Elmélkedés a Csád-tó utolsó utáni esélyeiről és a Boko Haram hatásairól

Közzététel ideje | augusztus 14, 2015 | Még nincs hozzászólás | GaceTillerro

Nigéria, Kamerun, Csád és Niger országának több, igen égető közös problémája is van, ezek közül értelemszerűen a legismertebb és legégetőbb a Boko Haram szélsőséges csoport jelentette fenyegetés, de ehhez valamilyen szinten kapcsolódva muszáj beszélni a négy ország által megosztottan birtokolt Csád-tóról is, amelynek kiszáradása sokkal több ember életét sodorhatja veszélybe, mint a Boko Haram által valaha jelentett legnagyobb fenyegetés. A régióban ugyanis ez a fő forrása az édesvíznek, úgy az emberek, mint a mezőgazdaság számára és becslések szerint nagyjából 30 millió ember élete függ közvetlenül a tó állapotától.

Eddig alapvetően az volt a megközelítés, hogy az 1963-ban mért 25 ezer négyzetkilométeres mérethez képest a 2000-es évekre azért csökkent le alig 1500 négyzetkilométerre a mérete, mert a klímaváltozás és a szárazság, elsivatagosodás hatása a mértéktelen és kontrollálatlan használattal együtt túl nagy terhet rótt erre az ökoszisztémára – korábban évközben is gyakran változott a tó mérete, de a hatvanas évektől kezdve elindult egy olyan folyamat, amely nem igazán látszik visszafordulni és egyes kutatók ma már teljes környezeti katasztrófával riogatnak. Ennek megérkezését a Boko Haram jelentette fenyegetés csak felgyorsította, hiszen a több mint egy millió menekült a Csád-tó térségében csak növelte az erre a vízforrásra nehezedő nyomást, hiszen még több ember küzd azért, hogy élelmet, vizet, megélhetést találjon a Chari folyó által táplált tó környékén.

Elvileg lenne egy regionális szervezet, amelyet a tót birtokló négy ország hozott létre, hogy megmentsék, életben tartsák ezt az igen törékeny rendszert, de az elmúlt években végig azt lehetett látni, hogy hiába voltak ígéretes programok, annyira alulfinanszírozott a szerveződés, hogy esélytelen a kitűzött célok töredékét is megvalósítani – tavaly például a 15 programra igényelt közel 1 milliárd dollár 10%-a sem jött össze. Amúgy ha jobban belegondolunk és utánaolvasunk, akár azt a konkluziót is megengedhetjük magunknak, hogy nem a Boko Haram nehezíti meg még jobban a Csád-tó helyzetét, hanem inkább a tó iszonyú rossz állapota vezetett a szélsőségesek előretöréséhez, hiszen Nigériában egyre nehezebbé vált a farmerek, gazdálkodók élete, ergó egyre több ember élete vált kilátástalanná – ezáltal pedig nyitottá váltak mindenféle radikális eszmékre is, hiszen valamiből meg kell élni mindenkinek (hogy ez nem földtől elrugaszkodott gondolat, azt bizonyítja, hogy ezt az elméletet a napokban előhozták egy nigériai biztonsági helyzetről tartott konferencián Abujában is).

És hogy mi lenne a hosszútávú megoldás? Nos, a kutatóknak van egy igen jó elmélete, amelyhez kizárólag pénz kellene: 15 milliárd dolláros projekt keretében a Bangui-folyó vizét kellene eljuttatni a Csád-medencébe és így nem csak fenntartható lenne a Csád-tó mostani 1500 négyzetkilométeres mérete, de elkezdődhetne a növekedés is. Persze ennek útjában több dolog is áll, a közös politikai akarat, a biztonsági helyzet, a finanszírozása megoldatlansága és a régiós stabilitás hiánya.

twitter.com/napiafrika

4 ember kedveli ezt a posztot.Tetszett az írás.

Hozzászólások:

Szólj hozzá!





  • RSS és kapcsolat – Info

    Rss link:
    www.mindennapiafrika.info/rss
    Kapcsolat:
    mindennapiafrika@gmail.com
    Twitter:
    twitter.com/napiafrika

  • Szavazás

    Kartúm és Addisz-Abeba tényleg támogatják az eritreai lázadó mozgalmakat?

    View Results

    Loading ... Loading ...
  • Címkék