A pillangók megmenthetik az erdőket Kelet-Afrikában

Közzététel ideje | február 8, 2012 | 2 hozzászólás | GaceTillerro

Most már jópár éve annak (1993), hogy egy rendkívül érdekes kezdeményezés indult útjára Kelet-Afrikában az ENSZ támogatásával, amikor a Kipeopeo (szuahéli nyelven pillangó) Projekt keretein belül Kenyában elkezdte működését az első pillangó-farm. Innen terjedt tovább az akció Tanzániába is, ahol napjainkban jelenleg úgy 250 farmer számára jelent megélhetést a különböző fajú (csak a kenyai Kakamega erdőségben 500 különféle fajuk él) lepkék tenyésztése. Az ország egy legszebb természeti látványosságának számító Usambara-hegység hatalmas erdőségeit és így a bennük élő élővilágot is egyre fokozottabban veszélyezteti az ültetvények, kisebb megművelhető földek vagy egyszerűen az építőanyag és tűzifa iránt megnövekedő igény miatt erősödő erdőirtás és ezzel együtt az idetelepülő ember.

usambara

Az erdőkben élő pillangófajok és közvetetten az erdőirtás mértékének csökkentésére jött létre az Amani Pillangó Projekt, amely vidéki falvak lakosságait megszólítva megpróbálja alternatív bevételi forráshoz juttatni a helyi közösségeket, hogy azok így kevesebb fát vágjanak ki. Ez azért is fontos, hiszen az általános, tiltáson alapuló intézkedések egyrészt bűnözésre kényszerítették a közösségeket, másrészt pedig növelték a vidéki szegénységet. A Tanzániai Erdővédelmi Csoport (TFCG) egyik új projektjének keretein belül európai és amerikai kiállítások és állatkertek számára tenyésztik a legkülönfélébb lepkéket, 2010-ben 13 különböző vevőnek 50 ezer bábot sikerült értékesíteni (2007-ben még csak 50 ezer dollár volt a teljes bevétel), darabonként változó 200 forinttól 700 forintig terjedő áron. A piac sajátosságaiból adódóan az eladott mennyiséget nem lehet túlságosan növelni (a diverzifikáció érdekében különféle szuveníreket is elkezdtek készíteni), viszont ez egy állandó piac, hiszen a legtöbb, Afrikában élő lepke nem él túl sokáig, így a vevők két-három hetente újabb bábokat rendelnek. A bevételek nagyjából 65%-a teljes egészében a farmerek profitja (ezzel pedig egyes családok éves bevétele akár a felével is megnőhet), 30% megy el a költségekre, a fennmaradó 5%-ból pedig közösségi alapokat finanszíroznak, amelyek például iskolákat, kórházakat támogatnak.

Maga a pillangó-farm nem túl bonyolult rendszer, néhány nőstény pillangó befogásával és elzárásával kezdődik a folyamat, majd a tojásrakás és kikelés után megkeződik a hernyók nevelése és táplálása, hogy aztán megszülessen majd az értékesítésre váró végeredmény egy bebábózodott hernyó képében. Sokan gondolhatnák, hogy mitől védi ez a pillangókat, hiszen az erdőből kell befogni a nőstény példányokat a populáció létrehozásához, de ha azt vesszük, hogy egy nőstény lepke akár 500 tojást is rakhat élete során, érezhető, hogy elenyésző mennyiségű pillangó befogására van szükség – hímekre pedig kizárólag csak a belterjesség megakadályozása miatt van szükség. És miután a pillangók az erdőből származnak, a projektben résztvevő farmerek sokkal nyitottabbak az erdők megvédését célzó projektekre, mint egyes földművelők vagy állattenyésztők. Az egyetlen probléma, amivel a pillangó-farmereknek meg kell küzdeniük, az a szállítás, miután egyes társaságok nem vállalták, hogy a bábokat a szokásos módon szállítsák, ez pedig megnöveli a költségeket – mindenesetre a legfrissebb hír szerint a tárgyalások úgy tűnik, eredményre vezettek a felek között. De vannak kétkedők is, akik szerint a projekt folyamatos növekedése (újabb falusiak bevonása és újabb fajok tenyésztése) miatt egyes lepkefajták egyedszáma csökkenő tendenciát kezdett el mutatni, a fentebb már említett TFCG égisze alatt végzett 2010-es kutatás szerint több faj egyedszáma is drámai csökkenést kezdett el mutatni a tenyésztés előretörése óta.

papilioMert előretörés az van, a kenyai Kipepeo és a tanzániai Amani projekt keretein belül már most annyi bábot tenyésztenek, hogy nincs elegendő vevő – ez tehát a legújabb feladat a projekt mögött álló aktivistáknak és szervezeteknek. És a poszt végére egy fontos és hasznos tudnivaló: minden pillangó lepke, ám nem minden lepke pillangó – esetünkben azonban minden egyes pillangó (akár) egy-egy fát jelent.

Hozzászólások:

2 válasz érkezett eddig a következő írásra: “A pillangók megmenthetik az erdőket Kelet-Afrikában”

  1. Cecco Beppe
    február 9th, 2012 @ 11:36

    Szerintem nem csak nekem nem világos, de mégis mi célból tenyésztik a pillangókat? Mire lehet felhasználni őket?

  2. GaceTillerro
    február 9th, 2012 @ 19:34

    @Cecco Beppe: Ahogy valahol a poszt közepén írtam, európai és amerikai kiállítások, állatkertek számára tenyésztik őket.

Szólj hozzá!





  • Archívum

  • Címkék