Áradások Burkina Fasoban és egész Nyugat-Afrikában
Közzététel ideje | szeptember 11, 2009 | 7 hozzászólás | GaceTillerro
Miközben kicsit hátradőlve hitetlenkedem, hogy a Mindennapi Afrika néhány napja betöltötte második életévét is, szomorúan gondolok arra a lassan már 1 millió
emberre, akik a mai poszt témáját jelentő nyugat-afrikai árvíz miatt kerültek rendkívül nehéz helyzetbe. Az ENSZ pár napja tett közzé egy jelentést, mely szerint az Afrika részén tomboló áradások érintettjeinek száma szeptember elejére meghaladta a 600 ezret és lassan 700 ezer felé közelít, ráadásul várhatóan ez a szám óriásit fog majd ugrani, hiszen rengeteg mezőgazdasági terület is víz alá került, és az amúgy is hiányos infrastruktúra is súlyos károkat szenvedett.
A jelenlegi szomorú helyzet a júniusban kezdődött sosem látott esőzéseknek köszönhető, azóta tucatnyi alkalommal voltak olyan viharok a régió országaiban, amikor néhány óra alatt döbbenetes mértékű csapadék hullott. A leginkább érintett országok Sierra Leone, Szenegál, Niger, Ghána és Burkina Faso, de a pusztítás igazán az utóbbiban volt óriási, ahol a főváros nagy része is víz alá került. Nigerben, a leginkább sújtott régió egyik városában, Agadezben például több tucat család megélhetése került veszélybe, miután több mint 400 hektárnyi megművelt mezőgazdasági területet árasztott el a víz, ráadásul több száz haszonállatot is elsodortak a hullámok (hullámok Nigerben?!). Tucatnyi épület dőlt romba, plusz nagyon sok kezdetleges út is teljesen eltűnt a föld színéről.
De ennél is keményebb a helyzet mostanában Burkina Fasoban, különösen a fővárosban, Ouagadougouban, ahol legalább 150 ezer embert érintettek az áradások, és az ország fő kórházának több részlegét is be kellett zárni ideiglenesen, ahonnan úgy kellett kimenekíteni a pácienseket más egészségügyi intézményekbe. Egyes ellátási feladatokat más kórházaknak adtak át, az alsó szinteken lévő eszközök nagy részét is menteni kellett, egyes betegeket pedig a családjuk hazaszállított, félve a helyzet várható romlásától. A Yalgado Ouédraogo névre hallgató kórház épületei eddig is eléggé romosan és lepusztultan néztek ki, de ahogy az egészségügyi miniszter, Seydou Bouda elmondta, az ár elvonulása után muszáj lépni a felújítás ügyében, különben nem folytatódhat egyes részlegek működése.

Ehhez pedig nemzetközi segítségre lesz szükség, ahogy egy tucat értékesebb eszköz pótlásához is, hiszen a víz tönkretette a kórház és az ország egyik legfontosabb HIV laboratóriumát, továbbá 3 szintén fontos, és egész tűrhetően felszerelt vizsgálati központ is súlyosan károsodott. A felszerelés pusztulásán kívül azonban van egy komolyabb gond is, a számítógépek és az akták is tönkrementek, tovatűntek, így sok száz páciens adatai semmisültek meg, azaz az éppen kezelt HIV fertőzöttek nagy részénél nemhogy a kezelés stádiumát, a gyógyszerek adagolását, hanem egyszerűen a betegek nevét és adatait sem ismerik (több ezer emberről van szó). Súlyosan sérült továbbá a kórház dialízis központja is, így az itt kezelt betegeket is más intézményekbe kellett irányítani. Mindenesetre Seydou Bouda azt is hangsúlyozta egy sajtótájékoztatón, hogy jelenleg a helyzet normalizálása és a sértetlen felszerelések, gyógyszerek megmentése a cél, de a jövőben el kell gondolkodni azon, hogy törvényileg szabályozzák, hova, milyen fekvésű helyekre lehet egészségügyi intézményt építeni.
A város más részein sem jobb a helyzet, egész negyedek kerültek víz alá, az érintett területekről közel 110 ezer embert kellett elmenekíteni és iskolákban, templomokban elszállásolni a kormány becslése alapján, ráadásul volt jópár ezer olyan ember is, akik nem kértek az állam segítségéből, hanem rokonok segítségével, rokonoknál próbálják meg átvészelni az áradásokat. Miközben egyes területeken sok ezer ház dőlt romba, a kormány nemzetközi segélyszervezetek segítségével mindent megtesz, hogy a fertőzéseknek gátat szabjon, és megfelelő mennyiségű élelmiszer és tiszta víz álljon a lakosság rendelkezésére. Burkina Fasoban amúgy az átlagos éves csapadék mértéke 1200 mm körül mozog, míg szeptember elsején néhány óra alatt több mint 300 mm zúdult a fővárosra. A helyi meteorológusok tudták, hogy jön a vihar, de erősségét és nagyságát bőven alábecsülték, ezért ért sokakat meglepetésként a víz hirtelen uralma.
Az ország elnöke, Blaise Compaoré az azóta eltelt két hétben többször kérte a nemzetközi közösség segítségét, majd meglátogatta a leginkább sújtott térségeket és a helyreállítási munkálatokat is. A nemzetközi közösség szerencsére megmozdult, hiszen mindenki tisztában van vele, hogy az Afrika amúgy is legszegényebb részeinek számító területein csapott le a vihar és az áradás, amelynek a következményei még jópár hónapon sőt éven keresztül éreztetni fogják magukat. A poszt első része afféle összefoglalásként szolgált, jelenleg már normalizálódott valamelyest a helyzet Burkina Fasoban, de miután további viharok várhatóak a térségben, sajnos nem lehet fellélegezni.
Az ENSZ élelmezési szervezete néhány napja kezdett élelmiszert osztani Nigerben, Mauritániában és Burkina Fasoban, a felnőttek számára ez 15 napi gabonát, olajat és egyéb apróságokat jelent, míg a gyermekek egy hónapra elegendő élelmet kapnak. Közel 100 ezer embernek van jelenleg készlet, de további tonnákat várnak. Sajnos ez a helyzet nem ismeretlen errefelé, én is írtam itt a blogon róla több ízben, hogy tavaly is milyen döbbenetes árvízek voltak ebben a régióban (szinte a sivatagban), akkor 300 ember halt meg (jelenleg hivatalosan egy tucat halottról tudnak) és 800 ezer került nehéz helyzetbe.
Közben megjelentek a szokásos szakértők, akik a globális felmelegedést hibáztatják a tragédiákért és mielőbbi megoldást követelnek a problémára. Nem azt mondom, hogy nincs igazság a szavaikban, de ha józanul belegondolunk az elmúlt hónapok és évek eseményeibe, akkor tisztán látható, hogy manapság már szinte minden felmerülő problémát a gazdasági válság vagy az éghajlatváltozás számlájára írnak. Talán így egyszerűbb a butítás. Mindenesetre kövessük figyelemmel afrikai embertársaink szomorú küzdelmét, mert beláthatatlan következményei is lehetnek, ha nem javul a helyzet.
Hozzászólások:
7 válasz érkezett eddig a következő írásra: “Áradások Burkina Fasoban és egész Nyugat-Afrikában”
Szólj hozzá!
szeptember 11th, 2009 @ 19:16
Nem kellemes dolog. De azért ne felejtsük el, hogy nálunk is sokak (nem 40 család) megélhetése kerül veszélybe, amikor hektárezreket (nem 400-at) önt el a belvíz.
Itthoni dolgokon ennek sokszorosát lehetne elsiránkozni. Biztos nagyon együttérzők lennének ezzel a bourkina fasoi átlagpolgárok.
Azon a vidéken talán nem kéne úgy szaporodni, mint a nyulaknak, hogy aztán a kevés élelmiszer miatt éhen haljon a sok gyerek. Inkább valami minimális, 50-es IQ szinten kéne már tervezni, hogy csak annyi legyen az éhes száj, amennyit nyogodtam meg lehessen etetni. Nem pedig várni mindig a sültgalambot, ahogy azt Etiópia környékén évtizedek óta teszik.
Sajnálatos a dolog, és valószínűleg ugyanannyira hatja meg az európaiakat, ahogy a szenegáliakat mondjuk meghatotta a bukaresti földrengés vagy a franciaországi árvíz, lengyelországi belvíz, lappföldi fagy…
Az írás ettől eltekintve üde és kellemes színfolt a blogok színvonaltalan tengerében.
szeptember 11th, 2009 @ 19:23
@HgGina: A magyarországi árvizeket illetően tökéletesen igazad van, de ez egy Afrikáról szóló blog, szóval..:)
szeptember 11th, 2009 @ 19:29
Egy ide illő zene:
http://www.youtube.com/watch?v=p-8p2NXUnX0
szeptember 11th, 2009 @ 20:21
@z1: Köszi, ez szuper!
szeptember 11th, 2009 @ 20:37
Afrika legnagyobb problémája maga a sgélyezés.
szeptember 12th, 2009 @ 01:20
Pontosítsunk. A nagyhatalmak tutyi-mutyi hozzáállása miatt rossz a segélyezés.
szeptember 12th, 2009 @ 19:42
nod20:
“A nagyhatalmak tutyi-mutyi hozzáállása miatt rossz a segélyezés”
- Féligazság.
A másik fele a fegyelmezetlen – fegyelmezhetetlen afrikai népvezérek, pszihotikus bandafőnökök magartása.
És ne feledjük, amit korábban hosszan kifejtettem:
- Ahol a fehér ember seggbe lett rúgva Afrikában, mindenhol ugyanaz történt:
- kitört az anarchia, a tömegnyomor, a tömeges éhezés, tönkrementek a földek, az infrastruktura, a népek elkezdték egymást halomra ölni kannibáli módszerekkel.
Nehogy már ez is a “nagyhatalmak” hibája legyen!
Egyébként meg, igen, a nagyhatalmak rendet tudnának tenni Afrikában, viszonylag gyorsan, de ehhez újra meg kellene szállni az egész kontinenst.
Vagyis: újra gyarmatosítani kellene, XIX. századi módszerekkel.
De hát tudjuk, ultraliberális módszerekkel nem lehet rendet tenni még a saját kontinensünkön sem (Európa), legfeljebb még jobban rontani a helyzeten.
Szóval, ne aggódj, nem lesz második gyarmatosítás.
Még vagy 30 évig…