Togo: a demokrácia útvesztőiben

Közzététel ideje | január 9, 2015 | Még nincs hozzászólás | GaceTillerro

Tovább folytatódik Togóban az alkotmány módosítása körüli vita, a parlament előtt van ugyanis az ellenzék által beterjesztett módosítási javaslat, amely limitálná az alaptörvényben az elnöki mandátumok számát – és ezt még mindenképpen szeretnék megtenni a 2015 első felében tartandó elnökválasztás előtt. Mondani sem kell, igen messze van még a megegyezés, pedig a Jean-Pierre Fabre vezette Nemzeti Szövetség a Változásért ellenzéki párt még megmozdulásokat is szervezett az alkotmány 59. és 60. cikkelyének módosítására (persze többről van szó, hiszen például a választási rendszert is megreformálnák, ahogy kivennék az elnöki hatáskörből a választási bizottság felügyeletét). És akkor még arról nem is beszéltünk, hogy továbbra sincs kilátás a helyi választások megtartására, amelyeket 1996 óta az aktuális kormányok következetesen halogatnak, hiába a nagy nemzetközi és belföldi nyomás (inkább csak előbbi volt meg sokáig), a helyi önkormányzatokat továbbra is a központi kormányzat által kinevezett küldöttek irányítják.

Mindenki (még a kormány is) egyetért abban, hogy a jelenlegi kinevezési rendszer alkotmányellenes, hiszen a 2002-ben módosított és felülvizsgált togói alkotmány egyértelműen kimondja, hogy a helyi önkormányzatok tagjait helyi választásokon kell megválasztani. Persze, hogy mit kellene tenni az ügyben, arról továbbra is megoszlanak a vélemények, a kormány egy minden szereplőt magába foglaló párbeszéddel és hosszú tárgyalásokon szeretne egyezségre jutni a hogyanról és a mikéntről (ennek legújabb lépése egy, a helyi választások megszervezésére tavaly októberben létrehozott nyolctagú bizottság, amelynek feladata hat hónap alatt kidolgozni a helyi választások megszervezésének tervét), ráadásul a kormány minden esetben hangsúlyozza, hogy nincs meg az anyagi és infrastrukturális háttér jelenleg ilyen komplex választások lebonyolítására, ezért hiába is lenne meg az ütemterv, további éveket kellene várni a tényleges szervezésig.

Értelemszerűen mindenképpen a kormány és a kormánypárt malmára hajtja a vizet a jelenlegi helyzet, hiszen például a fővárosban, Loméban is közismert, hogy az ellenzéki pártok milyen jól teljesítenek (tehát könnyedén lenne rá esély, hogy a loméi önkormányzati választáson ellenzéki többségű közgyűlés jönne létre), bár fontos megemlíteni, hogy az elmúlt években senkit nem nagyon izgatott ez a téma, hiszen senki sem tudja jelenleg, hogy egy valójában egy ilyen választáson az egyes városokban milyen eredmény születne – és jobb ma egy kevésbé rossz, mint holnap egy bizonytalan jobb (sok-sok évvel ezelőtt volt olyan ellenzéki párt, amely visszautasította a voksoláson való szereplést is). Csak az elmúlt időszakban, egy-két jobb ellenzéki eredmény után indultak meg a tüntetések és az ellenzék követelései is ekkor kezdtek igazán testet ölteni, pedig a demokrácia alapja nem az elnökválasztás, hanem pont a helyi önkormányzat, hogy tényleg egy választott képviselő képviselje a helyi polgárok érdekeit, aki a polgárok adófizetéseiből helyi célok, ügyek végrehajtásáért lobbizna.

A togói demokrácia további fejlesztése érdekében tehát minél előbb helyi választásokra van szükség, de nem szabad elfelejteni az alkotmány módosításáért folytatott harcot sem, hiszen egy 2014. októberében készült közvéleménykutatás is igazolja, hogy a togói emberek jelentős része maximálizálná az elnöki mandátumok számát kettőben, hiszen akármilyen jó is egy elnök, az nem kérdés, hogy az évtizedes hatalom nem mindig tesz jót a demokratikus folyamatoknak – ráadásul az ilyen ügyek kapcsán a mindennapok embere egyszerűen belefásul a politikába, elveszíti érdeklődését, bizalmát a rendszerben. Eme két fontos kérdés ügyében tehát az ellenzék ismét nyilvános tüntetésre szólított fel Lomé utcáin, úgyhogy a 2015. márciusi elnökválasztásig hasonlóan feszült légkör várható az alig 6 milliós nyugat-afrikai országban, amelyet 1967 óta egyetlen család irányít, hiába a többpárti demokrácia, ráadásul eléggé féllábú ez a demokrácia, hiszen konkrétan minden hatalom az elnök kezében összpontosul: a miniszterelnök kinevezése és menesztése, a médiahatóság, a bíróságok felügyelete és így tovább.

twitter.com/napiafrika

2 ember kedveli ezt a posztot.Tetszett az írás.

Hozzászólások:

Szólj hozzá!





  • RSS és kapcsolat – Info

    Rss link:
    www.mindennapiafrika.info/rss
    Kapcsolat:
    mindennapiafrika@gmail.com
    Twitter:
    twitter.com/napiafrika

  • Szavazás

    Kartúm és Addisz-Abeba tényleg támogatják az eritreai lázadó mozgalmakat?

    View Results

    Loading ... Loading ...
  • Címkék