- Igen, III. Konrad néven én vendégszerepltem, de azt a nicket le kellett tenni, mert a rendszer valamiért sehol nem fogadta el többet.

“..nehogy személyed elleni támadásnak vedd, hogy nem mindenben értek egyet…”

- Nem szoktam így tenni.

Akkor kezdek bezsongani, mikor valaki leír egy bősz marhaságot, melyből világosan látszik, az illetőnek lövése nincs, miről beszél, és sem indokolni, sem magyarázni nem tudja, de azért ragaszkodik hozzá.

“…a szegénységből fakadó alapgyűlöletet és a néger rasszizmus erőteljes létezését teljesen tagadom…”

- Nem írtam ilyesmit, hogy ez a szegénységből fakadna.

Néger rasszizmus viszont létezik, nem csak a fehér emberrel szemben, de más négerekkel szemben is.

Nézd meg, mi történt, mikor a bevándorlók (értsd: ellenőrizhetetlenül beözönlő, nem dél- afrikai néger tömegek) elkezdték ellepni Dél- Afrikát, nemrég. Kitört a tömeges erőszak, melynek nyíltan rasszista alapja (is) volt.

Vagy, a ruandai téboly, aminek politikailag van köze az egykori gyarmatosítók ostobaságához, de az ottani nagyobb törzsek fajgyűlölködése nagyon nem most kezdődött, és nem is a gyarmati uralom idején…

Na, Ruandára azt mondani, hogy “…márpedig néger raszizmus nincs…”… gondold meg.

Ami pedig a fehér ember iránti néger fajgyűlöletet illeti, arra ott van jó példának Zimbabwe, vagy a dél afrikai fehér farmerek elleni tömeges erőszak (megélhetési bűnözés egy nagy frászt…).

De a nyugati világban is fertőz ez az eszme.

- Íme, az egyik fővezérük:

Jeremiah Wright

(igen, ANNAK az Obamának az egykori “lelki atyja”!!!)

Nézd meg, miket, és hogyan ordít ez az állat… vieók vannak róla, őrjöngéseit lehet a neten is nézni- olvasni.

Mintha Hitler (töröltesék ki a neve…) reinkarnációja lenne, csak feketében…

És van még jó pár hozzá hasonló, önjelölt néger hitler…

“…magának a jóléti, ráadásul elöregedő nyugati társadalomnak a kiadásai fenntarthatatlanok…”

- A jelenlegi formában tényleg azok.

DE:

Szigorúbb hitelfelvételi kondíciók, takarékosság, társadalom tudatos fogyasztóvá nevelése, tömeges bevándorlás betiltása (ezáltal a szociális háló felprédálásának mérséklése), nagystílű gazdasági bűnözők, spekulánsok rendkívül súlyos megbüntetése, stb, stb… mindez nagyon sokat segítene.

És az is segítene, ha pl. bevezetnék újra azt a szabályzást, mely globálisan tiltja a hitelintézeteknek, hogy a hitelkihelyezésen kívül bármi egyébbe is befektessenek (főleg építőiparba), a legnagyobb világgazdasági veszélyorrások egyike elhárulna.

“..Mai korunk nem hasonlítható össze az 1873-as vagy az 1929-es válságbelivel….”

- Nem, naná.

A ‘29- es pl. eleve túltermelési válságnak indult, ez a mostani pedig hitelválságnak.

Ezzel azt akartam mondani, amit mondtam is abban a kommentben:

Durva helyzetekből már többször is kimászott az euro- atlanti világ.

És ez tény.

Tőkeexport- import

- Jöhet a táblázat, erre a címre:

kronenhelm@gmail.com

“…ehhez párosulna egy rendkívül erős gyűlölet a helyiek részéről…”

- Erről pont az előző kommentben írtam, ide is ugyanaz érvényes.

“…partizán-módszerekkel harcok lennének folyamatosan…”

- Ezért kellene visszatérni a XVIII. századi hadviseléshez. Nem volna ott semmiféle partizánkodás.

Vagy alkalmazni “Pershing tábornok módszerét”, az is működött.

(Ott csak 40 halott volt, amikor az öreg rendet tett 1911- ben, mégis, 45 évig nem volt iszlamista őrjöngés a Fülöp- Szigeteken)

“…minden lenne csak béke nem, tehát rengeteg katonát kellene állomásoztatni….”

- Béke az nem lenne, de az amúgy sem lesz ott soha, mint ahogy soha nem is volt.

Ne tegyünk úgy, mintha az afrikaiakat a “fehér ember” tanította volna meg kegyetlenkedni, fajgyűlölni, erőszakoskodni, népirtani…

- A katonák száma: ez erősen függ attól, mit és hogyan akarnak elérni az “újragyarmatosítók”, és az adott hely terepviszonyaitól is.

Másképpen:

- Ne hasonlítsuk össze a XIX. századi technikai fejlettségből adódó katonai lehetőségeket a maival.

Amire akkoriban pl. egy egész hadsereg kellett, arra ma elég lenne egy jól felszerelt, jól kiképzett vegyeshadosztály.

És a megfelelő politikai akarat, mert jelenleg ennek hiánya a legfőbb gond, a rendteremtést illetően.

Persze, ismétlem:

- Azért egy harcselekményben a feladat végrehajtásához szükséges katonák mennyisége erősen a terepviszonyok, és az elérni kívánt célok függvénye.

De ez már katonai stratégia, ezt most hagyjuk.

“…a “nyugat” odacsapna, rendet tenne és esetleg újra is gyarmatosítana egy-két államot, területet. És utána mi lenne?…”

1. Azokon a helyeken rend lenne, megszűnne az ellenséges aktivitás.

2. A lakosságot – ha kell, erőszakkal – tömegesen és magas szinten tanítantni, iskolákba járatni, képezni. Egy idő után megértenék, miért nem jó embert enni, gyerekeket megerőszakolni, embertömegeket élve felaprítani, betegségeket szándékosan terjeszteni, műszaki és egyéb installációkat szétverni, stb.

És szövetségessé tenni őket.

Ha lehet, de szerintem lehet… ez politikai makarat kérdése.

(na, hallod, ha pl. a korabeli Japánt szövetségessé tudta tenni az USA, egyből a II. VH után… pedig a japánoknál keményebb USA- gyűlölő akkoriban nem nagyon volt a világon se…)

3. Alkalmazni a korábbi gyarmati módszereket, adminisztrációt, rendfenntartást, stb, ezzel a nagy eltéréssel a XIX. századhoz képest, amit a 2. pontban írtam.

Ha mindez nem megy:

- Lokalizálni, és elszigetelni a problémás területeket. Se ki, se be, senki.

Katonailag lehetséges lenne.

“… legtöbb fejlett gazdaság padlón, saját magát képtelen finanszírozni (nézz körbe csak Európában…”

- Ha most a globális hitelválságként kezdődő, de általános gazdasági válságba átcsapó defekthalmazra gondolsz, akkor van három jó hírem:

1. Tudjuk, ezt mi okozta (ezt most nem elemzem itt, nem tartozik a tárgyhoz), és a megfelelő ellenlépések egy része már megtörtént.

2. A nehezén már túl van az euro- atlanti világ, köszönhetően a gyors reagálásnak, és a szigorú (de még mindig nem elég szigorú) intézkedéseknek, bevezetett szabályzásoknak.

3. Ennél rosszabból is kimászott már a világ: egyszer az 1873- ban, és ami talán jobban ismerős: az 1929-es globális válságból is (mondjuk, azokat alapvetően más okozta, de semmivel nem volt kisebb egyik sem, sőt, rosszabb, mint ez most).

És akkor a nagyobb háborúk utáni gazdasági defektekről nem is beszéltem még.

Szóval:

- Ne írd le az eu-atlanti civilizációt, és a gazdaságát.

Ez a civilizáció már többször bizonyította, hogy ki tud mászni a nagyon mély szakadékokból is.

“..És a kérdés még mindig ott van, mert kitérő választ adtál: ki dönti el, hogy ki szélsőséges?…”

- Sokat írok, jegyzetelés nélkül, és elégé “kutyafuttában”, nem minden marad meg a rövid távú memóriámban. Erről pl. megfelejtkeztem.

De akkor, íme, a válasz:

1. Aki a tengereken hajókra, katonákra támad, azt figyelmeztetés nélkül, azonnal kinyírni. Ez tiszta ügy, nem kellene mérlegelni semmit.

2. Ha nagyarányú katonai csapásra volna feltétlenül szükség (végső eset, legrosszabb forgatókönyv), elsőnek, figyelmeztetni a lakosságot, hogy mi jön.

Ezután kizárólag a célpontokra korlátozni a megsemmisítést. Terror- és kalóz infrastruktúra, fegyverraktárak, eazközök, ilyesmi. Azok is elég szétszórtak, ezért használtam a “felperzselés” szót.

Aki eközben még a célterületen tartózkodik, az meghal.

Szóval, ez lenne.

- És nem olyan jogi megfogalmazásokon tökölni 40 évig az ENSZ- ben, ami sehová nem vezet, a helyzet pedig eközben egyre jobban elvadul.

“…Szomáliában a tűzfészkek normál városokban alakultak ki, Kivuban az FDLR normál falvakban húzza meg magát…”

- Igaz.

Így maradna az elszigetelés.

Megjegyzés:

- A fejletlen területek banditái és egyéb terrorgengek szerte a világon civilek tömegeit használják élő pajzsként, ez köztudott.

Mit lehet ilyenkor tenni, hacsak nem akarja valaki bedarálni mindet?

- Elszigetelni.

Tudok egy helyet, ahol kitűnően működik a módszer… modjuk, ott “csak” kb. 7000 négyzetkilométert szigeteltek el… de bizonyítottan működik a dolog.

A megfelelően kiépített műszaki zárakkal, valamit statikus és mobil katonai alakulatokkal egy ilyen blokád fenntartható.

A mai technikai színvonal mellett relatíve kevés katonával is.

Sajnálom, nincs harmadik lehetőség.

Nekem sem tetszik, de attól még ez van.

“…egy ilyen csapás számolatlan civil áldozattal járna. Ezt ki vállalná be?…”

- Bármelyik állam haditengerészte, melynek a vezetői felismerik, hogy nincs más lehetőség.

De ismétlem:

EZ CSAK A LEGROSSZABB ESETBEN TÖRTÉNHETNE MEG.

Na, jó éjt.

- Így elfogadható.

Ehhez viszont megjegyzésem van:

“…de egész országok gyászához, gyűlöletéhez vezetne, még több nyugatellenességgel, és kitűnő táptalaj lenne új fiatal fanatikusok és terroristák toborzásához. Amiből aztán még több áldozat és gond születik, akár generációkon át…”

1. A Szegény mindig is gyűlölni fogja a gazdagot, teljesen függetlenül attól, mi közük van egymáshoz.

Ez az a fajta, teljesen irracionális gyűlölet, amit a mindenkori éhező érez a minnkori jóllakott iránt.

2. Az euro- atlanti civilizciót nem “gyűlölni fogják” az elmaradott országok, vagy területek, hanem mindig is gyűlölték, és mindig is gyűlölni fogják.

Tehet a “nyugat” bármit, építhet oda bármit, kivonulhat, bevonulhat, segélyezhet, szankcionálhat, teljesen mindegy.

Ennek fő oka: az 1. pontban.

3. A pszichpatikus gyűlölet és őrjöngés az úgynevezett “harmadik világban” immár önfenntartó, sőt, “öngerjesztő”. Konkrét célpontja nincs, egyszerűen gyűlölnek mindent és mindenkit, aki jobban él, mint ők.

Namost, ezt a magatartást ha nyakon öntjük a sok helyen kőkeményen létező néger fajgyűlölettel (más bőrszínű emberek iránt, igen!!!), és még EZT IS nyakon öntjük az iszlamista elmebajjal…

…na, érted, akkor mi van.

Az, amit Afrikában sok helyen, de főleg Szomáliában most van.

És ahogy nézem, így is marad.

Pluszban ehhez párosulna egy rendkívül erős gyűlölet a helyiek részéről (ami mondjuk az oktatás javulásával csak erősödne!), partizán-módszerekkel harcok lennének folyamatosan, minden lenne csak béke nem, tehát rengeteg katonát kellene állomásoztatni.

És a kérdés még mindig ott van, mert kitérő választ adtál: ki dönti el, hogy ki szélsőséges?

“- Ez nem erről szól, hanem a nyilvánvaló tűzfészkek, és terror – infrastrukturák felszámolásáról.” – Ez nem érvelés. Például Szomáliában a tűzfészkek normál városokban alakultak ki, Kivuban az FDLR normál falvakban húzza meg magát, azaz egy ilyen csapás számolatlan civil áldozattal járna. Ezt ki vállalná be?

Nem ez a lényeg, a drogosnak egyértelműen nem tudnád ezt megmagyarázni ahogy mást sem, csak körberöhögnének. Vonatkoztassunk el a ‘buliból ölőktől’, ők csak kis részét teszik ki az afrikai (vagy bárhova való) bűnözőknek, gangeknek. Azt hiszem nem kell magyarázni hogy ahol nyomor van ott bűnözés is lesz, ezt valószínűleg nálam is jobban tudod ha katona vagy (ez jött le az eddigiekből, ha nem akkor bocs). Márpedig ezek az emberek nem mind rossz emberek ezt állítom látatlanba is. Az afrikai díler, a thaiföldi k**va (sorolhatnánk bármilyen alvilági figurákat) sem szándékosan választotta ezt az életet, hanem beleszülettek. Sokuknak valószínűleg családja van és szeretik a gyerekeiket. Az vesse rám az első követ aki nem mocskolná be a kezét ha ilyen nyomorba kerül, mondjuk a család kenyérkeresőjeként.

Hogy mi a megoldás azt nem tudom, valószínűleg egyelőre nincs is olyan. GaceTillerot idézve a stabil államok, de azt ne kérdezd hogy ezt hogyan érhetnék el, mert se a politika se a gazdaság nem erősségem…

“Mivel ilyen akcióra kizárólag a nagyobb, jelentősebb tengeri és egyéb katonai erő felvonultatására képes államok alkalmasak.”

Itt nem a katonai vagy háborús következményekre gondoltam, hanem a népre. Attól nem kell tartani hogy pl. Szomália hadat indít, de egész országok gyászához, gyűlöletéhez vezetne, még több nyugatellenességgel, és kitűnő táptalaj lenne új fiatal fanatikusok és terroristák toborzásához. Amiből aztán még több áldozat és gond születik, akár generációkon át.

1. Valóban vissza lehetne bombázni Afrikát a középkorig (bár kb. most is ott van), azinban ezt maximum rakétákkal vagy anyahajó+légierő kombinációval. Azaz nem lép a szárazföldre senki. És így is óriási költségeknél járunk (a flotta mozgatása, léghíd minden költségével,+ egyéb logisztika, elhasznált fegyverzet, amortizáció, személyi juttatások PR a világ többi része felé)
Emellé jön jelentős rosszallás a világ többi része felől. Még Bono is háborút indítana madonnával az oldalán a NATO ellen. Már pedig az ilyen idiótáknak van mozgósító hatásuk, a szélsőbalról nem is szólva. (Újabb 1968?)

2, Nem bombázz a NATO semmit porig, hanem partraszáll, és megpróbál éppkézláb katonai műveleteket végrehajtani, így felszámolni a martalócokat. Ennek költségeit inkább ne is elemezzük! Aki ismeri, egy NATO misszió működését, tudja miről beszélek. (Egy harcoló katonára mennyi támogató-kiszolgáló katona jut, + katonai logisztika költségei + civil logisztika költségei!)
Arról nem is beszélve, hogy ekkora expedíciós képessége nincsen a NATO-nak. Már a mostani műveletekhez is nagyon kevés.

3, Minden marad a jelenlegi helyzetben. Alapvetően jól el vagyunk, Afrika minden ásványkincsét megszerezzük a kínaiakkal együtt. Cserébe csöpögtetünk segélyeket, néha szerveznek egy kis Live Afrika fesztivált, a franciák odaküldenek néhány katonát békefenntartó-kiképzőnek, oszt jónapot!
Néhányan pedig ezen a kiváló honlapon szörnyűködünk, hogy mi is ott a valóság.

Messze a 3-ik variáció a legreálisabb. Ugyanis a fejlett országok társadalma:
1. Nem tudja mi történik ott.
2. Nem is igazán akarja tudni, hogy mi történik ott.
3. Sajnálja az afrikaiakat.
4. De azért annyira nem hogy az adójából saját katonái halljanak meg ott.
5. Pacifista, utálja az erőszakot, tehát semmifélképpen nem támogatná, hogy az általa sajnált afrikaiakat bebombázzák az agyagba.

Nem azt mondom, hogy a 3-ik megoldás a jó, mert abban teljesen igazad van, hogy óriási töketlenkedés megy ott a nemzetközi jogokra hivatkozva (például a kalózkodással kapcsolatban)
De egész Afrikára (vagy csak Afrika nyomorult területeire ) kiterjedő katonai megoldás nincsen és nem is fog létezni. Én is egyetértek veled, hogy nem sok civilizációs fejlődés mutatkozott ott az elmúlt időszakban. Sőt!
De amíg a világot nem fenyegeti Afrika, addig én nem hiszem, hogy nekünk kéne odamenni rendet teremteni. Mert hidd el nekem, hogy az rettentően drága lenne.

“Mitől volna költségesebb a gyors rendteremtés, mint egy hatékony, döntő csapás?”

- Ez természetesen értelmetlen így.

Helyesen:

“Mitől volna költségesebb a gyors rendteremtés, egy hatékony, döntő csapás, mint a semmittevés, a látszatmegoldások, a lényegében céltalan, de annál költségesebb “tűzoltómunka”, és az összes, ezzel járó járulékos költség, melyekre a kettővel ezelőtti kommentemben referáltam?

Tessék azokat újra elolvasni, és aztán válaszolni erre.

Összevont válasz.

Alapvetően mindkettőtöknek van igazsága, ahogy nekem is.

Eképp, itt most az érvelés a lényeg.

“…de az éremnek mindig két oldala van. Nem lehet csak úgy ‘belelőni a népbe’…”

- Igaz.

De attól még marade a kérdés:

- Egy ennyire kritikus helyzetben, amivel kapcsolatban ezt írtam, mi a megoldás?

Semmi.

“…Azt hiszem ezeket te se gondoltad teljesen komolyan…”

- De igen.

Ez volna a katonai megoldás (én meg eleve katonai fejjel gondolkozolk, ugye…).

Az egyetlen, kivitelezhető, hatékony magoldás, ami nem csak látszattevékenység, és tűzoltás.

Ha van bárkinek bármi egyéb ötlete, elő vele.

“…ha te születnél abba a szarfészekbe valószínűleg máshogy ítélnéd meg az egészet…”

- Jogos.

De ettől szontén marad az alaptétel:

- Vagy mi, vagy ők.

“…mit gondolsz milyen lavinát indítana ez az akció?…”

- Semmilyet.

Mivel ilyen akcióra kizárólag a nagyobb, jelentősebb tengeri és egyéb katonai erő felvonultatására képes államok alkalmasak.

Azok pedig nem mennének csak úgy szétlőni mindenhol mindenkit.

Ám, egy ilyen akciónak nagyon komoly okának kellne lennie, mint pl. ez, amiről beszélünk.

Az “egymást gyűlölő országokról” és a “lavináról” meg annyit, hogy az olyan országok, vagy népségek, meléyek fölött lényegében semmiféle helyi vagy nemzetközi kontroll nincs, enélkül a “példamutatás” nélkül is irtják- pusztítják egymást.

A két esemény között nincs korreláció.

“…Erőszak csak erőszakot szül…”

- Ez viszont brutális demagógia.

Hadd ne részéletzzem, miért, de egy megjegyzés:

- Akkor menj oda, és próbáld megmygarázni egy, évtizedek óta drogokon élő, válogatás nélkül, értelem, és cél nélkül gyilkolászó, inproduktív populációnak, hogy “…az erőszak csak erőszakot szül, szóval, mostantól viselkedjetek jól…”.

Ez viccnek is rossz.

“..Van már elég gond a világon nem kell tetézni…”

- Így van.

Nem tetézni kell, hanem megoldani.

Gyorsan, hatékonyan, ha már minden egyéb módszer csődöt mondott.

“..Szerinted ha megölnének most mondjuk 300.000 szomáliait, akiket kalózoknak-lázadóknak-szélsőségeseknek gondolnak, nem lenne utánpótlás…”

1.

Ahogy a mondás tartja:

- Minek vágjam a körmöm, úgyis visszanő?

2.

- Ha látnák, hogy jár az egész banda, nem valószínű, hogy bárki is újra merné ezt kezdeni.

“…ki döntené el, hogy ki a kalóz és ki nem, ki a szélsőséges és ki nem?…”

- Ez nem erről szól, hanem a nyilvánvaló tűzfészkek, és terror – infrastrukturák felszámolásáról.

Megmondtam: ez a katonai megoldás, mivel minden egyéb már csődöt mondott.

ÉS ÉN NEM AZT MONDTAM, HOGY EZT SZERETNÉM LÁTNI, HANEM AZT, HOGY EZ AZ EGYETLEN MEGOLDÁS, TETSZIK, VAGY NEM.

“…népek kiirtására, népirtásra gondoltál…”

- Nem gondoltam.

A világ egyik legkártékonyabb, legveszedelmesebb tűzfészkének a felszámolására gondoltam, miután bizonyíthatóan nem lehet vele mász kezdeni, mint elpusztítani.

(még mielőtt lenáciznázok: a kalóz – és terror- infrastruktúra egyes partmenti telepeken található. Ezek kiiktatása se népirtással nem járna, se 300.000 áldozattal)

“..hiába mondod, hogy lenne rá pénz .. nincs rá…”

- Kérném ezt megmagyarázni, mivel marad a kérdés.

Mitől volna költségesebb a gyors rendteremtés, mint egy hatékony, döntő csapás?

(az előző kommentemben részleteztem, arra tessék reagálni)

“…másrészt csak átmeneti megoldás lenne…”

- Nem lenne átmeneti, ez meggyőződésem.

Látván, hogy bánnak el a banditákkal, a többi nem merén ezt az őrjöngést űjra kezdeni.

Ha mégis?

Az első motorcsónakos bűnözőt kilőni.

“…egyértelműen látszik, hogy csakis olyan afrikai államok megteremtésével lehetne előre haladni…”

- Ez lenne az ideális, és én is ezt szeretném látni.

De ez nem működik.

Annyira nem, hogy a korábban még működők is tönkrementek, pl. RSA, Zimbabwe, és Kenya is szétesni látszik.

“…Már néhány ilyen szerencsére van is….”

- Pl?

“…A nem személyeskedő, tisztességes vitára továbbra is nyitott vagyok….”

- Én is.

És nem személyeskedtem.

Kérnék magyarázatot minden kérdésemre, és ha lehet, de nem olyan demagóg beszólásokat, hogy “…az erőszak erőszakot szül…”, mert akkor tényleg nincs értelme a párbeszédnek.

Az ilyen fajta “nesze, semmi, fogd meg jól” csak terelés, bárki is mondja.