Az afrikai üzleti szellem és kitartás mintapéldája: a kongói tablet

Közzététel ideje | január 31, 2012 | 2 hozzászólás | GaceTillerro

Ha az afrikai hírekre éhező Olvasó ellátogat valamelyik nagy hírügynökség vagy sajtóorgánum (akár magyar, akár nem) oldalára, azt tapasztalhatja, hogy az afrikai hírek között erőteljes többségben vannak a rossz hírek (lázadás, emberrablás, összecsapások stb.), pedig igazából a fekete kontinens eseményeinek mindössze elenyésző részét teszik ki ezek a történések és az afrikai emberek csodálatos dolgokra is képesek. Kapásból itt van a legújabb nagy hír, miszerint hétfőn a Kongói Köztársaságban árusítani kezdték Afrika első táblagépét (vagy tablet PC-jét, ki hogy szereti), amely technológiailag és erőforrásait tekintve hasonló többek között az Apple híres iPad-jéhez és a többi vetélytárshoz is és persze azokhoz hasonlóan ezt is Kínában szerelték össze. Hogy miért? A kis Kongóban persze nem az olcsó munkaerő a probléma, hanem a gyárak és technológia teljes hiánya.

tablet1A Way-C-nek (”A csillagok fénye” az egyik helyi nyelven) nevezett táblagép tervezésének és készítésének projektje még 2006-ban kezdődött és hozzávetőleg 40 millió forintot emésztett fel 2011. szeptemberéig, amikor hivatalosan először került bemutatásra a gép. A kongói üzletember, a mindössze 26 éves Vérone Mankou cégének, a VMK-nak a terméke jelenleg ugyan még csak a fővárosban, Brazzaville-ben, illetve a nagy kikötővárosban, Pointe-Noire-ban kapható körülbelül 70 ezer forintnak megfelelő frankért az Airtel Congo boltjaiban (ez egy indiai cég helyi leányvállalata), de a tervek szerint hamarosan további országokban is bevezetésre kerül, 2012. február 15.-étől 10 nyugat-afrikai államban (többek között Gabon, Kamerun, Szenegál), Belgiumban, Franciaországban és Indiában. Az iPadnél valamivel kisebb, 1.2 gigahertzes processzorral és 4 GB belső memóriával készülő tablet wifi (és a későbbiekben 3G eléréssel is) rendelkezik, ami az afrikai infrastruktúrát figyelembe véve egy rendkívül fontos tényező. Az egyik helyi újság még 2011-ben interjút készített Mankou-val, aki akkor elmondta, hogy azért esett választása egy táblagép fejlesztésére mert mindenképpen igazodni akart az afrikai sajátosságokhoz: internetelérés, könnyű szállíthatóság és elektromos áram nélkül is hosszú használati idő.

A fanyalgóknak is üzent a kínai gyártásról szóló kérdés kapcsán, hiszen ha a Way-C emiatt nem afrikai, akkor az iPad sem amerikai termék. A pénzügyi kérdésekre is kitért, nyilatkozatából kiderült, hogy két éven keresztül kellett házalnia forrásokért a projekthez és jelenleg is tárgyal a kormánnyal valamiféle költségcsökkentést elősegítő megállapodás érdekében, de a végeredmény az lett, amit szeretett volna: a Way-C kevesebb mint feleannyiba kerül, mint a Kongóban eddig elérhető legolcsóbb termék. Interjúja végén pedig rávilágított egy olyan trendre, ami előbb-utóbb valóra fog válni: “…az afrikaiak nem maradhatnak örökké fogyasztók. Termelőkké kell válnunk.” És hogy ez milyen igaz, azt tökéletesen mutatja, hogy heteken belül piacra kerül a második afrikai táblagép, a Dél-afrikai Köztársaságban kifejlesztett WISE TOUCH, amelyről ugyan még technikai részleteket nem nagyon ismerni, de elismert tény, hogy a dél-afrikai piacra szánják, helyiek számára hasznos alkalmazásokkal.

tablet2A kongói tablet megjelenésével talán elkezdődik végre egy fejlődési folyamat Közép-Afrikában is, mármint ami a cégek és vállalkozások mikroszintről való továbblépését illeti, hiszen a Forbes legnagyobb cégeket összesítő listáján Afrikára vonatkozóan messze a Dél-afrikai Köztársaság az egyeduralkodó, egy-egy libériai illetve egyiptomi cég tudott csak legutóbb a legnagyobbak közé emelkedni. A VMK példáján is tökéletesen látható tehát, hogy ugyan hosszú küzdelem után, de a semmiből kiemelkedhetett valami olyan, amit eddig sokan nem néztek volna ki Afrikából.

Hozzászólások:

2 válasz érkezett eddig a következő írásra: “Az afrikai üzleti szellem és kitartás mintapéldája: a kongói tablet”

  1. vsztk911
    február 1st, 2012 @ 11:59

    Mondjuk pont azzal, hogy Kínában gyártják – és szerintem az alkatrész-beszállítók között sincsen afrikai – alapvetően 0 technológiai diffúzor hatása van az ügynek az afrikai gazdaságra. Az afrikai gazdaság most is termelő, nem csak fogyasztó gazdaság, de piacellátó szintű termelés csak low-tech termékekben valósul meg. És ez mindig is így fog maradni. Előbb ül egy marslakó Washingtonban az ovális teremben, mint hogy Afrika high-tech termékek tömeges exportőrévé váljon!

  2. Balázs
    február 1st, 2012 @ 21:05

    Ez hatalmas. A számítástechnika végül csak megváltoztatja Afrikát vagy a hadurak ezentúl tablet pc-n fogják figyelni a gps-el ellátott csapataik mozgását…

Szólj hozzá!





  • Archívum

  • Címkék