Etiópia is vezetőt vált – vajon végre vége lesz a 6 éve tartó instabilitásnak?

Közzététel ideje | február 17, 2018 | Még nincs hozzászólás | GaceTillerro

A Dél-afrikai Köztársaságban lezajlott vezetőváltás mellett történt még egy nagy változás a fekete kontinensen az elmúlt napokban, méghozzá jóval északabbra, Etiópiában, ahol bejelentette lemondását az ország miniszterelnöke és az Etióp Népi Forradadalmi Demokratikus Front (EPRDF) vezetője, Hailemariam Desalegn, aki 2012 óta vezette a folyamatos belpolitikai problémákkal küzdő hatalmas Etiópiát. A lépés még a távozására számítókat is teljesen váratlanul érte, hiszen mindenki arra készült, hogy pártja részéről fogják előbb megvonni tőle a bizalmat valamikor az év második felében a párt kongresszusán, de Desalegn egy televíziós beszédben bejelentette, hogy távozik és átadja az ország irányítását egy olyan embernek, aki majd fenntartható békét és demokráciát fog teremteni. Ez az ember persze még nincs meg, de egyáltalán nem biztos, hogy a miniszterelnök lépése meg fogja állítani az évek óta tüntető és harcoló oromo és amhara etnikumokat, akik véres áldozatokat is bevállalva küzdenek már hosszú ideje az állítólagos elnyomásuk és marginalizációjuk ellen.

És nem kérdés, hogy Desalegn távozása ezen tüntetések és sztrájkok eredménye, ugyanis a 2015-ben kezdődő, gazdasági reformokat és a korrupció megszüntetését követelő megmozdulásoknak nem sikerült gátat szabni sem gazdasági döntésekkel a leginkább érintett Amhara és Oromo régiókban, sem politikai foglyok ezreinek szabadon engedésével, sem egy közel egy évig tartó szükségállapot bevezetésével, így elemzők egyértelműen úgy vélik, hogy Desalegn lemondása után egy, a kormánykoalícióba tartozó Oromo Népi Demokratikus Tömörülés mozgalom soraiba tartozó oromo politikus segíthet véget vetni az elmúlt hetet is több ezres tüntetésekkel és háromnapos sztrájkkal köszöntő Oromo régió káoszának. De az persze még mindig nem fogja megoldani az amharák problémáját, akik az oromókhoz hasonlóan több gazdasági fejlődést, az emberi jogok tiszteletben tartását követelik saját régiójuk számára, úgyhogy akárki is fogja követni Desalegnet a miniszterelnöki székben, fel lesz adva neki a lecke: vagy még az eddigieknél is keményebb kézzel lép fel az elégedetlenkedőkkel szemben (az már nagyon kemény fellépést jelentene, hiszen most is átlagosan féltucat halálos áldozata van annak, ha a biztonsági erők megpróbálnak feloszlatni tüntetéseket) vagy végre elkezdődik valamiféle reformsorozat és a regionális irányítások autonómiájának kiterjesztése.

És akkor még csak a közvéleményt érdeklő eredményekről beszéltünk, azt már elemzők sem tudják megjósolni, hogy az EPRDF-et alkotó négy, etnikai alapon szerveződő párt melyikéből kerül majd végül ki a miniszterelnök (ugyebár ott van az amharák mozgalma, az oromók pártja, a dél-etiópiai népi mozgalom és végül a tigrinyák híres felszabadítási frontja a TPLF), főként hogy Etiópa politikai életét az elmúlt évtizedekben végig a lakosság mindössze pár százalékát alkotó tigrinyák pártja dominálta. Ők határozták meg a miniszterek személyét, ők voltak vezető pozíciókban a hadseregben, a rendőrségen belül, ők uralták a szövetségi minisztériumokat és állami vállalatokat is. Az esélyek mégis azért mutatnak az oromók pártja irányába, mert maga Desalegn a dél-etiópiai párt soraiból került ki és ez utóbbi pártot mindenki a tigrinyák bábjának tartja, az amharák pedig létszámban elmaradnak az oromóktól, tehát ha a kormány és a vaskalapos, szovjet mintára felépített pártvezetés a leginkább stabil utat szeretné járni, akkor le fog paktálni az oromókkal – ergó csak egyetlen fronton kell majd háborút vívnia, az amharák ellen.

Mindenesetre egy nappal Desalegn lemondása után pénteken (02.16.) a Miniszterek Tanácsa három hónapos szükségállapotot hirdetett az országban megint, annak érdekében, hogy elejét tudják venni az elmúlt időszakban ismét fellángoló etnikai erőszaknak, gyilkosságoknak és fosztogatásoknak. Párhuzamosan a szükségállapot bevezetésével, több mint 700 embert engedtek szabadon a börtönökből, olyanokat, akiket a korábbi tüntetések során vettek őrizetbe, ettől függetlenül sok etiópai most attól fél, hogy a szükségállapot bevezetésével a tigrinya TPLF csak egy újabb bábként funkcionáló miniszterelnöknek készíti elő a helyet és akár még a kormánykoalíció felbomlását is elképzelhetőnek tartják, főként az olyan pletykaként felmerülő hírekkel együtt, minthogy a TPLF az oromók katonai megfélemlítésére készül.

twitter.com/napiafrika

Hozzászólások:

Szólj hozzá!





  • RSS és kapcsolat – Info

    Rss link:
    www.mindennapiafrika.info/rss
    Kapcsolat:
    mindennapiafrika@gmail.com
    Twitter:
    twitter.com/napiafrika

  • Szavazás

    Mennyire számít világpolitikai szempontból egy-egy kisebb afrikai ország belpolitikai helyzete?

    View Results

    Loading ... Loading ...
  • Címkék