Afrika: Kína továbbra is tör előre
Közzététel ideje | május 14, 2010 | 18 hozzászólás | GaceTillerro
Miközben a a súlyos gazdasági helyzetével küzdő “nyugat” (itt most az Egyesült Államokat és Európát értem) Afrikát továbbra is csak lassan-lassan meri felfedezni, mint hihetetlen fejlődési potenciállal rendelkező helyet és többnyire csak a Nemzetközi Büntetőbírósághoz hasonló bürokráciával és bíráló nyilatkozatokkal véteti magát észre a kontinensen, addig Kína szépen csendben teszi a “dolgát” és szinte minden napra jut egy hihetetlen összegű befektetésről vagy szerződésről szóló hír.
Kína nem válogat, nem tesz különbséget országok között, nem akar beleszólni a politikai berendezkedésükbe, társadalmi felépítésükbe, normáikba, egyszerűen csak megtesz mindent, hogy megszerezze azt, amit akar. A vonakodó “nyugat” helyett azonnal odaáll, ha segélyre van szükség, a létrehozott Kína-Afrika Fejlesztési Alap pedig számolhatatlan mennyiségben önti a pénzt változatos befektetésekbe, legyen szó akár algériai olajról vagy zambiai bányákról. A mainstream média teljes közönye mellett az elmúlt hónapokban Kína brutális üzleteket ütött nyélbe Zimbabwéban, Ugandában, Zambiában, Angolában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban, a legfrisebb hírek szerint pedig a távol-keleti ország legnagyobb bankja, a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank (ICBC) 500 millió dollárnyi kölcsönt kínált fel az etióp hatóságoknak az Omo folyón építendő Gibe 3 gát projektjének folytatásához.
Tette mindezt annak ellenére, hogy környezetvédők szerint a gát felépülése döbbenetes hatással lesz a környezetre és közel fél millió etióp őslakos életét fogja gyökeresen megváltoztatni és pusztasággá változtatja a most még virágzó földeket az Omo völgyében és a Turkana-tó körül. A Világbank vagy az Európai Befektetési Bank ezen indokok miatt sem szándékozott pénzt juttatni a projektre, amely így eléggé belassult mostanában, de a kínaiak szerepvállalása azt jelentheti, hogy a gát el fog készülni. Aztán ott van a szintén elég friss hír, mely szerint egy nigériai olajvállalat (az NNPC) és egy kínai állami építőipari társaság (a CSCEC) 23 milliárd dolláros üzletet kötött három olajfinomító építésére, amely végre megszüntethetné azt a döbbenetes visszásságot, hogy a világ egy olajhatalmának számító Nigériának külföldről kell üzemanyagot importálni, mivel nincs meg a megfelelő infrastruktúrája a finomításra.
Nem meglepő módon a nigériai olajból legnagyobb hasznot húzó Shell már hónapok óta kritizálta az egyezséget, amely szerintük rendkívül káros és veszteséges lesz Nigéria számára – valahogy ezt nehezen bírom elképzelni. Egy ilyen befektetés több ezer nigériainak adna munkát és lehetővé teszi, hogy az ország saját maga finomítsa le kitermelt olaját, ami jelentős bevételnövekedést is jelenthet a költségvetés számára, ahogy erről a szerződés nemhivatalos ünnepségén Goodluck Jonathan nigériai elnök is beszélt. A megnövekedett bevételekből pedig tovább lehetne finanszírozni a közel 20 ezer niger-deltai lázadó lefegyverzését és integrálását a társadalomba.
És bár a “nyugatnak” nem tetszik a folyamat, ahogy ennek több nyugati vezető hangot adott már az elmúlt években/hónapokban, Afrika továbbra is tárt karokkal várja a követeléseket és elvárásokat nem támasztó Kínát, amely pedig önti a pénzt a kontinensbe. És az afrikai országok is kezdenek elfordulni az eddig istenített Európától és Amerikától, hiszen ahogy Yoweri Museveni ugandai elnök fogalmazott pár hónapja, a kontinens már saját maga el tudja dönteni mi a fontos és képesek saját maguk felmérni a lehetőségeket és érdekeiket. Kína egyenesen odáig ment, hogy a “nyugat” által elzárásra ítélt Robert Mugabéval is alkura lépett, dollárszázmilliókat biztosított Zimbabwe számára és ahogy Mugabe is mondta, “erre a segítségre várunk, nem a nyugati parancsolgatásra”.
Persze, Kína sem tökéletes, rengeteg kínai spekuláns is megjelent Afrikában (akik aztán milliókat húznak le az adott ország kormányától), munkásaik sokszor nem képesek részeseivé válni az adott társadalomnak, kultúrának, és bizony a befektetéseknek koncessziós jogokban mérik az árát. Ennek ellenére a folyamat létezik és minden eddiginél erősebben jelentkezik ezekben a hónapokban.
Hozzászólások:
18 válasz érkezett eddig a következő írásra: “Afrika: Kína továbbra is tör előre”
Szólj hozzá!
május 15th, 2010 @ 09:04
De mi a haszna ebből Kínának? Elolvastam a cikket, de nem nagyon esett le.
május 15th, 2010 @ 11:38
@rev: Igen, a cikkből csak homályosan derül ki, de értelemszerűen az ásványkincsek, természeti kincsek kiaknázása, megkaparintása…
http://www.mindennapiafrika.info/2009/11/09/kina-afrikaban-avagy-verseny-az-asvanykincsekert/
május 15th, 2010 @ 17:50
Olcsó munkaerő, könnyen hozzáférhető ásványkincsek, nem kell a nemzetközi és céges bürokráciával (szertődések, vám, stb) “vacakolni”, munkaügyi szabályok semmibe vételével a termelés költségeinek drasztikus csökkentése, stb.
Na, ez Kína haszna.
május 15th, 2010 @ 19:38
A nigériai projektekhez.
Érdekes tény, hogy Nigériába az üzemanyagot exportálják. De gondolom, hogy akkor, amikor elkezdték kitermelni az olajat, még olyan minimális volt a helyi fogyasztás, hogy nem érte meg arra egy finomítót építeni. Most már persze megnőtt az igény, már megérné – ezért is szeretné a kormány, hogy épüljön.
Annyiban azért igazat adok a Shellnek, hogy kapásból 3 finomító felépítése fölöslegesen soknak tűnik. Bár nem ismerem a helyi igényeket.
május 15th, 2010 @ 21:49
Gondolom kis részben, de próbálják a kínai diaszpórát is errefelé koncentrálni.
május 16th, 2010 @ 09:52
@mig8: Van Nigériának már négy finomítója, de azok folyamatosan problémákkal küzdenek (technikai, vezetésbeli, szervezési stb.), így konkrétan mintha nem is lenne nekik egy sem. De talán ez a három majd segít javítani a helyzeten, főleg, hogy most már külföldi segítséget is kapnak a munkához.
május 17th, 2010 @ 18:51
Ennyi pénzt beleölnek Afrikába a végén még az lesz, hogy a kínai hadsereg fog békét teremteni keresztények és muszlimánok között…vagy ez nem életképes gondolat?
május 17th, 2010 @ 19:21
@Balazs: Miért lenne érdeke békét teremteni? Eddig sem foglalkozott az adott ország belügyeivel, ezután sem fog. Amíg a kitermelést, a szállítási útvonalakat stb. nem bántják, nem fog történni semmi.
május 19th, 2010 @ 04:37
GaceTillerro: Nem, tényleg úgy néz ki nem foglalkozik az adott ország belügyeivel, de mi lesz, ha jön egy “fordulat” (egy diktátor pl) és a kínaiakat kitessékelik egy adott afrikai országból, a beruházásaikból? Vagy épp a beruházás által érintett területen tör ki konfliktus? 23 milliárd dollár (ez nem elírás?) kb akkora összeg lehet, mint Nigéria egész éves GDP-je.
május 20th, 2010 @ 16:42
Kínát nem kell félteni. Ha olyan diktátor úgy se engednek a hatalomba aki kitessékelné őket egy olyan területről ahova sokat fektettek be. Más részt miért zavarná bármelyik diktátort is, hogy Kína náluk fektet be és leszarja, hogy milyen disznóságokat csinál.
Harmadrészt Kína szerintem megtanulta a nyugattól, hogy hogyan kell elmozdítani a nem megfelelő embereket. Ha meg valahol lázonganának hát Kínának van a második legerősebb hadserege a világon.
Meghát amúgy sem érdeke Kínának (meg persze a nyugatnak se), hogy Afrikában mindenütt béke legyen ugyanis az fájdalmasan érintené a fegyver exportjukat.
május 21st, 2010 @ 00:48
Balin:
Kis kiegészítés:
- A népszerű tévhittel ellentétben a fegyverexportnak a harmadik világ balhéihoz semmi köze.
El is mondom, miért.
Abban már rég nincs nagy lóvé, hogy ócskavasat, kiszolgált cucokat adnak el bagóért a harmadik világba.
A fegyverüzlet a fejlett országokban már sok tízmilliárdos fejlesztéseket, hi- techet, ezeket előállítani és megtartani képes ipart jelent, nem pedig pár ezer ócska géppityut, meg elavult páncélosokat.
Márpedig ekkora értéket a fejlett államok EGYMÁSNAK adnak el, nem a harmadik világnak, akik egyébként sem megfizetni, sem használni, sem karban tartani nem tudnák a technológiát.
Szóval, a dolognak ez a része téves.
A többi nagyjából OK.
május 21st, 2010 @ 22:10
Mea culpa.
Na jó nyilván nem ez a legfőbb fegyver ipari bevételi forrás. De ezért hoz bevételt és talán ami még fontosabb megszabadulnak tőle. Az amcsiknak is jól jöttek a háborúk (Szerbia, Irak, Afganisztán) mivel olcsóbb volt ledobni a Második Világháborúból és a Hidegháborúból megmaradt elavult bombákat ledobni mint tárolni és megsemisíteni.
május 22nd, 2010 @ 09:04
Balin: uhh fegyverexport:/ Na igen. Valakinek el kell adni géppisztolyokat, meg géppisztoly lőszereket is:(
május 22nd, 2010 @ 11:22
Fegyverbiznisz reloaded:
- A lőszert is el kell adni, igaz.
De ez aprópénz, még zsebpénznek is kevés.
Legalábbis, a hagyományos lőszerek esetében, de a fejlesztett tipusokat meg úgysem adják el a harmadik világba sehová (nincs rá fogadóképes kereslet).
USA és a háborúi
- Azt ugye senki nem gondolja komolyan, hogy az USA és a szövetségesei azért nyomták le pl. Szerbiát, mert hogy le kellett már dobni a régi lövedékeket is?
1. Ott sem “régi” cuccot használtak, hanem újakat, valamint, ha már ott voltak, élesben kipróbáltak adig nem használt hadianyagokat is.
Ezeknek volt köszönhető az alacsony járulékos veszteség, és a hatalmas pusztítás a katonai célpontok körében.
Tényleg, és úgy megemlíteném, hogy megakadályozták a háború folytatását, továbbterjedését, a további népirtást, eltakarítottak egy rendkívül veszélyes rezsimt, stb.
2. Afganisztán: a világ egyik legfőbb terrorfészke volt, akkor nyílt fenyegetés az egész világra nézve, az ott megtelepedett őrültek tevékenysége miatt.
2001- től, mikor az iszlámnácik megtámadták a nyugati világot (engedelmeskedve az iszlám parancsainak, a legtöbb iszlámhívő vágyának, valamint a Muslim Brotherhood fő céljainak), ment az ellencsapás.
Azóta a háború iszlamista területen zajlik, az Euro- Atlanti világon kívül, erről szól az afganisztáni és iraki háború.
Olaj:
- Ha valakinek nem volt érdeke az olajért háborúzni, az pontosan az USA és az Euro- Atlanti világ. A háború ugyanis mindig felveri az árakat, nem csak az olajét, minden másét is.
Csak megjegyzem, hogy a nyugatiak, az USA- val az élen, azóta is VILÁGPIACI áron veszik az olajat Irakból, mely olaj útját egyébként egy, főleg OPEC országokból álló bizottság felügyel, az iraki olajipari minisztériummal együtt.
Ráadásul az iraki olaj összesen két hellyen hagyhatja el az országot: a Shatt- al Arab öbölnél, és Törökország felé.
Na, abból “nyúljon le” bárki is, anélkül, hogy ne kezdjen el ordítani a nemzetközi szervezet…
Szóval, azt az olajat nem lehet ám “jól elvenni”, több okból sem… ha esetleg ez valakinek megfordult volna a fejében.
május 22nd, 2010 @ 13:59
A fegyverekről akkor is hasznos a nagy fegyvergyártóknak, hogy pénz kapnak a régi elavult pl.: T-72 -eseikért (amiből nem rég találtak 500-at az Urálban
) vagy hagyják őket elrohadni. Nyilván nem nagy pénz de jól jön. Nyilván igazad van abban, hogy ez összességében aprópénz a fejlett országok egymás közötti fegyver kereskedelméhez képest.
Nyilván nem volt elsődleges szempont a bombáktól való megszabadulás a háborúkan de jól jött ahova lehetett a kevésbé precíziós régieket dobták.
Bocsáss meg de az olajnál tévesek az értesüléseid. Először is a háború kedvez a bankoknak ( http://video.google.com/videoplay?docid=7065205277695921912# ebben egész jól leírják a pénzvilág működését és hogy miért jó a bankoknak a háború ez úgy az első fél óra filmből a többi nem kapcsolódik ehhez szervesen de érdekes és érdemes megnézni ).
Más részt a világ olajkitermelése most van a maximumán ezt már nem lehet tovább növelni igaz, hogy az olaj készlet kb 2080-ig tart ki meg az is igaz, hogy a földben az eddig kitermelt olaj többszöröse de ennek nagy részét soha a büdös életben nem fogják kitermelni. Meg is mondom, hogy miért. Ugyanis vagy egy arányszám ami megadja, hogy egy hordó kőolaj befektetésével hány hordót nyerhetünk ki na ez a szám most 8 körül van (a kőolaj korszak elején 100 körül volt) és folyamatosan csökken ha ez a szám eléri az egyet vagy az alá megy onnantól kezdve nem lehet kőolajat bányászni mivel nem termel energiát. De erről Dr. Hetesi Zsolt előadásiból lehet többet megtudni:http://www.youtube.com/watch?v=9eWiSNNL6fU&feature=related, http://www.youtube.com/watch?v=m485Bx5KRM8.
Egyébként meg nem ellopni akarják az olajkészletet hanem hozzáférhetővé tenni.
május 23rd, 2010 @ 06:02
Olaj- téma, és hogy miért NEM éri meg érte háburúzni:
http://dzsihad.blog.hu/2007/11/05/irak_es_az_olaj
És tessék az illetékes szerv netes lapját és elemzését is megnézni, ne csak az egyébként kitűnő cikket elolvasni… bár, az is világosan elmagyarázza, mi van.
“…nem ellopni akarják az olajkészletet hanem hozzáférhetővé tenni…”
- Az ide vonatkozó megjegyzésem nem is neked szántam, hanem azoknak, akik, ha meghallják, hogy USA + olaj, akkor az nekik = háború, hogy jól elvehessék.
Ami természetesen baromság.
Olajkitermelés
- Biztos, hogy nincs a csúcsra járatva, nem is lesz soha, az OPEC tagállamok miatt, főleg.
- A készletekről a becslések nagyon eltérőek, nagyságrendileg is.
- Van még egy oka, amiért nem éri meg a jelenleg ismert, de még nem használt olajmezőkre bármit is ráépíteni:
Mai technológiával még nem elérhetőek, legalábbis kitermelő egységet nem tud senki rá építeni. Jó példa rá a brazil keleti partoknál felfedezett óriás olajmező :
7,5 km mélyen, a tenger és a föld alatt.
Tudjuk, hogy van, de nem hozzáférhető – egyelőre.
május 24th, 2010 @ 12:44
Nyilván nincsen az olaj termelés a csúcsra járatva. De viszont nem tudnak annyi új olajmezőt beállítani, hogy hosszútávon fent lehessen tartani az olajra épülő társadalom növekedését. Ahhoz, hogy a folyamatosan növekvő igényeket fent lehessen tartani 5 évente kellene egy Saúd Arábia méretű olajmezőt találni. De ha még találunk is akkor is könnyen lehet, hogy nem fogja megérni kibányászni. Ugyanis mondjuk megoldják a mélytengeri olajbányászat egyik legfőbb hátulütőjét nevezetesen, hogy nagy mélységben kikristályosdhat az olaj. Akkor se biztos, hogy kibányásszák mert valószínűleg olyan nagy mélységből csak kis hozammal tudnának bányászni ami magának a befektetésnek a gigászi összegét is lehet, hogy csak évtizedek alatt hozza vissza .
május 24th, 2010 @ 21:34
Indeed.