Togo: kihívásokkal kísért újabb ellenzéki kudarc az elnökválasztás eredménye

Közzététel ideje | május 1, 2015 | Még nincs hozzászólás | GaceTillerro

A hat nappal ezelőtt, április 25-én tartott togói elnökválasztásnak végül az lett az eredménye, amelyet előzetesen már lehetett sejteni (és itt a Mindennapiafrikán is többször volt róla szó), azaz Faure Gnassingbé könnyedén söpörte be a győzelmet a szavazatok 59%-ának megszerzésével, míg legnagyobb ellenfele, a szinte a teljes ellenzék támogatását élvező (az ellenzéki csoportok Küzdelem a Politikai Változásért néven koalícióba is tömörültek a minél jobb eredmény elérése érdekében) Jean-Pierre Fabre “csak” 35%-ig jutott. És ahogy azt előzetesen szintén lehetett sejteni, az eredményt a vesztes fél nem igazán hajlandó elfogadni, az ellenzék csalások tömegével vádolja a győzelmét már megünneplő Gnassingbét, többek között például azzal, hogy egyes szavazókörzetekben jóval többen szavaztak, mint ahányan az adott körzet névjegyzékében szerepeltek vagy hogy sokan a saját körzetükben nem is találták meg nevüket ugyanebben a névjegyzékben.

Mindezek ellenére az Afrikai Unió megfigyelői egyértelműen tisztának és demokratikusnak nevezték a voksolást, bár a teljes szavazástól való távolmaradásra felszólító (a részvétel nagyjából 50%-os volt mindösszesen) pártok egyikének, a Munkáspártnak a vezetője szerint az Afrikai Unió kizárólag diktátorok gyülekezete és nem igazán fordult elő a múltban, hogy az AU bármikor is kétségbe vont volna egy választási eredményt – ergó az egész megfigyelősdinek nincs értelme. Persze azért azzal is tisztában kell lenni, hogy az ellenzék már előzetesen számíthatott a vereségre, hiszen megosztottak voltak, a kampányuk szervezetlenre sikeredett és a mostani vádaskodás az Afrikában teljesen megszokott “mosakodásnak” a része. Az 1967 óta a Gnassingbe család által irányított Togóban az ellenzék apró öröme talán az lehet, hogy a főváros, Lomé továbbra is megőrizte ellenzéki támogatottságát, bár előnye ismét csökkeni látszik ebben a városban, míg fordított támogatottsági aránnyal Gnassingbe söpörte be a sikert fő támogatói bázisában, Észak-Togóban.

Úgy látszik tehát, hogy hiába kampányolt az ellenzék a “változás” jelszavával és mutatott rá a kormányzat korruptságára, egyrészt nem sikerült meggyőzni a választókat arról, hogy feladják a járt utat a járatlanért, másrészt nem is nagyon sikerült mozgósítaniuk támogatóikat – és ez alatt nem csak civileket értünk, hanem a kisebb politikai pártokat is, akik nem álltak be a közös ügy mögé, lásd fentebb a Munkáspárt példája. Ezzel szemben Gnassingbé tökéletes időzítéssel a választásokat megelőző hónapokban komoly beruházásokat eszközölt vidéken, új utak épültek és a mezőgazdaság is komolyabb fejlesztési támogatásokban részesült, ez pedig az előző mondatban elhangzott ellenzéki mellényúlásokkal együtt azt eredményezte, hogy ezúttal sem sikerült az ellenzéknek még csak a siker közelébe sem jutnia.

Szóval mi is a választás tanulsága? Egyrészt, hogy Togó már relatíve jó úton jár a demokrácia felé, hiszen magát a választást békében, normálisan sikerült lebonyolítani, másrészt viszont még nem sikerült ezen az úton végigérni, ezt mutatja a feldolgozási szakaszban kialakult feszült helyzet.

twitter.com/napiafrika

2 ember kedveli ezt a posztot.Tetszett az írás.

Hozzászólások:

Szólj hozzá!





  • RSS és kapcsolat – Info

    Rss link:
    www.mindennapiafrika.info/rss
    Kapcsolat:
    mindennapiafrika@gmail.com
    Twitter:
    twitter.com/napiafrika

  • Szavazás

    Kartúm és Addisz-Abeba tényleg támogatják az eritreai lázadó mozgalmakat?

    View Results

    Loading ... Loading ...
  • Címkék