A bűnözés óriási mértéke (amelynek fő epicentruma Johannesburg) azonban nem csak a társadalom szerkezetét és felépítését veszélyezteti, hanem a gazdaság egészére kihatással van. Ennek érzékeltetésére álljon itt egy rövid történet, melynek főszereplője egy szálloda. Néhány nappal ezelőtt nyitott meg Johannesburgban a Holiday Inn Soweto névre hallgató 48 szobás hotel, amelynek azonban nagyon nagy kihívásokkal kell szembenéznie, ugyanis azon a környéken, ahol fekszik, a közbiztonság döbbenetesen rossz. Éjszaka egyáltalán nem tanácsos senkinek (főleg nem fehéreknek) az utcára merészkedni, mert itt nem csak a pénztárcája bánhatja a balszerencsés találkozásokat, hanem sok esetben az élete is. Az üzemeltető ugyan reklámkampányában elmondta, hogy megnövelt rendőri jelenlét van a környéken és magán biztonsági szolgálat is vigyáz a Kliptown nyomornegyedben fekvő létesítmény vendégeire, de az utazási irodák világszerte óva intik utasaikat egy ehhez hasonló környékre való belépéstől, és ez pedig nagy hatással van a forgalom alakulására. Egyes kisebb panziók számára sikerült ugyan a rossz hírű környéken normális üzletmenetet kialakítani, de ehhez óriási tőkére és nagy láncolatok vigyázói szemeire volt szükség.

Míg ezekben a kisebb panziókban 6500-7000 forint között mozog egy éjszaka és egy reggeli ára (köszönhetően az anyavállalat erejének), addig egy kétágyas szoba a fent említett Sowetoban 36 ezer forint. És ráadásul itt még biztonsági kockázatok is fennállnak. Ennek ellenére a Johannesburg történelmi emlékei miatt idevándorló sok tízezer turista és a közelgő labdarúgó világbajnokság (bár ebben az esetben úgy tűnik, nem sokan fognak hozzájutni zsíros foglalásokhoz, de ez már egy másik történet) okán sokan vágnak bele efféle üzletbe, a rossz hírű környékeken is, hiszen itt jóval olcsóbbak a telkek. Eme történetből is kitűnik, hogy ma Johannesburgban a megfelelő biztonság minden üzletág számára létfontosságú.

Az országban, de főleg a nagyvárosokban (Johannesburg a legfertőzöttebb terület) a fekete és a fehér lakosság is retteg a mindennapok során dúló erőszaktól, amelyek ráadásul nem „átlagosak”, azaz egy egyszerű rablást, lopást is könnyedén gyilkosság követhet. És nincs igazán visszatartó erő, hiszen a rendőrség képtelen véget vetni a tomboló erőszaknak, egyes negyedekbe be sem teszik a lábukat. Ez pedig odáig vezetett, hogy a legtöbb tehetősebb fehér magas betonfalakkal és elektromos kerítésekkel védett erődökbe költözik, a szegényebbek pedig zárt közösségeket alakítanak ki, ahol megpróbálják a közösséghez tartozó utcák forgalmát ellenőrizni. Reggel és este szinte padlógázzal kell bejárni a zárt udvarokba, mivel nagyon gyakori, hogy ilyenkor támadnak a lakosokra a bűnözők, és mint már említettem, sokszor felszólítás nélkül tüzelnek.

Sokan azt mondják, mindennek hátterében az áll, hogy az apartheid rendszer (amelyet a fehérek egy része a mai napig visszasír) után feketék kerültek hatalomra és ők képtelenek voltak vasmarokkal végrehajtani reformjaikat. Igazából a bűnözés mértékéről és növekedéséről korrekt számokat nagyon nehéz találni (megkockáztatom nincsenek is ilyenek), de az ENSZ egyik szervezete néhány évvel ezelőtt úgy becsülte, hogy az egész világot tekintve, a gyilkosságok esetében első, fegyveres támadások és nemi erőszakok tekintetében pedig második helyen áll Dél-Afrika. Persze az kérdés (én is kétségbe vonom ennek hitelességét), miféle adatokból hámozták elő ezt az eredményt, hiszen csak 60-70 állam volt még a felmérésben, de maga az állásfoglalás is jelzés értékű a biztonságot tekintve. És ezek néhány évvel ezelőtti számok, azóta pedig a helyzet csak romlott. Persze lehet másféle statisztikát is előszedni hosszabb kutatás után, ilyen például az ENSZ egy másik, bűnözéssel foglalkozó szervezetének jelentése, amely szerint Dél-Afrika még a biztonságosabb afrikai országok közé sorolható.

Ezzel egyet is érthetünk, hiszen akik utaztak már Dél-Afrikába (Johannesburgba), vagy esetleg ott éltek, azok tudják, hogy megfelelő óvintézkedések betartásával normális életet lehet élni. A nagyvárosokban jelenlévő, „általános” jellegű bűnözés mellett, még két súlyos társadalmi problémával kell szembenéznie az ország lakosainak, az egyik a farmerek és farmjaik ellen elkövetett bűncselekmények mennyisége és brutalitása, a másik pedig a hatalmas társadalmi fluktuáció, azaz a nagymértékű ki- és bevándorlás. A kivándorlók jelentős része egyébként távozásának okát a bűnözésben nevezte meg, mert bár többségüket nem érintették személyesen ilyen események, de mindennapi boldogulásukat és életüket erősen befolyásolta a közbiztonság helyzete. Az illegális bevándorlás szintén jelentős mértékű probléma, hiszen nagymértékben generálja a bűnözést. Főleg a környező országokból, Botswanából, Mozambikból, Malawiból és Zimbabwéból érkeznek ezek az emberek, akiknek többségét hiába toloncolják vissza, az éhhalál elől a johannesburgi utcákra és dél-afrikai farmokra menekülnek, ahol bármi áron megszerzik a napi betevőt.

Jelentős tényező még a problémában a média szerepe, amely helyi és nemzetközi szinten is élvezettel csemegézik a dél-afrikai bűnözésen, sok esetben felnagyítva egyes eseteket. Ami a tavalyi, kormány által közzétett adatokat vizsgálva kiderül, a gyilkosságok és betörések száma minimális csökkenést mutat, viszont a nemi erőszakok mennyisége olyan nagymértékben nőtt, hogy egyes újságírók és szakértők Johannesburgot a világ „nemi erőszak-fővárosának” nevezik. A kormány tevékenységét viszont kétség nélkül kritizálhatjuk, egy 1996-os, egykori bűnözők és tartós munkanélküliek munkához jutását segítő (és persze kudarcot valló), valamint egy közelmúltban kezdett fegyverbegyűjtési akció mellett igazán nem tudnak semmit felmutatni. Ráadásul a rendőrségnek sincs tisztelete, 2006-ben több száz rendőrtisztet gyilkoltak meg országszerte és a bűnösök nagy részét nem sikerült még elkapni (!!).

Egy teljes helyzetelemzéshez egy ilyen formátum nem a legmegfelelőbb, de az a fentiekből is leszűrhető, hogy ha az elmúlt évek tendenciái folytatódnak, akkor Dél-Afrika elég súlyos helyzetbe kerülhet, és minden eddiginél mélyebb társadalmi megosztottság jöhet létre, amelyet aztán egy kormányváltással már nem lehet orvosolni. Sokak számára valószínűleg már az is nehezen érthető, hogy egy ilyen fantasztikus természeti adottságokkal megáldott ország, hogy kerülhet ilyen helyzetbe, de a kérdésre a válasz egy sor gazdasági és politikai folyamat függvényéből hozzávetőlegesen leszűrhető (erre viszont most nem kerítünk sort). A mindennapi utazó nagyon nem vesz észre ezekből a dolgokból semmit, de ne kételkedjünk, a gyönyörű Dél-Afrikai Köztársaságnak létezik egy másik, sötét arca is.