Macron és a burkina fasói beszéd

Közzététel ideje | december 2, 2017 | Még nincs hozzászólás | GaceTillerro

Az elmúlt hét egyértelműen legfontosabb afrikai eseménye a francia elnök, Emmanuel Macron afrikai látogatása és Burkina Fasóban tartott “Afrika-beszéde” volt és nem azért, mert más nem történt a hatalmas fekete kontinensen ezekben a napokban, hanem mert jól tudjuk, hogy a frankofón Afrika számára mennyire meghatározó Párizs jelenléte, támogatása és aktuális helyzete. Macron beszéde alapvetően egy elég sablonos és kiszámítható szónoklat volt, a francia nyelvi közösség hangsúlyozásával, az Afrikát fenyegető veszélyek kifejtésével és ismétlésével – például a túlnépesedéssel, a migrációval vagy a terrorizmussal kapcsolatban.

Ahogy korábban Hollande, úgy Macron is aggasztónak nevezte az egy nőre jutó megdöbbentően magas gyermekszámot (7-8 gyermek) és elég sok általánosságot el is puffogtatott az “Afrika az afrikaiaké” témakörben, még Thomas Sankarától is idézett és ismételten hangsúlyozta, hogy a rabszolgaság problémája alapvetően afrikai probléma volt, az európaiak csak belesodródtak az eseményekbe, de aztán amikor az Ouagadougoui Egyetem előadóját zsúfolásig megtöltő diákok és látogatók elkezdték bombázni kérdéseikkel a francia elnököt, akkor már nem volt egyszerű az alapvetően mindig nyugodt és felkészült Macronnak tartani a profi szónok szerepét. Többször láthatóan kihozták sodrából a kérdések, például az, amikor egy kérdező a francia katonák afrikai jelenlétét és akcióit kérdőjelezte meg vagy amikor emlékeztették rá, hogy éppen abban az épületben tart beszédet, amelyet még Kadhafi, egykori líbiai elnök építettett, az az elnök, amely uralmának megdöntésében nagy szerepet játszottak a franciák is. A beszéd mélypontját akkor érte el, amikor egy diák azt a kérdést dobta oda Macronnak, hogy vajon miért nincs általában megfelelő elektromosság vagy légkondicionáló az egyetemen és az iskolákban, mert válaszában a francia elnök a támadást a szintén jelenlévő Christian Kaboré burkina fasói elnöknek pattintotta tovább, hangsúlyozva, hogy Franciaország már nem gyarmatosító ország, az ilyen kérdéseket Kaborénak kell megoldani.

Utóbbi erre nem sokkal később fogta magát, felállt és távozott a teremből – Macron pedig beszédében ki is szólt a távozó politikusnak, azzal viccelődve, hogy biztos a légkondicionálót ment megjavítani. És nem, nem helyes az ilyen kérdéseket politikai támadásoknak, fizetett bujtogatók művének nevezni, hiszen a diákok legtöbb kérdése olyan kérdés, ami tényleg érdekli a mindennapok emberét – bár fontos, a napi élet szintjén vajon mennyire számít a francia geopolitikai viselkedés, amikor nincs mondjuk áram az iskolában? És bár a sajtóban Macron beszédéből kiragadtak és kiemeltek részeket (főleg a fentebb már említett légkondicionálósat), amelyeket támadásnak és az afrikaiak lenézésének tekintenek sokan, azért a francia elnök konvoját ért támadások és az egyetem körül, a beszéd idején zajló tüntetések is azt mutatják, hogy Afrika nehezen felejti a régi kinyilatkoztatásokat is, mint amikor Macron azt hangsúlyozta, hogy az afrikaiak nem elég civilizáltak, mert túlságosan szaporodnak.

És azért ne felejtsük el, hogy Macron beszédét abban a Felső-Voltában tartotta, amelynek forradalmi vezetője, Thomas Sankara egy valóban független, önellátó, anti-imperialista államot akart megalkotni, mielőtt 1987-ben meggyilkolták az akkorra már Franciaországgal is komoly konfliktusban álló marxista politikust. Visszatérve Macronra és beszédére, ha visszagondolunk a francia elnökválasztásra, akkor látnunk kell, hogy az ő győzelme volt talán a legjobb az afrikai kontinens számára, hiszen alapvetően egy liberális elnökről van szó, akinek nincs problémája továbbra is pénzzel támogatni afrikai országokat, akinek nincs problémája a bevándorlás szabályozott keretek közötti növekedésével és francia katonák jelenlétével az afrikai biztonság megteremtésével. És hát azért Macron beiktatási ünnepségén az elefántcsontparti Magic System zenekara is fellépett, amit mondjuk Le Pen esetében nehezen tudtunk volna elképzelni. Szóval a beszéd alapján összefoglalhatjuk, hogy nincs új a nap alatt, Macron nagyjából ugyanazt az afrikai retorikát viszi tovább, amit elődei, azaz az afrikai országok számára a fő üzenet az lehet, hogy továbbra is saját maguknak kell megoldaniuk problémáikat.

twitter.com/napiafrika

Hozzászólások:

Szólj hozzá!





  • RSS és kapcsolat – Info

    Rss link:
    www.mindennapiafrika.info/rss
    Kapcsolat:
    mindennapiafrika@gmail.com
    Twitter:
    twitter.com/napiafrika

  • Szavazás

    Paul Kagame...

    View Results

    Loading ... Loading ...
  • Címkék