Ha így folytatódik, a 2017-es év ismét éhínségeket hozhat Afrika egyes részein

Közzététel ideje | április 8, 2017 | Még nincs hozzászólás | GaceTillerro

Egyértelműen a régióban fennálló élelmiszerbiztonsági helyzet súlyosságát mutatja, hogy tegnap (április 7.) az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének főtitkára, Graziano Da Silva ellátogatott a Csád-medencébe, kifejezetten azzal a céllal, hogy felhívja a világ közvéleményének figyelmét a jelenleg rendkívül kritikus helyzetre. A szárazságnak és az errefelé fennálló bizonytalan biztonsági állapotoknak köszönhetően (ez utóbbi leginkább a Boko Haram csoportjához köthető) a medence lakosságából több tízmillió ember mindennapi élelmezése is hajszálon függ, a napi többszöri étkezés elég sok településen és térségben luxusnak számít. Da Silva látogatása egyébként nagyjából a mezőgazdasági szezon elkezdődésével esik egybe és a főtitkár felkeresett a csádi medence hét országából kettőt is (N’Djamenát Csádban és Maidugurit Nigériában), hogy non-profit szervezetek programjait ismerje meg, találkozzon otthonukból menekülni kényszerült emberekkel és megnézzen néhány, mintául szolgáló projektet, amelyek segíthetnek a jövőben a régiónak az élelmiszerbiztonság stabilizálásában.

Alapvetően a Csád-medence már hosszú-hosszú ideje küzd a szárazsággal, az élelmiszerhiánnyal (többször volt erről szó itt a Mindennapi Afrika hasábjain is), ezt azonban az elmúlt években még jobban megnehezítette a Boko Haram és egyéb szélsőséges szervezetek ténykedése, hiszen a farmerek a medence egyes részein nem mernek kimenni földjeikre az ott esetlegesen elásott aknák vagy otthagyott robbanószerek okán, de a piacra kimenni a a régió északi részein (pl. Észak-Nigerben) szintén nem mindig életbiztosítás. Úgyhogy az elsődlegesen felszámolandó probléma a biztonsági kockázat, de fontos a megművelhető föld méretének további növelése is és szintén nem szabad elfelejteni azt, hogy a különféle konferenciákon beígért milliók kifizetése nagyon fontos az itt élők számára, hiszen ha egy-egy szervezet nem kapja meg a neki felajánlott támogatást, az azt is jelentheti, hogy sok tucat farmer nem kapja meg a műtrágyát, a magokat és így tovább.

De nehogy azt higgyük, hogy ez egyedi probléma Afrikában és kizárólag a Csád-medencéhez köthető, Kelet-Afrika egyes részei szintén hasonló cipőben járnak a migrációs hatásoknak, a klímaváltozás hatásainak és a biztonsági helyzet romlásának köszönhetően. Az elmúlt 100 év egyik legdurvább szárazságával érkező 2011-es évben 12 millió ember közvetlenül érintett lett az élelmiszerellátás problémái miatt, de a mostani száraz időszak még ezen is túltesz, májusig olyan kevés esőt jósolnak Kelet-Afrikában, hogy a 2011-es szám duplájára lehet számítani az érintett emberek számát tekintve. Ez köszönhető a menekültek áradatának egyes helyekről, köszönhető a járványoknak és köszönhető annak is, hogy a 2016-os vagy éppen a 2015-ös év sem volt túl jó a mezőgazdaságban, egyszerűen nem volt lehetőség tartalékokat felhalmozni. És nem csak a konfliktusokkal érintett országok vannak nehéz helyzetben (Dél-Szudánban már hivatalosan is éhínséget jelentettek be és 5 millió embernek van szüksége külső segítségre a mindennapi betevőhöz, Szomália pedig szintén ilyen irányba tart megint a 2011-es tragédiája után), de olyanokban is felmerültek problémák, amelyek alapvetően modern és fejlett társadalmaknak számítanak – elég ha megnézzük a kenyai Nagy-hasadékvölgyet, ahol közösség közötti fegyveres konfliktus robbant ki a szűkös javak feletti ellenőrzésért.

A kormányok a maguk módján persze igyekeznek segíteni és nem csak a külső támogatásra várnak, de az egyértelműen látható, hogy egymagukban képtelenek lesznek megoldani ezeket a problémákat (Szomáliában például a gyenge kormány alig volt képes néhány millió dollárt összeszedni a szárazság hatásainak enyhítésére), így mindenhol nagyon szívesen fogadják a non-profit segélyszervezeteket és külföldi támogatókat – bár vannak országok, ahol még ezekből a segítőkből is hasznot akarnak húzni mindenféle belépési- és munkavállalási engedélyek alapján. Hosszútávon mi lehet az előrelépési esély? Értelemszerűen a konfliktusok felszámolása a legfontosabb, de emellett a kormányoknak arra kell fókuszálniuk, hogy a jelenlegi önellátásra berendezkedő mezőgazdasági szektort kereskedelmi alapokra helyezze és diverzifikálja a szektort, tehát mindent el kell követni azért, hogy ne az eső mennyisége határozza meg azt, hogy lesz-e mit enni vagy sem. És ez Európa számára különösen fontos, hiszen Afrika fiataljaitól nem igazán lehet elvárni a helyben maradást, ha a tévéből és a médiából az európai luxus ígérete árad, miközben otthon a kérdés az, hogy lesz aznap mit enni vagy sem.

twitter.com/napiafrika

15 ember kedveli ezt a posztot.Tetszett az írás.

Hozzászólások:

Szólj hozzá!





  • RSS és kapcsolat – Info

    Rss link:
    www.mindennapiafrika.info/rss
    Kapcsolat:
    mindennapiafrika@gmail.com
    Twitter:
    twitter.com/napiafrika

  • Szavazás

    Paul Kagame...

    View Results

    Loading ... Loading ...
  • Címkék