Demokrácia Index 2011: Mauritius az élen, Csád hátul

Közzététel ideje | január 9, 2012 | 5 hozzászólás | GaceTillerro

Az Economist magazin az ún. Economist Intelligence Units (EIU) elemzési módszer segítségével ahogy minden évben, úgy 2011-ben is kiadta Demokrácia Index kiadványát, amely a világ országainak demokratikus szintjét méri egy tízes skálán, különböző paraméterek figyelembevételével. A 2011. december 1.-i állapotot tükröző, a “Küzdelem a demokráciáért” alcímet viselő jelentés négy különböző kategóriába sorolta az értékelés után az országokat: teljes demokrácia, törékeny demokrácia, hibrid rendszer és tekintélyelvű rendszer. A végeredmény szerint a világ lakosságának mindösszesen alig 11%-a élt 2011-ben teljes demokráciában, ami ráadásul csökkenés az előző évhez képest – ebből következően nőtt azok száma, akik totalitárius rendszerben élnek, jelenleg a világ polgárainak harmada. A besorolás paraméterei a választási rendszer, a pluralizmus, az emberi jogok tisztelete, a kormányzás, a politikai részvétel és a politikai kultúra voltak a jelentés alapját képező 165 országban és két nem országként elismert területen. A legtöbb pontot, ahogy 2010-ben, tavaly is Norvégia szerezte meg, de ennek ellenére egész Európában csökkent a demokrácia szintje, legalábbis az EIU által kiosztott pontok száma ezt tükrözi. Meglepő vagy sem, de a szakértők szerint Afrika volt az egyetlen kontinens, ahol a demokrácia helyzete javult, ami a magyarázat szerint az észak-afrikai “arab tavasznak” is köszönhető.
Mielőtt körülnéznénk picit Afrikában, nézzünk néhány érdekesebb helyezést: többek között az Egyesült Államokét, amely két helyet rontva a 19. helyen található, közvetlenül Nagy-Britannia mögött. A gazdasága és kormánya összeomlásától sújtott Portugália már csak törékeny demokrácia státuszt kapott és mindössze három muszlim többségű ország kapott demokratikus besorolást (teljes v. törékeny) – Indonézia, Mali és Malajzia. Mali amúgy is az afrikai demokrácia zászlóshajója volt 2011-ben az EIU szerint, közel 20 helyet javítva a 62. helyre futott be. Az Afrikát dicsérő pozitív megjegyzések ellenére a kontinens országai közül összesen egy kapott teljes demokrácia státuszt (Mauritius), hét pedig törékeny demokrácia osztályozást (Dél-afrikai Köztársaság, Namíbia, Botswana, Mali, Ghána, Benin és Zambia), a többiek mind hibrid vagy totalitárius rendszernek számítanak a paraméterek alapján. Zambia csak azután került fel a listára, hogy tavaly, 20 év után először az ellenzéki jelölt, Michael Sata jutott az elnöki székbe, véget vetve ezzel az egypárti rendszernek. Az értékelők egyöntetűen pozitív változásként értékelték az egyiptomi illetve tunéziai eseményeket, ennek tudható be, hogy mindkét ország jelentősen előrelépett a táblázaton, hiszen mindkét állam esetében választásokra került sor vagy például javult a sajtószabadság helyzete. A szintén tüntetésekkel szembesülő Mauritánia illetve a katonai rendszerének véget vető Niger is javított pozícióján, előbbi a 109., utóbbi a 111. helyre került. Líbia érdekesebb kérdés, ahol ugyan a diktáror bukásával eljött az idő egy demokratikus rendszer megteremtésére, de mivel ez még odébb van, az ország a 125. helyre került totalitárius rendszerként, ahogy szintén annak minősült az új elnökével egységre törő Elefántcsontpart is. Megjósolható módon a lista utolsó 10 helyezettje közé három afrikai ország is bekerült, a diktátori uralmat nyögő Csád, a tekintélyes olajvagyona ellenére nyomorgó Egyenlítői-Guinea és a káosz földjének tartott Közép-afrikai Köztársaság. Az utolsó helyre – mily meglepő – Észak-Korea került.

A jelentés letölthető többek között innen is: EIU 2011

Hozzászólások: