Niger szenvedése már-már bibliai…
Közzététel ideje | szeptember 5, 2010 | 4 hozzászólás | GaceTillerro
Lassan-lassan már valami sorsszerű van abban a hihetetlen sok szenvedésben, amely a világ egyik legszegényebb országát, Nigert sújtja. Már többször írtam az észak-afrikai államban az év elején kialakult súlyos éhínségről, amely főként a történelmi szárazságnak volt köszönhető (és amelyet a nagy nemzetközi összefogás eredményeként úgy-ahogy sikerült kezelni, a kormány múlt heti bejelentése szerint), erre a július végén és augusztusban lecsapó hihetetlen esők miatt történelmi árvízzel is szembesülniük kell az ország lakóinak. Afrika harmadik legnagyobb folyója, az ország nevét is adó Niger folyó 1929 óta legnagyobb áradását jegyezhette fel és a heves esőzések az ország (éhínség által is leginkább sújtott) déli területein döbbenetes károkat okoztak a lakosságnak.
Az ENSZ pár nappal ezelőtti jelentése szerint nagyjából 200-250 ezer embert érinthetett közvetlenül az újabb katasztrófa, sokaknak iskolákban kellett menedéket keresniük, miután a víz elvitte házukat és összes vagyonukat. A jelentésből az is kiderült, hogy a hivatalos statisztikák szerint több mint 7000 ház dőlt össze eddig, további ezrek pedig súlyos károkat szenvedtek el, ráadásul víz alá került több mint 5000 hektárnyi mezőgazdasági termőterület – ami a lassan esedékes betakarítást és aratást tekintve nem is jöhetett volna rosszabbkor az életben maradásáért küzdő lakosság számára. A szárazság miatt is több ezer haszonállat pusztult el, erre a mostani áradások egész csordákat pusztítottak el, a térségben működő segélyszervezetek becslése szerint a veszteség eléri a száz ezer állatot, és ez nem igazán biztató jövőképet fest Niger elé, ahol az állattenyésztők számára az állatok az életet jelentik. De még mindig lehet fokozni a rossz dolgokat, az áradások miatt elpusztult állatok teteme sok helyen ugyanis olyan kút, kis patak vízébe került, amelyből akár egész falvak szerzik be vízszükségletüket, így jelentős a fertőzések kockázata is.
De hogy a sorsszerűséghez visszatérjünk, mint valami bibliai csapás, ezekben a napokban sáskajárás is aggaszthatja Diffa, Zinder és Agadez régiók farmereit, ugyanis a sáskák közel 1500 hektárnyi termést (főleg kölest) pusztítottak el Diffában az elmúlt napokban, de Agadez régió déli részén is több száz hektár pusztult már el és jelenleg nem igazán tudnak védekezni a pusztítás ellen. Miközben tehát a lakosság alig várja a betakarítási szezont (ez szeptemberben van általában), hogy enyhüljön a súlyos élelmiszerkrízis, addig napról-napra egyre több és több termőterület és termés tűnik el a süllyesztőben. Nem kell hozzá túl nagy jóstehetség, hogy megállapítsuk, Nigernek még nagy szüksége lesz a nemzetközi segítségre.
A rövid poszt végén pedig álljon itt néhány magáért beszélő kép Nigerből, kommentár nélkül:
Hozzászólások:
4 válasz érkezett eddig a következő írásra: “Niger szenvedése már-már bibliai…”
Szólj hozzá!
szeptember 6th, 2010 @ 07:29
Sajnálom ezeket a nyomorultakat… tényleg.
De, ettől még marad a kérdés, és most csak egy dolgot emelnék ki a “mit tettek ezek évtizedek alatt” – témából.
“…Afrika harmadik legnagyobb folyója, az ország nevét is adó Niger folyó 1929 óta legnagyobb áradását jegyezhette fel…”
- Értem.
Niger 1960- tól “független állam”, ugye.
- Mégis, 50 év alatt miért nem tudtak, még ha kezdetleges módszerekkel is, de nagy víztározókat, gátakat, földsáncokat, vízterelőket, esetleg VÍZERŐMŰVEKET építeni?
- Folyószabályozás?
- Esetleg a lehetőségeikből adódó, lehető leghatékonyabb kárfelszámolásra a megfelelő erőket, eszközöket létrehozni, ifrastrukturát kiépíteni?
Gondoldom, ezért már tényleg nem a “gyarmati múlt” a hibás, főleg, hogy a volt gyarmattartó országok közül többen is rengeteg pénzt öltek bele egykori gyarmataik fejlesztésébe… ismert eredményekkel.
szeptember 10th, 2010 @ 16:35
Nem sok árvízvédelmi rendszer van, amit a rekord-vízállásnál sokkal nagyobbra terveznének. Itthon sem. A kezdetleges módon összehányt töltést pedig a felgyorsult, áradó folyó simán elmossa.
szeptember 13th, 2010 @ 16:35
Ez igaz.
De az is igaz, hogy itt a legelemibb árvízvédelmi és kármentési installációk, alakulatok, akciótervek, stb. is hiányoznak.
szeptember 20th, 2010 @ 08:44
Ez afrika mit kell csonálkozni.
Nyilván arvízvédelmi rendszerek és víztározók kiépítése nem olcsó mulatság na de itt van akkora munkára fogható embertömeg amivel ezt olcsóbban is meg lehet csinálni amivel a munkanélküliség is jelentősen csökkenne. Na meg hát, hogy ha víztárolókat emelnek azzal jól lehetne ellensúlyozni a szárazságot egyes területeken amivel sokezer ember éhalálat lehetne megakadályozni.