A Nílus mint szennyvízcsatorna – ez a jövő?

Közzététel ideje | december 31, 2009 | Még nincs hozzászólás | GaceTillerro

A több mint 10 országot érintő, majdnem 7000 kilométer hosszú Nílus Afrika és Egyiptom egyik jelképe, utóbbi 80 milliós lakosságának jelentős része partjain, belőle él. Egy tökéletes egyiptomi turistakirándulásból ki sem maradhat egy csodás hajózás a folyón, amely azonban egyre inkább szennyezettebb, “mocskosabb”, és nem ritka látvány az úszó szeméthalmaz sem az északi szakaszon. Délen, a Nasszer-tónál fekvő Aswan városánál a folyó fotók és beszámolók bizonysága szerint még láthatóan tiszta, akár inni is lehetne belőle. Viszont mire elér a Földközi-tengerhez, szennyeződésekkel, szeméttel, mérgező anyagokkal van tele, és ez nem csak a látványt rombolja, a folyóban élő halfajok egy része már kipusztult és a többiek szaporodását is erősen befolyásolják a különböző ipari mérgek.

Ezt bármely halász megerősítheti Kairó környékén, az egy évtizeddel ezelőtti számhoz képest jelentősen kisebbek a fogások, sokkal kevesebb a hal a Nílusban, és ezzel párhuzamosan a szemét mennyisége is nő. És ez nem vitás kérdés, az egyiptomi környezetvédelmi minisztérium sem cáfolja a tényeket, sőt rendszeresen készítenek felméréseket a folyó állapotáról. Ezekből látható, hogy a szennyeződésnek három fő forrása van: a tisztítatlanul a folyóba engedett szennyvíz, a mezőgazdaság és az ipar szennyező tevékenysége és bizony igen, a turizmus is jelentős tényező (nem a turistákra, hanem az őket kiszolgáló iparra gondolok főleg). Nemhogy a falvakban, de még a nagyvárosokban sincs szennyvíztisztítás (ha van is, nem túl jelentős a szerepe), így naponta közel 8-10 millió köbméter szennyezett víz kerül a folyóba, amihez a felmérhetetlen mennyiségű növényvédőszerekkel, műtrágyával keveredett mezőgazdasági hulladékvíz és az ipar mérgei párosulnak.

nile pollution

Furcsa ilyet mondani, de tényleg a vízen úszó műanyagpalackok jelentik a legkisebb gondot. A folyó felső szakaszán már a lakók is tudják, hogy nem lehet inni a folyóból, sőt a többség megpróbálja a halfogyasztást is kerülni, de sajnos a legszegényebbeknek nem marad más, mint a Nílusban halászni és ivóvízet húzni. Rájuk viszont nem is annyira a szennyvíz, hanem inkább az ipari mérgek jelentik a legnagyobb veszélyt, amelyből évente több millió köbméter kerül a folyóba ellenőrzés és szabályozás nélkül. A minisztérium egyébként amellett, hogy a szennyezést, a mérgezéseket elismeri, azt cáfolja, hogy ezek egészségre veszélyesek lennének, a hatóságok szerint ugyanis a folyó mindenhol, minden mérőszámban határértéken belüli számokat produkál, nem veszélyezteti a folyó körül és abból élőket, ráadásul a halászok beszámolóival ellentétben azt állítják, hogy ennyi hal még sosem volt a Nílusban, mint most, csak egyszerűen túl sok a halász a folyó minden szakaszán.

Mindenesetre nem is olyan régen, amerikai és egyiptomi kutatók közös munkát végeztek a Níluson és azt tapasztalták, hogy a szennyvízben és mezőgazdasági hulladékvízben található anyagok egy része tényleg ösztönzőleg hatott a halak szaporodására és növekedésére, de ennek nyomait Kairó felé közeledve egyre nehezebb felfedezni. A tényekkel nem lehet vitatkozni, egyre több a halász, egyre több a szemét és a szennyeződés, egyre kevesebb a hal. A Kairótól 25 kilométerre délre fekvő Hawamdia városában élő halászok egyöntetűen vallják, hogy nem a túlhalászás, hanem a sok ipari méreg áll a halak fogyásának hátterében, ráadásul a sok szemét miatt egyre gyakrabban károsodnak a halászok felszerelései, hálói is.

A minisztérium állításait megcáfolandó nemrégiben az el-Masri napilap saját maga fizetett meg egy kutatást, amelyből egyértelműen kiderült, a minisztérium hazudik, többek között a cián, az ammónia vagy a nikkel mennyisége a vízben sokszorosa a nemzetközi és a nemzeti határértékeknek. A helyzet pedig akár kritikusra is fordulhat, hiszen ma közel 300 ezer halász dolgozik a Níluson, a halászathoz valamilyen formában kötödő (családok, kiszolgáló ipar stb.) polgárok száma megközelíti a 3-4 milliót. És akkor még a turizmus is megrendülhet, hiszen ki akar egy szennyvízcsatornán hajózgatni.

nile pollution 2

De ez nem csak Egyiptom problémája, idén több eset is volt Szudánban, amikor kiderült, hogy rendkívül káros ipari mérgek jutottak a Nílusba, például januárban derült ki, hogy a Petrodar olajvállalat hónapokon át engedett kőolajmaradványokat, feldolgozási hulladékokat a folyóba, amelyek egy része súlyosan mérgező volt. Visszatérve Egyiptomra, a szennyvízkezelés nagyon fontos lenne, de a legtöbb, Nílus mellett fekvő város képtelen megengedni magának egy ilyen költséges rendszer fenntartását, így nem marad más, mint egyenesen, tisztítatlanul a folyóba nyomni a szennyvízet, ami válogatott problémákat okozhat. És hiába ruház be egy város egy ilyen telep létrehozásába, a rendkívül gyorsan növekvő populációt figyelembe véve nem fogja sokáig kielégíteni az igényeket egy tisztító.

A mezőgazdasági hulladékvíz esetében már sikerült minimális áttörést elérni, a különböző növényvédő szerek használatának szabályozása legalább korlátok közé szorította a szennyező anyagok típusát, ennek ellenére ezzel a szennyezési formával nagyon nehéz “szembeszállni”, hiszen itt konkrétan a folyó egész egyiptomi szakasza érintett lehet. Saját véleményem szerint azonban messze az ipari szennyezés a legdurvább, ma közel 1000 ipari üzem ömleszti hulladékvízét (amely nehézfémeket, halálos mérgeket is tartalmazhat) a Nílusba, ráadásul ezek a gyárak felelősek a légszennyezés legnagyobb részéért is.

Mielőtt azonban nekem esnének az Egyiptom-fanatikus utazók, hangsúlyozni kell azt is, hogy a helyzet még nem annyira súlyos mint fentebb vázoltam, a folyó jelentős része még mindig relatíve tiszta, de északon, Luxor és Kairó közelében már bőven vannak problémák. A helyzet még nem reménytelen, de ha nem tesznek lépéseket, rendkívül súlyos gondok alakulhatnak ki.

Hozzászólások:

Szólj hozzá!





  • RSS és kapcsolat – Info

    Rss link:
    www.mindennapiafrika.info/rss
    Kapcsolat:
    mindennapiafrika@gmail.com
    Twitter:
    twitter.com/napiafrika

  • Szavazás

    Az amerikai szankciókról szóló döntés apropóján - Szudán?

    View Results

    Loading ... Loading ...
  • Címkék