Minden szem Kenyára szegeződik: inognak az ICC pillérei

Közzététel ideje | október 30, 2016 | Még nincs hozzászólás | GaceTillerro

Az a vád, amelyik születésétől kezdve egészen a mai napig folyamatosan kíséri a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) működését, most úgy tűnik, hogy a vesztét is fogja okozni, hiszen néhány nap alatt több ország is kihátrált a szervezet mögül, olyan országok, amelyek önmagukban nem, de együttesen már meg tudják ingatni az intézmény fennhatóságát és jogkörét. Az 1998-as római egyezménnyel létrehozott és működését 2002-ben megkezdő ICC szervezetét először néhány nappal ezelőtt Burundi hagyta el, amelynek bejelentett távozását a legtöbb sajtóorgánum és szakértő azzal intézte el, hogy biztosan az áll a lépés hátterében, hogy a bíróság már elkezdte vizsgálni a bujumburai kormány által az ellenzék irányában elkövetett súlyos bűncselekményeket és állítólagos durva jogsértéseket – de a döntésnek Afrikában inkább üdvözlői, mint bírálói voltak, sőt igazából bírálatok nagyjából csak jogvédő szervezetektől, civil szerveződésektől érkeztek.

Akármi is legyen a valódi indok, Burundi hivatalosan azzal magyarázta kilépését az ICC-t alapító egyezményből, hogy szerinte az intézmény kizárólag Afrikára fókuszál és hát ezt nagyon cáfolni sem lehet, hiszen a bíróság által jelenleg tárgyalt ügyek mindegyike afrikai vádlottakhoz kötődik. És hogy miért van ez így? Indok az van bőven, hiszen például Szíria vagy Irak sem írta alá a római egyezményt, ráadásul az ENSZ Biztonsági Tanácsában vétót kapott az felvetés, hogy az előbbi országokban történt emberiség elleni bűncselekmények bármelyikét a bíróság tárgyalhassa. De például elég sok afrikai vezetőnél kiverte a biztosítékot az ICC tavalyi döntése is, mely szerint Tony Blair korábbi brit miniszterelnök sem vonható felelősségre az Irakban történt háborús bűncselekmények okán, hiszen azokhoz nem köthető egyértelműen.

icc-africa-2

Burundi távozását persze könnyen kiheverte volna a szervezet, de szinte azonnal a Dél-afrikai Köztársaság is bejelentette távozását a szervezetből és nem sokkal később követte Gambia – ma pedig már arról szólnak a hírek, hogy Kenya is egyre közelebb áll egy ilyen döntés bejelentéséhez, évekkel azután, hogy 2013-ban a kenyai parlament már jóvá is hagyta a távozásról szóló beterjesztést. És ez azért már súlyos csapás lehet egy olyan szervezet számára, amelyben egyrészt nem tag Kína, India, Oroszország vagy az Egyesült Államok, másrészt 124 tagjából 34 afrikai. Hiszen egyszerűen ha megnézzük 14 éves történetét, akkor nehéz lehet arra a kérdésre választ találni, hogy mivel fog foglalkozni a bíróság ha egész Afrika kihátrál a háta mögül, milyen ügyekkel fog foglalkozni.

Egyszerűen tényekre alapozva feltehetjük ezt az egyértelmű kérdést, hiszen például az Egyesült Államoknak majdnem 100 országgal van olyan egyezménye, hogy amerikai engedély nélkül egyetlen amerikai állampolgárt sem lehet az ICC elé állítani – sőt, az ICC fennhatóságát Washington el sem ismeri állampolgárai felett. A Burundi és a Dél-afrikai Köztársaság után harmadikként kilépő Gambia kommunikációs minisztere nem igazán volt kíméletes a szavakkal, Sheriff Bojang szerint ugyanis az ICC nem büntetőbíróság, hanem a “Nemzetközi Fehérek Bírósága”, ahol a “Nyugat” megalázza és üldözi az afrikai embereket. A helyzet furcsaságát az adja, hogy az ICC főügyésze, Fatou Bensouda éppen gambia származású és ügyészsége többször bírálta a Gambiát irányító Yahya Jammeh kormányát jogtalan letartóztatásokkal, emberkínzásokkal és politikai gyilkosságokkal vádolva a 22 évvel ezelőtt katonai puccsal hatalomra került államfőt.

Szóval papíron mindhárom most kilépett ország távozásába bele lehet magyarázni az ellenük folytatott vizsgálódásokat (Pretoriát évek óta az ICC által körözött szudáni elnök letartóztatásának elmulasztása miatt támadják), de azzal a ténnyel, hogy az ICC-nek eddig kizárólag afrikai ügyei voltak, nehéz vitatkozni és igazából nem is érdemes, hiszen a három állam távozása most már tény, a kérdés inkább az, hogy milyen jövő vár mostantól a 150 millió dolláros költségvetéssel működő bíróságra. Az első és legfontosabb kérdés most Kenya lesz, amely Uhuru Kenyatta 2013-as hivatalba iktatása óta az ICC egyik legnagyobb afrikai ellenzőjeként próbálta az Afrikai Unió gyűlésein a római egyezményből való kihátrálásra biztatni a többi államot – most viszont sokak szerint mégsem olyan egyszerű a másik három ország után negyedikként meglépnie ezt a lépést, hiszen bár megvan a parlamenti támogatás, egyes vélemények szerint az ICC-ből való kilépéssel Kenyatta jelentős mennyiségű szavazatot veszítene a mérsékelt szavazók között, akik jelenleg is eléggé elégedetlenek a kormányzati programmal és a korrupció elleni harccal és egy ICC távozás akár úgy is értelmezhető a szemükben, hogy Kenyatta előre biztosítani akarja magát egy esetleges perrel szemben. És hogy mi ennek a posztnak a konkluziója? Igazából az, ami már évekkel ezelőtti posztokban is említésre került: csak afrikai fókusszal az ICC nem rendelkezik hosszútávú jövőképpel, csak idő kérdése, hogy mikor fog összeomlani az egész szervezet.

twitter.com/napiafrika

5 ember kedveli ezt a posztot.Tetszett az írás.

Hozzászólások:

Szólj hozzá!





  • RSS és kapcsolat – Info

    Rss link:
    www.mindennapiafrika.info/rss
    Kapcsolat:
    mindennapiafrika@gmail.com
    Twitter:
    twitter.com/napiafrika

  • Szavazás

    Kartúm és Addisz-Abeba tényleg támogatják az eritreai lázadó mozgalmakat?

    View Results

    Loading ... Loading ...
  • Címkék