Sierra Leone: az ország társadalma ismét a kivégzések újraindítását követeli

Közzététel ideje | november 28, 2016 | Még nincs hozzászólás | GaceTillerro

Azokon a fórumokon, ahol ez a téma terítékre került, elég erőteljes vita alakult ki a halálbüntetés ellenzői és támogatói között Sierra Leone kapcsán, hiszen bár az alkotmány lehetővé teszi, Sierra Leone országában 1998 óta nem hajtottak végre egyetlen kivégzést sem, pedig papíron gyilkosságért, hazaárulásért, zendülésért és fegyveres rablásért is kiszabható lenne ez az ítélet. 1998-ban persze teljesen más környezetben volt az ország, hiszen ugyan éppen az 1991-ben kezdődött polgárháború egyik reménykeltőbb periódusát élte az ország, a Forradalmi Egységfront (RUF) fenyegetése ott lógott a levegőben – az 1997-ben, RUF támogatással végrehajtott katonai puccsot és az így hatalomra jutó vezetést nigériai támogatással 1998 elején sikerült legyűrni és az újonnan hatalomra került kormány egyik első intézkedéseként az 1997-es puccsisták közül 24-et halálra ítélt, majd az ítéletet több ezer freetowni lakos szeme láttára végre is hajtották.

Köztük volt például az egykori védelmi mioniszter, Samuel Koroma vagy éppen Tamba Gborie, a puccs bejelentője is. Az a kivégzés a maga nemében nem érte el még az egyébként a halálbüntetésre vonatkozó jogi normákat sem, hiszen a nemzetközi jogvédő csoportok és civil szervezetek szerint a halálraítéltek semmiféle jogorvoslati lehetőséggel nem rendelkeztek, tárgyalásuk egyoldalúan, mindenféle jogi képviselet nélkül zajlott le. Ennek ellenére a mai napig azt a kivégzést a polgárháború egyik eseményeként tartják számon és nem konkrét jogi aktusként tekintenek rá, nem úgy mint a mostani heves vitát kirobbantó ítéletre, amelynek keretében Alusine Sesay bíró szeptember elején a neves sierra leonei DJ, Sydney David Buckle (DJ Clef) megyilkolásában bűnösnek találta és halálra ítélte az ország egyik leghíresebb boszorkánydoktorát, Baimba Moi “LA Chocolate” Forayt. Ugyanígy kötél általi halálra ítélték a gyilkosságban szintén bűnösnek talált testőrt, Foday Kamarát is.

A vita pedig szinte azonnal fellángolt, az egyik oldalon állnak a jogvédők és civil aktivisták, akik a halálbüntetéseken fennálló moratórium fenntartását kérik a kormánytól, a másik oldalon pedig az igazságra és főként büntetésre éhes társadalmi rétegek állnak, amelyek az elmúlt időszakban az erőszakos bűncselekmények számában látható növekedés okán a kormánytól még erősebb ítéleteket várnak. A helyzet nehéz, főként azért is, mert az ítéleteket csak közvetett bizonyíték alapján hozták meg (pl. az a ruha, amelybe Bucke holttestét tekerték, Foray házából származott vagy a holttesten látható sérülések olyan szertartásokra utaltak, amelyeket Foray is rendszeresen végzett), másrészt a lakosság körében egyfajta “lincshangulat” alakult ki, súlyos büntetést szeretnének látni a híres rádiós 2015. júniusi meggyilkolásának ügyében, bízva benne, hogy ez segíthetne a durva méreteket öltő bandaerőszak megfékezésében.

sierraakasztasAz biztos, hogy a mai napig nem jött ki értékelhető hivatalos vélemény a kormánytól, sem az ügyész, sem az elnök, sem az igazságügyi miniszter nem nyilatkozott, de az ítélet után jelzésértékű lépésként, még szeptemberben a freetowni központi börtönben rendbetették az akasztófát. De ne higgyük azt, hogy ez most valamilyen egyedi vagy történelmi eset, csak 2015-ben 24 embert ítéltek halálra sierra leonei bíróságok, ergó ha Foray és Kamara esetében végrehajtják az ítéleteket, akkor valószínűleg további kivégzések fogják azokat követni (persze a korábbi ügyek nem kaptak ekkora publicitást, így nem is volt miről vitázni). És ha most eltekintünk mindenki egyedi véleményétől a halálbüntetést érintően (vannak elfogadható érvek mindkét oldalon és igazából főként szociális, társadalmi, családi stb. faktorok határozzák meg, hogy kik támogatók és kik ellenzők), akkor is be kell látnunk, hogy milyen súlyos veszélyei lennének Sierra Leonéban a kivégzések újraindulásának.

A legveszélyesebb lehetőség pont az lenne, ami még a sierra leoneinél jóval fejlettebb rendőrségi rendszerrel, nyomozati követelményrendszerrel bíró Egyesült Államokban is előfordult már: valaki ártatlanul kerül halálsorra. Miután nagyon ritka, hogy ujjlenyomatok vételére vagy DNS-vizsgálatra kerülne sor egy-egy ügyben, így akár elég egy-két szemtanú, hogy valaki halálsorra kerülhessen és ha a kivégzések is egyetlen intésre megtörténnének, akkor igencsak megnőne az esélye annak, hogy valakit azért végeznek ki, mert rosszkor volt rossz helyen.

twitter.com/napiafrika

4 ember kedveli ezt a posztot.Tetszett az írás.

Hozzászólások:

Szólj hozzá!





  • RSS és kapcsolat – Info

    Rss link:
    www.mindennapiafrika.info/rss
    Kapcsolat:
    mindennapiafrika@gmail.com
    Twitter:
    twitter.com/napiafrika

  • Szavazás

    Kartúm és Addisz-Abeba tényleg támogatják az eritreai lázadó mozgalmakat?

    View Results

    Loading ... Loading ...
  • Címkék