusi elnök maga kezdett tárgyalni Dhlakamával, akinek ismét felcsillant a remény, hogy politikai pályafutása végén tisztességgel búcsúzhat évtizedes harcától.

Most már biztos, hogy nem így lesz, ahogy sok fiatal (és a Renamo harcát talán igazából nem is ismerő) mozambiki nyilatkozott mindenféle sajtóorgánumoknak az elmúlt napokban, ilyen vezetője nem lesz a Renamonak soha és ilyen éles hangú ellenfele sem lesz a kormányzatnak, sőt sokak szerint Dhlakama a demokrácia igaz védelmezője volt (hát azért erre ne vegyünk mérget, úgy számolt le párton belüli ellenfeleivel, ahogy a tankönyvekben meg van írva). Ideiglenes utódja a Renamo katonai szárnyán egykori katonája, Ossufo Momade lett, a parlamentben viszont továbbra is unokahúga, Ivone Soares fogja képviselni eszméit és az közismert, hogy a politikai és a katonai szárny már régóta komoly ellentétekkel küzd, az egyetlen ragasztó, ami egyben tartotta a rendszert, magának Dhlakamának a személye volt. És bár Dhlakama tetteiben, nyilatkozataiban bőven voltak problémás pontok és a Renamo erőszakos támadásai is elítélendőek lehetnek sokak szemében, mégis egy jelentős mozambiki többség úgy gondolja, hogy ezzel a halálesettel azoknak, akiknek nem volt ínyére a Frelimo uralkodása, nem maradt már választás, nem fog gondoskodni senki róluk.

Mindez pedig az októberi helyhatósági választások előtt történt, ahol már sosem fogjuk megtudni, hogy a Renamot most csak nosztalgiából dicsérő emberek valójában tényleg egyetértettek-e Dhlakama gondolataival. Az egyetlen esély a Renamonak most az, ha a következő pártkongresszuson képesek lesznek találni egy hasonló karizmatikus vezetőt, aki egyrészt képes lesz fenntartani a mozgalom felé irányuló támogatást, másrészt tudja folytatni a megkezdett tárgyalásokat Nyusi elnökkel, a tárgyalásokat, amelyek annyi év után végre eredménnyel kecsegtettek, hiszen például a Frelimo nemrégiben belement, hogy úgy módosítsa az alkotmányt, hogy a régiós kormányzók megválasztását visszaadja a szavazópolgárok kezébe a közvetlen elnöki kijelölés helyett (ez pedig azokban a régióban számít igazán valamit, ahol közismerten a Renamo bír erősebb támogatással).

És ezért évek óta harcolt már Dhlakama, aki hitt benne, hogy így egyes elhanyagoltabb régiókban is van remény a fejlődésre. Miután a nyitott kérdések között egyetlen kritikus maradt (a Renamo harcosainak integrációjáról), sok szakértő és publicista lát reményt, hogy Dhlakama utolsó műve méltó befejezést kap rövidesen, de sajnos annak is elég jelentős az esélye, hogy a Frelimo most fogja megadni ősi ellenfelének a végső döfést és szimplán befejezik a párbeszédet a Renamoval, majd mint oly sokszor próbálták a múltban, fegyveres erővel darabokra zúzzák. Ossufo Momade mindesetre már Dhlakama halála után nem sokkal kijelentette, hogy azonnal újrakezdődik a polgárháború, ha a Frelimo akár csak jelét adja annak, hogy nem hajlandó végrehajtani a korábbi békeegyezményben foglaltakat, míg egyes párton belüli erők már támadni is kezdték Momadét, miszerint a párt szabályzata szerint a főtitkárnak, Manuel Bissoponak kellett volna átvenni az ideiglenes elnökséget.

Dhlakama halála körül is vannak érdekes kérdések, hiszen bár az egyértelmű, hogy a vezető hű katonái körében hunyt el május harmadikán reggel fél nyolc körül, a kezeletlen cukorbetegsége által okozott veseelégtelensége miatt, az még mindig kérdés, hogy Nyusi akarta volna-e kimenekíteni a Gorongosa-hegységben lévő főhadiszállásáról ellenfelét. Az biztos, hogy Nyusinak helikopterek álltak rendelkezésére, hogy ezt megtegye, de állítólag az elnök azt mondta, hogy Dhlakama ezt többször visszautasította, így végül két nappal később, a svájci nagykövet magángépe érkezett meg Dhlakama bázisára. Tehát a helyzet most eléggé megjósolhatatlan Mozambikban, lehet, hogy Dhlakama halálától a Renamo erőre kap, de az is lehet, hogy ez lesz az utolsó szeg a mozgalom koporsójában – az elmúlt napok híreit figyelembe véve nem emiatt kell aggódnia a kormánynak és a nemzetközi erőknek, hanem az ország északi részén erőre kapó és lefejezéses támadások sorozatát végrehajtó szélsőséges iszlamista fegyveresekre kell fókuszálni.

twitter.com/napiafrika

0 ember kedveli ezt a posztot.Tetszett az írás.

Hozzászólások:

Szólj hozzá!





  • RSS és kapcsolat – Info

    Rss link:
    www.mindennapiafrika.info/rss
    Kapcsolat:
    mindennapiafrika@gmail.com
    Twitter:
    twitter.com/napiafrika

  • Szavazás

    Kartúm és Addisz-Abeba tényleg támogatják az eritreai lázadó mozgalmakat?

    View Results

    Loading ... Loading ...
  • Címkék