RENAMO vs. FRELIMO – áttekintés a mozambiki helyzetről

Közzététel ideje | október 30, 2013 | Még nincs hozzászólás | GaceTillerro

“Az erőszak nem megoldás…Az erőszak erőszakot szül” és sorolhatnánk még a hasonló filozófiai bölcsességeket, amelyeket az oly sok szenvedést megélt Mozambikban egyes elemek és vezetők nem tudnak magukévá tenni, hiszen az elmúlt napok adok-kapok csapásaiban a Mozambiki Felszabadítási Front (FRELIMO) és a Mozambiki Nemzeti Ellenállás (RENAMO) közötti konfliktus egyre jobban mélyülni látszik, ami bár polgárháború vagy komolyabb vérengzés esélyével nem fenyeget, mégis a gazdaságra és a társadalom
egészére gyakorolt hatása súlyos lehet. Ha szigorúan a cselekményeket nézzük, akkor a történet október 21.-én kezdődött, amikor a kormánycsapatok támadtak az ország középső részén fekvő Sathunjirában található RENAMO-főhadiszállásra, ahol az 1975-ös függetlenné válás után kirobbant polgárháborúban a RENAMO-t vezető Alfonso Dhlakama is tartózkodott az elmúlt hónapokban.

A nehéztüzérséggel is megtámogatott offenzíva során Dhlakamának sikerült elmenekülnie, de több tucat embert letartóztattak az akcióban, amely a kormány szerint csak válasz volt azokra a fenyegetésekre, amelyeket az elmúlt hónapokban a RENAMO radikális szárnya és Dhlakama hangoztatott a polgárháború újbóli kirobbantásáról illetve azokra a katonai akciókra, amelyben a hadsereg különböző laktanyáit és ellenőrző pontjait támadták a Nemzeti Ellenálláshoz köthető fegyveresek (például áprilisban és júniusban is). Szinte alig jöttek ki a hírek a Santhunjirát ért támadásról, amikor a RENAMO már be is jelentette, hogy visszalép az 1992-ben megkötött békemegállapodástól, ami azért lehet különösen érdekes, mert az ország novemberben helyi választásokat fog elvileg tartani.

Aztán jött a válaszcsapás is pár nap múlva, amikor a RENAMO-hoz köthető fegyveresek egy utasokat szállító buszt támadtak meg Sofala megyében és egy embert meggyilkoltak, többeket pedig súlyosan megsebesítettek és további két járművet rongáltak meg a támadók. A 250 fős parlamentben 51 hellyel rendelkező RENAMO egyébként bejelentette, hogy nem akar háborút, de nem nézheti tovább tétlenül, hogy Armando Guebuza és pártja teljes egészében rátelepedjen az országra és lefölözze a hatalmas gáz- és olajtartalékból származó jövedelmet – Guebuaza pedig a támadások elítélése mellett párbeszédre szólított fel. Aztán október 29.-én, kedden a hadsereg újabb RENAMO-bázisra csapott le az ország középső részén, Maringuében, amellyel a hadsereg és a FRELIMO szerint teljes egészében megbénították a RENAMO radikális szárnyát és innentől kezdve még kisebb az esélye, hogy bármilyen komolyabb harcra sor kerüljön.És bár a hivatalos álláspont szerint a RENAMO nagyon politikai és katonai szerepet követel magának, bármerre kutat is az ember, a szakértők egyöntetűen úgy gondolják, hogy a most eszkalálódott konfliktus hátterében inkább a pénz áll, hiszen az egyre gyengülő Nemzeti Ellenállás szeretne komolyabb részt kapni az előbb említett természeti kincsek ellenértékéből, hiszen Mozambik jövőre is Afrika egyik legnagyobb gazdasági növekedésére számíthat. És hogy van-e bármilyen komoly ereje a RENAMO-nak? Dhlakama nagyjából 500 fős, főleg kiöregedett harcosokból álló személyi testőrsége mellett néhány kisebb, csoport fegyveres vehető számításba katonai erőként, viszont politikai oldalon még mindig elég jelentős erőket tud megmozgatni a polgárháborúban Zimbabwe és a Dél-afrikai Köztársaság támogatását is élvező csoport.

Amire valószínűleg maga Dhlakama is számít, az az átlagos mozambiki polgárok elégedetlensége, hiszen a döbbenetes gazdasági növekedés ellenére a lakosság fele mélyszegénységben él még mindig és bár ismételni kell, hogy polgárháborúra minimális esély nincs, de a gazdasági fejlődést jelentősen befolyásolhatja a bányászatot kiszolgáló infrastrukturát érő támadások száma és erőssége vagy például a november 20.-ára kitűzött helyi választások biztonsága és bojkottja. Sokan úgy vélik, hogy Dhlakama sértettsége lehet a folyamatos elégedetlenség és konfliktus forrása, hiszen az 1979 óta a RENAMO-t vezető politikus nemhogy nem tudta sikeres politikai párttá alakítani a mozgalmat, de saját nézetei és meggyőzhetetlen szemléletei miatt több, rendkívül ígéretes politikustársát is elüldözte, akik most a Mozambiki Demokratikus Mozgalom (MDM) sorait erősítik. Akárhogy is, nagyon fontos lenne a helyzetet minél előbb tisztázni, hiszen láthatjuk Nigéria, a Kongói DK vagy akár Uganda példáján is, hogy egy alig pár száz fős milícia is milyen komoly biztonsági kockázatot jelent egy ország számára, gyengülhetnek a határok és megindulhat a fegyverek kereskedelme, a menekültek megindulása valamint a hadsereg gyengülése is.

A RENAMO létrehozásában kulcsszerepet vállaló, majd a polgárháborúban is Dhlakamáék fő támogatójának számító Zimbabwe felszólította egykori barátait, hogy a fegyveres harcot mindenképpen szüntessék be és azt is kilátásba helyezte külügyminiszter-helyettesén keresztül, hogy a regionális közösség katonákat is hajlandó Mozambikba küldeni, hogy meggátolja az erőszak elszabadulását.

twitter.com/napiafrika

5 ember kedveli ezt a posztot.Tetszett az írás.

Hozzászólások:

Szólj hozzá!





  • RSS és kapcsolat – Info

    Rss link:
    www.mindennapiafrika.info/rss
    Kapcsolat:
    mindennapiafrika@gmail.com
    Twitter:
    twitter.com/napiafrika

  • Szavazás

    Kartúm és Addisz-Abeba tényleg támogatják az eritreai lázadó mozgalmakat?

    View Results

    Loading ... Loading ...
  • Címkék