Emlékeztető poszt: a Közép-afrikai Köztársaság elfeledett krízise

Közzététel ideje | február 20, 2012 | Még nincs hozzászólás | GaceTillerro

Ha az afrikai kontinens legelfeledettebb konfliktusait és humanitárius kríziseit keressük, a Közép-afrikai Köztársaság neve minden valószínűség szerint az elsők között jutna az Afrikáért szorítók eszébe, hiszen az évtizedeken át tartó politikai feszültség és folyamatos lázadás komoly nyomokat hagyott az ország teljes egészén, társadalmán és infrastruktúráján is. A fővároson, Bangui-n kívül szinte nem is érezhető az államhatalom és a teljesen összeomlott infrastruktúrának, úthálózatnak köszönhetően az ország bizonyos részei szinte elérhetetlennek számítanak, így ezeken a területeken virágzik a bűnözés és gombamód szaporodnak a lázadó mozgalmak, a szegénység pedig szinte teljeskörű. A folytonos fegyveres konfliktusoknak hála, jelenleg is közel 150 ezer ember a határokon kívül tengődik, Kamerunban vagy éppen Csádban, de az országon belül is legalább 300 ezer ember él otthonától távol a különböző csoportok támadásai miatt – amelyeknek az alulfinanszírozott, rosszul felszerelt rendőrség és hadsereg képtelen volt gátat szabni.

Legalábbis eddig, ugyanis 2011-ben pozitív folyamatok kezdődtek el, leszerelési és társadalmi integrációs program indult el országszerte, ráadásul a legtöbb lázadó szervezettel sikerült békeszerződést is aláírni (hogy ez nem teljeskörű, arról korábbi posztokban már volt szó – az ország északi részén tovább folytatódik a harc és akkor még nem beszéltük az Úr Ellenállási Hadseregéről), nem csoda, hogy egyes menekültek már hazatértek és korábban felégetett falvak helyén újra elkezdődött az építkezés. A nagy kérdés 2012-ben az lesz, hogy a hihetetlen méretű szegénység és munkanélküliség ellenére tartható-e ez a javulás az országban uralkodó állapotok terén, hiszen például a hazatérő menekültek sok esetben nem rendelkeznek semmiféle azonosító okmánnyal, nincsenek vagyontárgyaik és konkrétan nincs hozzáférésük oktatáshoz és egészségügyhöz sem, ebből kifolyólag pedig máshol könnyedén gyógyítható betegségek tombolnak a megközelíthetetlen vidéki falvakban. Nem csoda, hogy az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala három nappal ezelőtt, pénteken (02.17) nemzetközi segítséget kért az afrikai kontinens legelfeledettebb humanitárius kríziséhez, miután a fentebb említett pozitív tények ellenére csak az idei évben 20 ezer fővel nőtt a menekültek száma a Közép-afrikai Köztársaságban, akikkel együtt a többi, több százezer menekült ellátása az ENSZ becslése szerint az idei évben legalább 134 millió dollárt igényel, de ennek a költségvetésnek eddig mindössze 4%-a jött csak össze.

És ez csak a menekültek problémája, súlyos gondot okoz még a magas halálozási ráta és halandóság, hiszen a 4.5 milliós országban a születéskor várható élettartam átlagosan 48 év és 10 ezer lakosra naponta 1 halálozás jut, ami főleg a jobb körülmények között megelőzhető és kezelhető betegségeknek köszönhető, mint például az álomkórnak vagy a maláriának. A gondok ellenére az ENSZ adatai szerint 2006 óta folyamatosan csökkennek az országnak nyújtott segélyek, ami főleg az adományok körüli korrupciós ügyeknek és a nyomonkövethetőség teljes hiányának köszönhető.

Hozzászólások: