Instabil Burundi sötét, megjósolhatatlan jövőképpel

Közzététel ideje | június 28, 2015 | Még nincs hozzászólás | GaceTillerro

Ha minden a tervek szerint ment volna, akkor ma már túllennénk a rendkívül nagy feszültséget generáló burundi elnökválasztáson, hiszen eredetileg a tegnapelőtti napra (06.26.) volt kitűzve, de a májusban Pierre Nkurunziza elnök ellen megkísérelt puccs miatt július közepére halasztották el a voksolást (a szintén június elején esedékes parlamenti és helyi voksolásokat viszont csak június 29-ére tolták) – Nkurunziza mindenesetre már egyértelművé tette, hogy ez volt az utolsó halasztás és nincs az az esemény, ami eltántorítaná attól, hogy a véres tragédiákba torkolló tüntetések ellenére visszalépjen az indulástól (értelmezése szerint ugyanis neki ez még csak a második, szavazáson szerzett elnöki mandátuma lenne, nem pedig a harmadik, hiszen először a parlament jelölte ki, nem a nép).

Szóval minden tüntetés, nemzetközi tiltakozás és ENSZ-közvetítés hiábavaló volt, elég nagy eséllyel Nkurunziza be is fogja húzni majd a győzelmet, ami inkább kérdéses az az, hogy ez után mi fog történni az összeomlás határán álló burundi politikai élettel. A jelenlegi elnöknek már saját pártján, a CNDD-FDD mozgalmán belül is elég komoly ellenfelei vannak, nemzetközi színtéren is sikerült komolyan elszigetelnie magát, így konkrétan már csak vasmarokkal irányított biztonsági erőire és az eddig is fő támogatói bázisát jelentő vidéki szegényrétegekre támaszkodhat – hosszú évek óta ismert, hogy komoly elnyomással küzdő politikai ellenfelei csak a városi középosztályra támaszkodhatnának, ha Nkurunziza nem próbálná meg úton-útfélen ellehetetleníteni a civil szervezeteket, a független sajtót és az ellenzéki pártokat.

bujumbura

De egyes “szakértői” elemzések azért bizonyos mértékben elvetik a sulykot, hiszen azt hangsúlyozni kell, hogy a mostani feszültség nem etnikai kérdés (vagy csak csekély részben az), hiszen az anno Arushában aláírt, polgárháborút lezáró egyezménynek megfelelően a CNDD-FDD hutu és tuszi körökből egyaránt merítve építette fel magát, hanem inkább a társadalmi elégedetlenség előtöréséről van szó, amelyben egy szűk, komoly katonai erőnek parancsoló gazdag és korrupt elit áll szemben a hatalmas szegényrétegekkel, ám ez utóbbi elégedetlenségét a teljesen feldarabolódott és gyenge ellenzék képtelen kihasználni – valószínűleg a májusi puccsal a hadseregen és kormányon belüli ellenállók ellőtték minden puskaporukat, hiszen hiába a városi tüntetések, a vidéki tömegek megmozdítása nélkül reménytelennek tűnik Nkurunziza ellenfeleinek helyzete (mert ők inkább a határokon túlra menekülve keresik a megoldást, nem pedig a felvonulásokon).

Mindenesetre az ország most gőzerővel készül a hétfőn (06.29.) esedékes parlamenti választásokra, amellyel kapcsolatban két dolog már most biztosan látszik: az ellenzék bojkottálni fogja őket valamint az erőszak nem lesz ismeretlen ezekben a napokban. Utóbbira példa az a két támadás, amely az elmúlt napokban történt választási helyiségek ellen, az egyiknél Bujumburában gránáttal támadtak egy épületre, a másiknál az északi Ntegában gyújtogattak ismeretlenek. Úgyhogy hatalmas kérdésként feszül a közép-afrikai régió mindig tele puskaporos hordójában, hogy mi fog történni Burundiban, ahol a túlnépesedés, a földjogi problémák és a szegénység elegye milyen kombinációt fog képezni egy elég erősen tekintélyalapú rendszer építő politikai irányzattal.

twitter.com/napiafrika

5 ember kedveli ezt a posztot.Tetszett az írás.

 

Hozzászólások:

Szólj hozzá!





  • RSS és kapcsolat – Info

    Rss link:
    www.mindennapiafrika.info/rss
    Kapcsolat:
    mindennapiafrika@gmail.com
    Twitter:
    twitter.com/napiafrika

  • Szavazás

    Kartúm és Addisz-Abeba tényleg támogatják az eritreai lázadó mozgalmakat?

    View Results

    Loading ... Loading ...
  • Címkék