Bunce-sziget: Sierra Leone és a világ egyik fontos történelmi emléke

Közzététel ideje | december 6, 2015 | Még nincs hozzászólás | GaceTillerro

Ha esetleg Sierra Leonéba vetne minket a sors turistaként (most, hogy az ország végleg legyőzte az Ebolát, erre már akár lehet is egy parányi kis esély), akkor a gyönyörű és kristálytiszta tengerpartok, a Tacugama-csimpánzpark vagy éppen a Sierra Leonei Nemzeti Múzeum mellett mindenképpen keressük fel a Bunce-szigetet, amely bőven felkerülhetne a világörökségek listájára, hiszen egy, a nyugat-afrikai történelemben rendkívül meghatározó pontról van szó, ahol nagyjából megállt az idő. Az ország fővárosától 30 kilométerre a Sierra Leone folyóban fekvő alig 500 méter hosszú és 100 méter széles sziget stratégiai helyzetéből adódóan a 18. században rabszolgák tízezreinek utolsó állomása volt Afrikában, a britek innen hajózták őket Georgia és Dél-Karolina államai felé.

bunce

A franciák négy alkalommal teljesen elpusztították a 17. és a 18. század során az itt álló brit helyőrséget, de még maga Fekete Bart, a híres kalóz is rajtaütött több ízben, így a nagyjából 150 éves pályafutása során az itt álló építmény teljesen megváltozott kiinduló kinézetéhez képest. Onnantól kezdve kezdett teljesen leépülni a sziget élete és gazdasága, hogy 1807-ben a britek betiltották a rabszolgakereskedelmet és hadihajókkal, vasmarokkal be is tartatták az új szabályt – az egyszerű kereskedőállomás és gyapotültetvény pedig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így 1840-től a mai napig nagyjából elhagyatottan állnak itt a régi romok, főként a sziget északi részén. A rabszolgák telepéből is vannak maradványok, az őrtornyok lábazata, az ágyúk talpazata is megfigyelhető, ahogy a sok tucat sírkő is a terület déli részén.

bunce map

 

Az ország történetének első történelmi emlékhelyét, amely jelenleg a Turisztikai és Kulturális Minisztériumának felügyelete alatt áll, az elmúlt évtizedekben rengeteg egykori leszármazott kereste fel az Egyesült Államokból, még maga Colin Powell is ellátogatott ide 1992-ben. Sajnálatos módon a háborúk és a szegénység miatt egészen a közelmúltig nem nagyon foglalkoztak ezekkel a romokkal, így az itteni klímának köszönhetően gyorsan pusztultak tovább, de szerencsére 2010-ben elindult egy kezdeményezés, amelynek keretében különböző külföldi csoportok támogatásával történtek fejlesztések és megőrző intézkedések, sőt egészen kulturált látogatóközpont is kialakításra került. Remélhetőleg sikerül méltó emlékhelyet létrehozni és megőrizni itt, ami egyrészt a történelmi súlya miatt is fontos lenne, másrészt azért is, mert a szenegáli Goree-sziget kapcsán láthatjuk, hogy nagyon sokat tehet egy ország turizmusáért egy-egy jól megőrzött, turistákra is felkészített látnivaló.

bunce_island-W260

Ahogy egyébként látható a sziget honlapján, a Bunce-szigettel kapcsolatban van egy vándorkiállítás is, amely az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában érhető el és látható, úgyhogy akinek lehetősége adódik rá, semmiképp ne hagyja ki az alkalmat, ha ezen országokban járva belefut egy hirdetménybe. A sziget egyértelműen legnevesebb kutatója az egykori békefenntartó, Joseph Opala, aki tucatnyi publikációban, három dokumentumfilmben próbálta kutatásai eredményeit bemutatni és életéből több mint 30 évet szentelt a szigetnek. Neki és néhány történésznek köszönhető az a történelmi felfedezés is, mely szerint az egykori amerikai elnökök, George H. W. Bush és George W. Bush egy, a Bunce-szigetről rabszolgákat szállító hajó kapitányától származnak, aki a rabszolga-kereskedelemből megszerzett vagyonából tudott letelepedni az Egyesült Államokban.

twitter.com/napiafrika

6 ember kedveli ezt a posztot.Tetszett az írás.

Hozzászólások:

Szólj hozzá!





  • RSS és kapcsolat – Info

    Rss link:
    www.mindennapiafrika.info/rss
    Kapcsolat:
    mindennapiafrika@gmail.com
    Twitter:
    twitter.com/napiafrika

  • Szavazás

    Kartúm és Addisz-Abeba tényleg támogatják az eritreai lázadó mozgalmakat?

    View Results

    Loading ... Loading ...
  • Címkék