Nigéria: gyorsítsuk fel a kivégzéseket, hogy legyen hely

Közzététel ideje | május 11, 2010 | Még nincs hozzászólás | GaceTillerro

A nigériai börtönök iszonytató zsúfoltságának enyhítése céljából döbbenetes ötlet (mint később kiderül, ez nem is csak ötlet) merült fel az ország tartományi vezetőinek agyában egy három hete megtartott abujai találkozón: a nagyjából 900, halálsoron várakozó elítélt kivégzésének felgyorsítása elméletben a jelenlévő 36 kormányzó mindegyikének elnyerte tetszését. A hír már önmagában döbbenetes, a nigériai börtönviszonyok ismeretében pedig csak még sokkolóbb. Az országban jelenleg nagyjából úgy 46 ezer ember (nem is olyan nagy szám arányaiban) raboskodik a harmadennyi főre tervezett börtönök rácsai mögött és közel 60%-uk még mindig csak a tárgyalására vár, egyesek akár 5-6 éve is már.

Ennek megfelelően a halálsoron raboskodók jelentős része is tisztességes eljárás nélkül vár a halálra, az Abia államot kormányzó Theadore Orji által bejelentett tervezet ezért is igazán megdöbbentő. A kb. 900 halálra ítélt között vannak 18 éven alatti fiatalkorúak is, akinek halálra ítélését nemzetközi jogszabályok tiltják világszerte. Sok halálsoron várakozó már nem is reménykedhet a tisztességes tárgyalásban, ugyanis gyakori jelenség, hogy egyes akták csak úgy eltűnnek, főként ha már évek óta nem történik semmiféle előrelépés az adott ügyben. Nemzetközi és nigériai jogvédők és civil szervezetek azonnal felháborodásuknak adtak hangot, és az egykori elnök, Olesegun Obasanjo védnöksége alatt futó két non-profit szervezet pedig végleges moratóriumot követel a kivégzésekre.

Teljesen jogosan érvelnek, amíg a nigériai igazságszolgáltatás képtelen tisztességes eljárást és sebességet garantálni, addig a javaslat szerint az összes halálbüntetési ítéletet életfogytiglani büntetésre kellene váltani. Erre pedig meg is lenne a jogi lehetőség, hiszen anno Nigéria is ratifikálta azt a római egyezményt, amely szerint a maximálisan kiszabható büntetés egy bíróságon a tényleges életfogytiglan, bár az ország a halálbüntetést továbbra sem törölte el, több tucat más afrikai állam mellett. Az abujai tárgyaláson egyébként azért merült fel a börtönök helyzetének kérdése, mert néhány nappal korábban véres szökési kísérlet történt a Kadunai Központi Börtönben (ahol a 800 elítélt közül 500 még mindig tárgyalásra vár), a kirobbant harcokban akkor legalább 15 ember veszítette életét.

A kora reggel történt akcióban tárgyalásra váró és rablásért elítélt fegyencek kitörtek celláikból, lefegyverezték az őröket, majd az egyik falon vágott lyukon igyekeztek szökést megkísérelni, mikor a hatóságok megérkeztek és elszabadult a pokol. Az afrikai börtönviszonyokról már legalább egy tucat alkalommal írtam hosszabb posztot, így a rendszeres olvasók elbírják már képzelni milyen állapotok uralkodnak Nigériában is: túlzsúfoltság, az ebből eredő járványok és betegségek tombolása, hiányos infrastruktúra, alultápláltság, megfelelő orvosi ellátás hiánya és egyes helyeken az elítéltekkel való állatias bánásmód, hogy csak néhányat felsoroljunk.

A körülmények miatt egyébként rendszeresek a lázadások, balhék és különféle incidensek, ennek ellenére a nyolcvanas évek óta (amikor először lépte át a 200%-ot a börtönök kihasználtsága) csak szóban valósult meg a nigériai büntetésvégrehajtás reformja. A helyzetet egyáltalán nem oldaná meg a kormányzók hihetetlen javaslata, hiszen egyrészt a halálraítéltek csak egy rendkívül apró szeletét képezik a börtönpopulációnak, másrészt egyértelműen tüneti kezelés lenne, hiszen a bíróságok jelenlegi gyakorlatát ismerve a halálsor hónapokon belül ismét megtelne emberekkel mindenütt. Csak a margóra: sok tucat nigériai állampolgárságú ember vár halálsoron a világ különböző országaiban ítélete végrehajtására (már ahol van már ítélet), például csak Líbiában több százan vannak ilyenek, de jelentős számmal vannak jelen a kínai, indonéziai, szingapúri vagy szaúd-arábiai börtönökben is.

A mostani abujai egyezség a kivégzések felgyorsításáról nagyjából 300 embert érint, akiknek kivégzésére akár már idén sor kerülhet, ha a javaslat minden szükséges fórumon jóváhagyásra talál. Hivatalosan a legutolsó nigériai kivégzés 2002-ben történt, de jogvédők szerint az elmúlt években rendszeresek voltak az ítéletvégrehajtások az országban. A kormányzók arról is megegyeztek, hogy felgyorsítják a kisebb ügyek miatt tárgyalásra várók ügyét, hogy legalább a kisebb bűncselekmények miatt raboskodók mielőbb elhagyhassák a létesítményeket. Sok esetben sajnos az sem jelent teljes biztonságot a jogtisztaságra, ha van egy beismerő vallomás alapján hozott ítélet, hiszen Nigériában gyakoriak az erőszakkal kicsikart vallomások – hadd ne kelljen youtube videókat linkelnem. Aztán ott a szomorú tény, hogy ha valakinek elegendő pénze van, akkor egy gyilkosságot is könnyedén megúszhat, a szegényebbek pedig egy lopásért is éveket ülhetnek tárgyalás és jogi segítség nélkül. Érdeklődve és szomorúan figyeljük a fejleményeket.

Hozzászólások: