Comore-szigetek: centralizálódó iszlám köztársaság az Indiai-óceánon?

Közzététel ideje | november 18, 2009 | Még nincs hozzászólás | GaceTillerro

Úgy általánosságban, a legtöbb ember Afrika indiai-óceáni területeit tartja a kontinens legstabilabb, legjobb helyzetben lévő részének, és bár ez a feltételezés igaz a Seychelle-szigetekre és Mauritiusra, addig hatványozottan nem állja meg a helyét a Comore-szigetek esetében, amelyeken óriási a népsűrűség, a munkanélküliség, és az ország nemzetközi segítség nélkül néhány héten belül gazdasági katasztrófával lenne kénytelen szembesülni. Emellett politikailag sem tartozik a fekete kontinens legstabilabb államai közé, gondoljunk csak bele, 1975-ös függetlensége óta több mint egy tucat puccs vagy puccskísérlet történt, és a Comore-szigetek is azon államok közé tartozik, ahol külföldi zsoldosok segítségével történt hatalomváltás.

Mindenesetre az elmúlt évek elég feszülten teltek a három szigeten (vagyis négyen, de Mayotte már hivatalosan is Franciaország tengerentúli területe), mind fizikailag, mind politikai fronton. 2006. májusában az elnökválasztásokon Ahmed Abdallah Sambi, az “ajatollah” lett a köztársaság szövetségi elnöke, és mivel a korábbi elnök, Azali Assoumani elismerte vereségét és Sambi győzelmét, úgy tűnt, végre egy hosszabb, békés periódus köszönt be. Sajnos nem így történt. Tudni kell, hogy a három sziget elég jelentős önállósággal rendelkezik a köztársaságon belül, saját kormányokkal, elnökkel, politikai pártokkal, így nem volt ez másképp Anjouan szigetén sem, ahol a még 2001-ben puccsal hatalomra jutott Mohammed Bacar, egykori katona volt az elnök a szövetségi választások idején.

2007-ben egy helyi választást tartott a szigeten, hogy hivatalosan is újabb öt évre szóló mandátumot szerezzen mint Anjouan elnöke, amelyet azonban az Afrikai Unió és Sambi sem tartott jogosnak, így egy pár hónapig tartó politikai sárdobálás és vita (kisebb katonai műveletekkel) után 2008. márciusában (lásd korábbi írásom) az Afrikai Uniós katonákkal jelentősen megerősített hadsereg megdöntötte Bacar uralmát.  A diktátor (súlyos jogsértéseket követett el szigetének lakói ellen 2001 óta) Mayotte szigetére menekült, ahol a franciák védelembe, majd őrizetbe vették és bár menekültstátusz iránti kérelmét később elutasították, mégsem adták ki a Comore-szigeteknek, a lehetséges halálos ítélet miatt. Néhány hónappal később, 2008. júniusában demokratikus választásokat tartottak Anjouan szigetén, amelyet aztán Moussa Toybou nyert meg.

Na de kicsit elkalandoztam a poszt fő témájától, ami Sambi elnök politikai hatalmának egyre diktatórikusabbá válása lenne, ugyanis az idei évben történtek egyértelműen azt jelzik, hogy az Iránban is tanult elnök fő törekvése egy iszlám köztársaság megteremtése az Indiai-óceánon. Ennek elérése érdekében még idén áprilisban bejelentették, hogy alkotmányos népszavazást fognak tartani májusban, amelyen az autonóm és eléggé önálló szigetek politikai vezetői hatásköreinek, jogköreinek megnyirbálására vonatkozó alkotmánymódosításokról szavazhatott a lakosság. Ezt már egyszer megpróbálták még márciusban, de akkor a szigetek politikai vezetésének tiltakozása miatt az alkotmánybíróság elé került a kérdés, amely formai hibákra hivatkozva elutasította a kérelmet.

A második kör aztán már sikeres volt, az alkotmánybíróság sem tiltotta meg a választásokat, amelyen a legfőbb kérdések egyértelműen a szövetségi elnök pozíciójának megszilárdítására irányultak. Elsőként például Sambi elnöki mandátumának megnövelése, a három autonóm sziget elnökeinek kormányzóvá való átnevezése, több döntési jogkör elvétele a szigetektől és még sorolhatnánk, hogy az általa csak jogharmonizációs szavazásnak tartott voksoláson mit is kívánt elérni az elnök. Az alkotmány szerint a szövetségi elnökség vándorolt a szigetek között négy évente, Sambi például Grande Comore (Nagy Comore) szigetét képviseli, és majd a 2010-ben Moheli szigetén megválasztott politikus venné át az irányítást, ami konkrétan szinte csak a külpolitikára és a  védelmi politikára terjedt ki.

Egyértelműen óriási volt az ellenállás a szigetek részéről, még Grande Comore vezetői is ellenezték a javaslatot, ennek ellenére végül megtörtént a szavazás május 17.-én, amelyen 51%-os részvétel mellett a szavazók 94%-a jóváhagyta Sambi javaslatait. Konkrétan tehát 2 újabb évvel meghosszabbították az elnöki terminust, jóváhagyták az alkotmányos politikai berendezkedés módosítását is, azaz takarékossági szempontból
rengeteg döntési jogkört visszahelyeztek a szövetségi elnök kezébe, lehetővé tette, hogy az iszlám legyen az állami vallás, továbbá májustól már a szigetekek elnökét kormányzónak hívják, minisztereiket pedig tanácsadóknak. Emellett lehetővé tette az elnök számára, hogy feloszlassa a parlamentet, és iszlám köztársaságot hozzon létre.

Óriási felháborodás volt politikai szinteken az eredmény kihirdetése után, a szigetek vezetése rendkívül felháborodottan tiltakozott a döntés ellen, és tiltakozásuk miatt az eredetileg júliusra kiírt törvényhozási választásokat előbb novemberre, majd decemberre halasztották, az első forduló jelenlegi dátuma december 6. A kampányolás már jópár hete tart a szigeteken, és ahogy a BBC beszámolt róla, többeket vettek már őrizetbe politikai gyűléseken azért, mert bírálták Sambi elnököt. A politikai problémák ellenére a nemzetközi gazdasági közösség stabilan odaállt az állam mögé, még szeptemberben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hároméves, 21.5 millió dollár értékű támogatást hagyott jóvá a Comore-szigetek számára, a szegénység csökkentése és a gazdaság fejlődésének beindítására.

A jóváhagyás bejelentésekor Takatoshi Kato, a Valutaalap egyik vezetője méltatta a szigetek reformtörekvéseit a gazdasági nehézségek ellenére, és kiemelte, hogy a szegénység és munkanélküliség ellenére a Comore-szigetek korrekt és szigorú költségvetést tart 2009-ben. A gazdaság stabilabb teljesítményében mindenesetre közrejátszik a jó időjárás, melynek következtében növekedett az élelmiszertermelés, ráadásul szintén növekedett a kivándoroltaktól hazautalt pénzösszegek mennyisége is. A!mi tény az tény, a 2008-as 7.4%-os infláció (amely brutális áremelkedéseket eredményezett) óriási zuhanást mutatott 2009-re, és megközelítette a 2%-ot (!!!) is, ráadásul növekedtek a kormányzati bevételek és csökkent a költségvetés deficitje is.

Mindenesetre ezek olyan dolgok, amelyek érezhetőek voltak a kisemberek számára is, csökkentek az élelmiszer-, az üzemanyagárak is, ráadásul nem voltak arctalanul döbbenetes kormányzati pazarlások sem 2009-ben (bár a választási mizéria nem volt olcsó). Az IMF pont a napokban töltött el egy hetet a szigeteken, hogy vizsgálja a korábban megítélt támogatás első részeinek felhasználást, valamint a gazdaság reformját és teljesítményét, továbbá közreműködjön a 2010-es költségvetés tervezetének kidolgozásában. A látogatás végén a küldöttséget vezető IMF tisztviselő, Mbuyamu Matungulu méltatta a gazdaság teljesítményét és a politikai stabilitást (szó nem esett a májusi referendumról) és örömének adott hangot, hogy Comore-szigetek résztvesz a november 19.-én tartandó ún. párizsi klub gyűlésén, ahol llamadósságának átütemezéséről fog tárgyalni, hogy megpróbálja befoltozni a 2010-es költségvetésén jelenleg még tátongó lyukakat.

Hozzászólások: