Kenya: Guantanomo Afrikában?
Közzététel ideje | október 13, 2009 | 11 hozzászólás | GaceTillerro
Az szerintem közismert tény, hogy az Egyesült Államok szeret az utóbbi időszakban kivitelezett küldetéseibe, ideológiát hirdető feladataiba más államokat, országokat is bevonni, hiszen egyrészt így csökken a felelősség, másrészt csökken az amerikai adófizetőkön lévő nyomás is. Szintén fontos szempontként így felmérhető, mely államok azok, amelyek hajlandóak tettekkel is felsorakozni a "szövetséges" eszmeiség mellett. Eme néhány mondatra a legújabb igazolás és példa a guantanamói helyzet, ugyebár Barack Obama a telep felszámolása mellett döntött, de az eddig ott tárgyalások, konkrétan megalapozott vádak nélkül fogvatartott embereket más országok fogadják be.
Hogy ennek az egésznek mi köze Afrikához? A guantanamói fogolytáborhoz hasonló speciális börtönök (vagyis állami börtönök elkerített különleges részei) léteznek Afrika keleti szegletében is, az Indiai-óceánon elfogott, zömében szomáliai kalózok számára. Bár általában amerikaiak, franciák vagy britek fogják el a kalózok nagy részét, utána azonban az elfogottak főleg Kenyába, és más, befogadó országokba kerülnek tárgyalásukig. Jelenlegi statisztikák szerint Kenyában 123 embert tartanak fogva szomáliai vizeken elkövetett kalózkodás vádjával (közülük eddig mindösszesen 10 ügyében született ítélet), Jemenben és Puntföldön 20-20 ember ül rácsok mögött, míg néhány ember Franciaországban, Hollandiában és az Egyesült Államokban raboskodik. A Seychelle-szigeteken is fogva tartottak pár szomáliai kalózt, de őket elfogásuk után nem sokkal hazatoloncolták Szomáliába.
Összességében, ahogy az EastAfrican újság is rávilágított a napokban, a régióban egyedül Kenya az az ország, amely valamilyen módon hajlandóságot mutat a kalózkodás elleni harc ily módon (foglyok befogadása) való támogatására, mert a térség többi állama az erős amerikai és francia nyomás ellenére, főleg a tisztázatlan jogi kérdések miatt ódzkodik a hasonló dolgoktól. Kenya egyébként nyilatkozatot is írt alá (az idei év elején) a legtöbb érintett nagyhatalommal az elfogott kalózok fogvatartásáról és bíróság elé állításáról, annak ellenére, hogy magának a kenyai igazságszolgáltatásnak így is óriási a túlterheltsége, ráadásul az elfogott szomáliaiak kenyai földön való bíróság elé állításának nem igazán tisztázottak a jogi körülményei. Ezért az Egyesült Államok és az Európai Unió már hónapok óta tárgyalásban van több környező országgal, hogy további "kalóz-táborokat" hozzanak létre, de nem igazán tetszik senkinek a dolog.
Legutóbb Mauritius, Afrika egyik leggazdagabb országa utasította vissza a felkérést, egyrészt egy speciális börtön létrehozására, másrészt, hogy a kis szigetállam területén ítélkezzenek máshol fogvatartott kalózok felett. A mauritiusi parlament döntésével azt a helyzetet előzte meg, amelybe egy másik szigetállam, a Seychelle-szigetek került, ahol kezdetben belementek a kalózok fogvatartásába, de később olyan jogi akadályokba ütköztek, hogy jobbnak látták Szomáliába hazaszállítani, tehát tulajdonképpen szabadon engedni a foglyokat.
Tehát továbbra is Kenya tartja fogva a kalózok többségét, de a kenyai kormányon is egyre nagyobb a nyomás, hiszen az igazságszolgáltatás már így is sokéves hátralékban van a hazai ügyek terén, másrészt a kenyai büntetőtörvénykönyv szerint a gyilkosságot és a fegyveres rablást a legtöbb esetben halálbüntetéssel is lehet sújtani. Ez viszont elfogadhatatlan az Európai Unió és az Egyesült Államok számára, így a kalózokat maximum egy hosszú börtönbüntetéssel lehet büntetni, ami szintén a kenyai adófizetők pénzébe kerül. Vagyis kerülne, ugyanis "jószolgálati tevékenységéért" Kenya az európai nemzetektől valamint az ENSZ-től is jelentős pénzügyi támogatásban részesül, az EastAfrican szerint nagyjából 2,4 millió dollárról van szó.
A pénzért vagy jószándékból, vagy mindkettőből, de napjainkban az elfogott szomáliai kalózok nagy részét Kenyába szállítják, ahol a tárgyalásuk lezajlik és későbbi büntetésüket is töltik. A jövőben a nemzetközi közösség valószínűleg újabb országokat próbál meg beszervezni a programba, tekintve, hogy a kalózok elleni harc fokozódik, napjainkban is több tucat külföldi hadihajó járőrözik szomáliai vizeken, és a támadások is folytatódnak.
Hozzászólások:
11 válasz érkezett eddig a következő írásra: “Kenya: Guantanomo Afrikában?”
Szólj hozzá!
október 13th, 2009 @ 14:24
Szegény kalózok!
Felkötni mindet!
október 13th, 2009 @ 14:35
Én is javasolnám az akasztást, nem kéne börtönre költeni.
október 13th, 2009 @ 14:41
Most nem értem, sajnálni kellene szegény kalózokat a jogfosztott helyzetükért, vagy mi?
Inkább köszönetet kellene mondani ezeknek az államoknak, hogy hajlandók foglalkozni az ilyen férgekkel.
Mondjuk Guantanamóhoz hasonlóan nagy hiba, hogy börtönösdit játszanak velük. Kiszedni belőlük amit tudnak, aztán a tengerbe velük, úgy biztosan senki sem fog reklamálni. Így most majd jönnek a jogvédők, és előbb-utóbb szabadon kell engedni a kalózokat.
október 13th, 2009 @ 16:01
Jajajaja. Nekem is az jutott eszembe, hogy minek ezeket átrolgatni? Kigyullad véletlenül a hajójuk úgy 40-50 km-re a parttól, és véletlenül épp nem jár arra senki…
október 13th, 2009 @ 16:30
Mar az elfogas pillanataban le kellett volna oket loni.
Ellenalltak.
október 13th, 2009 @ 20:04
Olyan ártatlan, sírásra görbülő szájukkal bűnbánatosan merednek maguk elé megszeppenve, mint a szomszédtól cseresznyét lopó tizenéves rosszcsontok. Szegény ártatlan párák csak a körülmények áldozatai egy gonosz világban, mely nem érti meg őket. Úgy ám!
Bezzeg ha hazaküldjük őket Szomáliába, megint bebűnöznek, mert sanyarú gyermekkoruk volt és nélkülözniük kell. Meg rosszak a körülmények meg a Zemberi Jogok.
A szívem vérzik őket nézve! Brühühü.
Szerintem fogadjuk be őket Svédországba vagy az Unió egy másik tagállamába, adjunk nekik havi fix 2000 eurót és hagyjuk, hogy _a saját kultúrájuk szerint éljenek_ boldogságban, vidámságban narkózva.
….
A francba! Közben kijózanodtam. Nincs valakinél egy kis technocol?
október 13th, 2009 @ 23:05
Czelder Orbán 2009.10.13. 20:04:47 :
Technokol nincs (na jó, van, de nekem is kell), viszont itt van ez, ha már az EU – ba betelepülő söpredékről szólt az előttem beíró:
http://www.brusselsjournal.com/node/3600
És ez komoly.
Emberi jogok egy nagy…t.
150 évvel ezelőtt odaküldött volna a brit uralkodó egy flottát, rommálövik az egész partszakaszt végig, felperzselik az egész tetűfészket…
Most meg, max. vízágyúval locsolhatják a kalózokat, mert hát nekik jogaik vannak…
Bár nem értem, hogy amikor már hadihajókra is rálőnek, miért nem lehet a tetveket belerobbantani a vízbe…
Ja, hogy hadviselés liberális módon?
A katonamesterség megcsúfolása…
október 14th, 2009 @ 09:37
Csak az utóbbi fél évszázad történelme során vált lehetségessé, hogy a nyíltan nekünk támadókat jobban óvjuk, mint saját magunkat.
A kalasnyikovokkal és RPG-vel felszerelt kalózok ellen vízágyú?
Röhej!
A 19. században egyrészt végig égették volna az egész partvidéket, másrészt az akkori törvények értelmében tárgyalás nélkül akasztották volna fel az egész bandát.
október 14th, 2009 @ 10:19
@Czelder Orbán: Ez a komment nagoyn ott van! Gratula!
))))
És ha végeztünk a Svédországba telepítéssel, kérdezzük meg a Németeket, mi a véleményük a török városnegyedeikről…
október 14th, 2009 @ 12:41
teddy:
“…az akkori törvények értelmében tárgyalás nélkül akasztották volna fel az egész bandát…”
- Éppen az a lényeg, hogy nagyon is lett volna tárgyalás. A XIX. században azért csak úgy nem lehetett már akasztgatni senkit.
Lett volna tárgyalás, és biztos, hogy az egész mocskos bandát kötélre ítélték volna, hiszen rendkívül súlyos, nemzetközi kerskedelmet, nemzetközi jogot, emberéleteket, stb. veszélyeztető bűncselekmény, amit művelnek.
És az a tárgyalás nem az elmebeteg “politikai korrektség” jegyében zajlott volna…
Amúgy ezt a cikket most én sem értzem.
Ezekkel a férgekkel most tényleg együtt kellene érezni?
Az USA – t meg “az Erős Gonosznak” tekinteni, amiért a legelborultabb terrorbandák ellen külföldi szövetségeseket keres, és amiért megpróbálja a háborút az ellenség területén tartani?
?!?
október 14th, 2009 @ 19:02
@III. Konrad: Ha jól emlékszem, igazad van. Az elfogott kalózokat a hadihajó kapitánya által vezetett bíróság elé állították, és egy rövid tárgyalás után akasztották a vitorlarúdra. Másnap vászonba varrták őket, és a lábukhoz kötöztek egy ágyúgolyót. Rövid ima után mentek a vízbe.
Csak akkor tettek másként, ha volt a környéken angol kikötő. Akkor az ottani bíróság ítélkezett.