Harc a civilek ellen és egy felmentett ex-elnök: hírek Zambiából

Közzététel ideje | augusztus 28, 2009 | Még nincs hozzászólás | GaceTillerro

A háborúktól, puccsoktól, véres konfliktusoktól jó ideje mentes Zambia országa (relatíve persze, hiszen volt itt is egy-két szép momentum az elmúlt években) az egyik legnyugodtabb országnak számít a hírek szempontjából, az elmúlt napokban azonban két olyan esemény is történt az országban, ami az Afrikával foglalkozó nemzetközi közvélemény érdeklődését is felkeltette.

Elsőként ott van a múlt héten a zambiai parlament által jóváhagyott ún. "non-profit törvény", amely az országban működő civil szervezetek működését igyekszik irányítás alá vonni, megszabályozni. A Rupiah Banda elnök aláírására váró törvény fő célja, hogy regisztrációhoz kösse az ilyen szervezetek létrehozását, meghatározott feltételeket szabjon bizonyos működési területekhez, és egyáltalán, szorosabb ellenőrzést foganatosítson. Banda aláírása helyi újságok szerint már csak formalitás, és már nagyjából azok az emberek is megvannak, akik a törvény végleges elfogadása után létrehozandó 16 fős bizottság tagjai lesznek. A kormányzati tisztviselőket, a civilek képviselőit és szakértőket tartalmazó szerv felügyelné a non-profit szféra működését, szabályokat alkotna, alapítási kérelmeket, tisztviselői kinevezéseket hagyna jóvá.

Ez így elsőre nem is tűnik szörnyűnek, de a szervezetek képviselői és civil jogvédők szerint ez a törvény lesz a kormány eszköze arra, hogy elhallgattassa az esetleges kritikusokat és a nem kívánt szervezeteket megszüntesse. Szerintük ugyanis a törvény nagy része inkább korlátozó és szabályozó, mint támogató és fejlesztő, csak akadályokat helyez a konkrét munka útjába, pedig az ország népességének nagy szüksége van a civil szervezetek tevékenységére (annak ellenére, hogy Zambia nem tartozik a legszegényebb afrikai országok közé, vidéken eléggé alacsony az életszínvonal). Az új törvény olyan beszámolási, elszámolási kötelezettségeket ír elő és olyan feltételekhez köti a non-profit szervezetek működését, hogy a kisebb költségvetésű, kizárólag helyi kötődésű alapítványok biztosan lehúzhatják a rolót néhány hét múlva. A törvény a munkaerő-utánpótlásnak is keresztbe tesz, hiszen csak a fentebb már említett bizottság hagyhatja jóvá ezentúl bizonyos pozíciók betöltését, és mivel bizonyos területek rendkívül speciálisak, a szervezetek biztosan lemondhatnak egy-két fiatal pályázóról, akik a hercehurcát elkerülve inkább a versenyszférába mennek.

Aztán ott van a szabály, mely szerint mostantól csak öt évig kaphat engedélyt egy szervezet, utána újra meg kell azt újítani, ez pedig a támogatókkal való szerződéskötést, a fejlesztési projekteket fogja erősen befolyásolni. Az eddigi gyakorlat egyébként mindössze egy egyszerű regisztrációs folyamatból állt, tehát ha valaki létre akart hozni egy non-profit szervezetet, akkor kitöltött egy nyomtatványt és kész. Most pedig hosszú procedúra lesz, 16 fős bíráló bizottsággal, szabályokkal, kötelezettségekkel. Eddig a kormány nem tudott betiltani és megszüntetni nagyon könnyen egy szervezetet, most viszont a rengeteg feltétel bármelyikének apró kihágása miatt vissza lehet vonni az engedélyt. A kormány másodszor próbálja végigvinni a "non-profit törvényt", de 2007-ben az országszerte kirobbant tüntetések és az ellenzéki tiltakozás miatt felfüggesztették a törvény jóváhagyási folyamatát.

Persze kormányzati oldalról csak pozitívan látják a jövőt, Ronnie Shikapwasha kommunikációs miniszter szerint ez a törvény csak segíteni fogja a non-profit szférát, és ahogy ő fogalmazott, ha nem rejtegetnek semmit a civilek, akkor mitől félnek?! Sokan azt valószínűsítik egyébként, hogy a törvénynek valamilyen szinten köze lehet a poszt másik történetéhez, a magasabb kormányzati körökben tapasztalt visszaélésekhez, és az azokat ért folyamatos civil kritikákhoz, vádakhoz. Kinek nagyobb, kinek kisebb meglepetés volt a hír, hogy a napokban menesztették a zambiai korrupcióellenes akciócsoport vezetőjét, Maxwell Nkole-t, alig egy héttel azután, hogy a zambiai bíróság több éves nyomozás és tárgyalás után felmentette az egykori elnököt, Frederick Chilubát sok milliós hűtlen kezelés és sikkasztás  vádja alól.

Chiluba még 1991-ben került hatalomra, egészen 2001-ig uralkodott, és a vádak szerint közel 100 millió dollárnyi közvagyont sikkasztott el uralma alatt, több minisztere segítségével. A kormány részéről több figyelmeztetés is érte Nkole-t, hogy álljon le az üggyel, és ne nyújtson be fellebbezést az ítélet ellen, de mivel a férfi mindenképpen szerette volna folytatni a procedúrát, mennie kellett. Tudni kell, hogy Chiluba és a mostani elnök, Rupiah Banda nagyon jó viszonyt ápol egymással, (Banda, elődjével Levy Mwanawasával ellentétben csak jókat mondott Chiluba uralmáról), és mily meglepő, de Chiluba ellen épp a civil szervezetek és támogatóik vonultak utcára még 2001-ben, hogy megakadályozzák a cipőmániás politikus harmadik elnöki terminusához szükséges alkotmánymódosítást.

A bíróság szerint a vádak alaptalanok voltak, ugyanis a bizonyítékok nem voltak elegendőek ahhoz, hogy ténylegesen alá lehessen támasztani, kormányzati pénzek eltüntetéséről volt szó. Még két éve egy londoni bíróság már elítélte Chilubát közel 40 millió dollár elsikkasztásáért (visszafizetésre is kötelezték), de a politikus azt visszautasította és a bíróság rasszizmusáról beszélt. A családban azért lehet valami, feleségét, Reginát idén márciusban letöltendő börtönbüntetésre ítélték, szintén állami vagyon hűtlen kezelése miatt (az elsikkasztott pénzből négy luxusvillát is vásárolt), amely döntés ellen az asszony azonnal fellebbezett. Az az ügy még folyamatban van, de az augusztus 17.-i döntéssel eldőlt, a sok millió dolláros ruhagyűjteménnyel rendelkező, dúsgazda Chiluba végre nyugodtan kezeltetheti a per során rendkívüli módon súlyossá váló szívproblémáit.

A felmentést hívei körében ünneplő egykori elnök azzal vádolta meg Nagy-Britanniát, hogy a britek igyekeztek ráhúzni a vizes lepedőt a közel hét évig (utódja, Mwanawasa által elindított) tartó ügy során, de végül Isten segítségével győzedelmeskedett az igazság. Szóval nem csak Magyarországon vannak döbbenetes sikkasztási, hűtlen kezelési ügyek és felháborító ítéletek, hiszen az hívein kívül szinte mindenki számára nyilvánvaló, hogy Chiluba nem boszorkányüldözés áldozata, hanem ténylegesen sok milliót lopott a neki bizalmat szavazó zambiai néptől. Egyáltalán milyen jogi alapon lehetséges az, hogy miközben vidéki falvaikban sok ezren kunyhókban a napi betevő megszerzéséért küzdenek nap mint nap, addig az ország elnökének több tucatnyi villája és több ezer darabos cipőgyűjteménye van?! Ja igen, ez a demokrácia.

Hozzászólások: