7 ok, amiért a világ tétlenül nézi Szomáliát
Közzététel ideje | július 19, 2010 | 11 hozzászólás | GaceTillerro
A mai napon, hétfőn elkezdődött az Afrikai Unió szokásos éves találkozója az ugandai fővárosban, Kampalában, és két dolog is arra utal, hogy a szomáliai instabilitási kérdés megoldása egyre égetőbbé válik: a minden korábbinál szigorúbb és erősebb biztonsági intézkedések a városban illetve a tény, hogy a hivatalos témát (a gyermek- és születési halálozás) messze felülírta a sors és a múlt héttel ezelőtti kettős robbantás két kampalai szórakozóhelyen, amellyel a szomáliai al-Shabaab milícia háborút indított a kelet-afrikai régió ellen.
A szélsőséges iszlám mozgalom a támadással nyilvánvaló üzenetet küldött a világnak és az Afrikai Uniónak: aki bármit tesz azért, hogy segítse a néhány mogadishui utcát irányító szomáliai átmeneti kormányt, az ilyen akciókkal fog szembesülni – Uganda és Burundi pedig az a két ország, amely több ezer katonájával igyekszik fenntartani legalább ezen területek felett a kormány irányítását (konkrétan a repülőteret, az elnöki palotát, a kikötőt és néhány egyéb kulcsfontosságú kormányzati épületet védenek). Bár az Afrikai Unió több tagállama ígért már katonákat egy 20 ezer fős alakulat létrehozásához, igazából senki nem tett még semmit (az Afrikán kívüli világ közönyéről ne is beszéljünk), de a támadások után Uganda kijelentette, hogy bővíteni fogja katonai hozzájárulását a jelenlegi szomáliai AU misszióhoz.
A kérdés, hogy ehhez mit fog szólni az ugandai lakosság és ellenzék, ugyanis eddig úgy tűnik, ez szinte csak az elnök, Yoweri Museveni magánügye. Az ellenzék szerint az egész ígérgetés és aktív szerepvállalás azt a célt szolgálja, hogy a nemzetközi közösség ezért cserébe szemet hunyjon az elnök diktatórikus intézkedései felett, a lakosság pedig egyszerűen nem is érti, mit csinálnak fiai az őket közvetlenül eddig nem is érintő konfliktus kellős közepén. A jelenlegi helyzetben feltehető legtriviálisabb kérdés egyértelműen az, hogy a világ miért nem tesz semmit, hogy stabilizálja az egész Kelet-Afrikát és az Indiai-óceánt destabilizáló országot, Szomáliát?
Az al-Shabaab (amely mára már szinte teljesen bekebelezte a másik nagy milíciát a Hizbul Islamot) a legdurvább becslések szerint sem rendelkezhet több mint 20 ezer mozgósítható harcossal, akik javarészt nem képzett katonák és nem is állomásoznak közel egymáshoz, felszereltségük pedig a rendkívül hatásos propagandavideók ellenére is hagy kivetni valót maga után. A következőkben ezért 7 lehetséges okot sorolok fel, amelyek magyarázatot adhatnak a világ tétlenségére és közönyére.
1. Az Egyesült Államok jelenleg is több háborút visel szélsőségesek ellen Irakban, Afganisztánban, sőt újabban már Pakisztán egyes vidékein is, és nem várható, hogy a jövőben képesek lesznek irányító szerepüket a helyieknek vagy szövetségeseknek átadni. A harcokat már eddig sem túlzottan támogatta a lakosság, ráadásul az ország gazdasága most tér magához történelmi gazdasági válsága után és tucatnyi, az átlagos ember számára sokkal fontosabb kérdéssel kell foglalkoznia – pl. az egészségügyi reform, a munkanélküliség. Az Államok nélkül pedig kevés a vállalkozó..
2. Lehetne még vállalkozó Nagy-Britannia és az Európai Unió, de mindenki saját bőrén érezheti, hogy Európa számára egy ilyen távoli konfliktus jelenleg az utolsó dolog, amivel foglalkozni szeretne – az euró az összeomlás határára sodródott, a gazdaság motorja pedig nagyon nehezen akar beindulni.
3. Akik eddig is a leginkább szívükön viselték az ügyet: a régió afrikai államaiban ugyan a szándék meglenne, de nekik nincsenek meg sem az erőforrásaik, sem a tapasztalatuk, hogy egymagukban megoldjanak egy ilyen helyzetet (lásd Etiópia próbálkozása), ráadásul nincsen meg az a kapcsolati rendszerük sem, amely lehetővé tenné, hogy több ország is felsorakozzon mögöttük – lásd az AU misszió folyamatos szenvedése, erőforráshiánya stb. Bennük tehát ott a szándék, nekik vezetőre lenne szükségük, aki felvállalja a küldetést.
4. Ez lenne elvileg végső esetben az ENSZ, amelyről már egy ideje tudjuk, hogy semmiféle komoly lépést képtelen megtenni a Biztonsági Tanácsban uralkodó megosztottság miatt, amelynek jelen esetben is van olyan szereplője, aki biztosan nemmel voksolna egy szomáliai ENSZ-békefenntartó misszióra. Mindez annak ellenére, hogy a szomáliai átmeneti szövetségi kormány létrehozása felett a világszervezet bábáskodott.
5. Az olaj és az értékes kiaknázandó nyersanyagok hiánya lenne az ok a közöny mögött? Eddig még nem sikerült bizonyítani, de tény, míg korábban azt hitték Szomália partjainál hatalmas mennyiségű olaj rejtőzik, addig a legfrissebb információk szerint mindössze Puntföld partjainál vannak nagyobb olajtartalékok, a Szomália egységéért küzdő autónom tartományban pedig hozzávetőleges béke honol – bár itt találhatóak a kalózok bázisai is. Amely probléma ugyan szorosan összefügg a szélsőséges milícia harcával, de attól mindenképpen elkülönülten kezelendő.
6. Az előző pontok szinte mindegyikével összefüggő és valószínűleg a legnagyobb visszatartó erőt a költségek jelentik: az AMISOM jelenlegi költségvetése bőven több mint fél milliárd dollár, és ezért konkrétan Mogadishut képesek tartani. Gondoljunk bele, mekkora terhet jelentene egy, az egész országot stabilizáló misszió létrehozása és fenntartása – és a teljesen elradikalizálódott szomáliai társadalomban a demokrácia helyreállítását években kellene mérni, nem hónapokban. Irakban 20 ezer embernek nem megy a teljes stabilitás helyreállítása…hány éve is már?
7. Korábban elhangzó nyilatkozatok alapján arra lehet következtetni, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei Afganisztánt és Pakisztánt tartják az iszlám szélsőségesek főhadiszállásának, így egy ottani győzelem után a szomáliai kérdés is megoldható lenne jóval kevesebb véráldozattal. A közel 2000 külföldi muszlim harcost tekintve Szomáliában, ebben lehet is valami, a kérdés az, erre mikor fog sor kerülni.
Hozzászólások:
11 válasz érkezett eddig a következő írásra: “7 ok, amiért a világ tétlenül nézi Szomáliát”
Szólj hozzá!
július 19th, 2010 @ 21:03
“…a világ miért nem tesz semmit, hogy stabilizálja az egész Kelet-Afrikát és az Indiai-óceánt destabilizáló országot, Szomáliát?…”
- Azt hittem, ezt már jó párszor megbeséltük, de akkor újra, röviden, miért nem lehet ezeket a közép- ázsiai, afrikai, stb. sz***rfészkeket lerendezni…
…és egyben, ez a 8. ok is:
MERT EHHEZ VISSZA KELLENE TÉRNI A XVII. SZÁZADI HADVISELÉSI MÓDSZEREKHEZ, és / vagy ÚJRA KELLENE GYARMATOSÍTANI LÉNYEGÉBEN AZ ÖSZES VOLT GYARMATOT, ÉS NEM CSAK AFRIKÁBAN.
Ehhez az erő megvolna az euro- atlantii világban, de amíg nagyrészt az önpusztító, “máskultúratisztelő”, ultraliberális vezérpolitikusok irányítják a “nyugatot”, esély sincs semmiféle hatékony fellépésre az ellenséggel szemben.
Nem hogy ilyen háborút, de semmilyen háborút sem lehet sikeresen megvívni, míg semmihez nem értő, nagypofájú bürokraták diktálnak a százmilliós irodáikból az ügyben iletékes szakembereknek, azaz, a katonáknak…ezzel lényegében megakadályozva bármiféle igazán eredményes erőalkalmazást.
július 19th, 2010 @ 21:15
Azért a politikai megoldásért nem kellene a szomszédba menni…
A helyzetet részlegesen javítaná Szomáliföld függetlenedésének elismerése. Persze ez sok helyen nem lenne jó pont, de ott azért részben segíthetne.
Régi bölcsesség az oszd meg és uralkodj. de ide adaptálva sokat segítene, ha elfogadnának bizonyos “maffiákat” hivatalosan is tárgyalófélnek.
július 20th, 2010 @ 10:39
Az adakozási kérdőív utolsó kérdése nyilván hibás!!!
július 20th, 2010 @ 16:50
@Lükő Gábor: Igen, már többen felhívták erre a figyelmet, holnap úgyis úgy szavazás lesz, már mindegy…
július 20th, 2010 @ 18:20
“…A helyzetet részlegesen javítaná Szomáliföld függetlenedésének elismerése…”
- Mégis, mennyiben?
Másképp kérdezem:
- Az általam korábban bőven, most rövidebben felvázolt megoldásnak – függetlenül attól, tetszik- e vagy sem – mi más alternatívája van?
Főleg, hogy ezeken a helyeken békés eszközökkel segíteni egyszerűen lehetetlen, ahogy az a gyarmati korszak vége óta már számtalanszor bebizonyosodott?
július 20th, 2010 @ 19:30
Bar-Lev: Isten óvja a világot a katonai irányítástól!
július 20th, 2010 @ 20:33
Bar-Lev:
Tömören: sokban. Bővebben: Szomáliföld Szomália északi része, ahol béke és rend van. saját pénzük is van. De volt már ezen a blogon szó erről a területről. Gyakorlatilag csak a függetlenség elismerése hiányzik ahhoz, hogy teljes értékű afrikai ország legyen.
Viszont ha megvan, akkor innen kiindulólag akár Szomália rendezésének központja is lehetne. De akkor a maffia helyzete is megnehezedne, hisz könnyebben tudna fellépni velük szemben. Vagy a kalózkodás is megnehezülne az Ádeni öböl ezen részén. Sok lehetőséget rejt a terület magában, de ezek legtöbbjét csak akkor lehetne kiaknázni teljes mértékben, ha a függetlenség meglenne.
És mégvmi. Te azt javasoltad, hogy Afrikában katonai úton tartsunk rendet. Ez is egy lehetőség, nade ki fizesse, ha a gyarmatosítók visszajönnek? Nyilván a hátország, ez viszont lehetetlen. Nézd meg Angliát! Az egyik legjobban eladósodott ország az EU-ban. A gyarmati erők fenntartása pedig nem olcsó mulatság.
Arról nem is beszélve, hogy az európai erők ott idegennek számítanak. Azaz jó ok ez arra, hogy a helyiek összefogjanak ellenük az egymás közötti problémákat félresöpörve. Nézd csak meg a franciákat, hogy hogyan jártak Algériában!
július 20th, 2010 @ 21:32
He?
július 23rd, 2010 @ 13:37
mig8:
- A tény, hogy Szomáliföldön VISZONYLAGOS stabilitás van, mivel szabad választások voltak, különváltak, stb, még nem vonja maga után, hogy Szomáliában is ugyanez történne.
A kiindulási alap eleve teljesen más, de egyéb szempontokból sem hasonlítható össze a kettő.
“…Afrikában katonai úton tartsunk rendet. Ez is egy lehetőség, nade ki fizesse…”
- A témát már jó párszor kibeszéltük itt többen is, és természetesen ebben igazd van:
Ki fizetne egy ilyet?
Ez az egyik oka, amiért nem lesz sem újragyarmatosítás, sem kellően erélyes katonai beavatkozás sehol sem.
- Mert, ki fizesse?
- Ha már valaki fizetne egy ilyet, mennyire kaphatna szabad kezet? Ki határozná meg a jogkörét?
- Ki válallja a felelősséget?
Stb.
július 23rd, 2010 @ 18:37
Bar-Lev:
Szomáliföld. De facto különváltak. De jure nem. Ez pedig igencsak kellemetlen, mert számos ponton ellehetetleníti őt. Pl külföldön nem fogadják el a pénzét.
Szomália. Nem mondtam, hogy itt is ez történne. Csak azt, hogy innen kiindulólag lehetne rendezni Szomália helyzetét is. Afféle hátország lehetne, a COIN bázisa. Mondjuk úgy, mint Ománban történt.
Újragyarmatosítás. Ha nem lesz, aki fizesse, akkor minek erőlteted? Vesszőparipád? Rögeszméd? Vagy mi? Mert ha ez nem megy, akkor más megoldást kell keresni.
Ha elveted az újragyarmatosítás lehetőségét, akkor a kérdéseid irrelevánsak.
Egyébként történt már újragyarmatosítás pár évtizede, ha jól emlékszem, Panamát. Ott a válaszok: 1) Fizeti a beavatkozó. 2) A beavatkozónak sincs szabad keze, viszont minden felelősség az övé.
Javaslom, olvass egy kicsit a COIN alapelveiről és akkor megérted, mire gondolok.
július 23rd, 2010 @ 21:31
mig8:
“…Ha nem lesz, aki fizesse, akkor minek erőlteted?…”
- Nem erőltetem, a kérdés teljes egészében elméleti. Pont azon okok miatt, amiket mindketten röviden kifejtettünk.
“… innen kiindulólag lehetne rendezni Szomália helyzetét is…”
- Még mindig nem látom be, hogyan.
“…Afféle hátország lehetne, a COIN bázisa…”
- Miért is?
Még egyszer: az a “rend”, ami pl. Szomáliföldön van, legfeljebb az ottani viszonyokhoz képest nevezhető rendnek, de ebben szerintem nincs vita köztünk.
Az a fajta “rend” pedig tökéletesen alkalmatlan bármiféle hatékony államgépezet kiépítésére, ebbe természetesen beleértve az igazi rend megteremtésére alkalmas állami szerveket is.
“…Ha elveted az újragyarmatosítás lehetőségét, akkor a kérdéseid irrelevánsak…”
1. Mondjuk szépen:
Elméletiek.
Amúgy, annyira azért nem irrelevánsak.
Meggyőződésem, hogy eljön még az idő, amikor az ultraliberális téboly véget ér az euro- atlanti világban, és akkor el lehet majd kezdeni a rendteremtést.
Mármint, ahol végképp nincs más megoldás, de Szomália pont ilyen eset, ahogy azt a gyarmati kor vége óta lezajlott események világosan mutatják.
2. A te feltevéseid ugyanúgy teoretikusak, mint az enyémek, mivel ugyanúgy esélytelen a dolog, ugyanúgy nem állnak össze hozzá a feltételek.
“Panama”
- Az az ügy semmi esetre sem “újragyarmatosítás”.
Beírásaid alapján tájékozottnak tűnsz, ezért nem hinném, hogy ilyen fajta értelmetlen túlzásokra szükség volna, hogy előadd a mondanivalód.