Az ellenállási hadsereg továbbra is ellenáll
Közzététel ideje | augusztus 24, 2009 | 1 hozzászólás | GaceTillerro
Kisebb kihagyás után a közép-afrikai régió stabilitása szempontjából elég szomorú, rövidke hírrel térünk vissza, egy hasonlóan szomorú videóval kiegészítve. Az év első részén tanúsított 1-2 hónapnyi hozzávetőleges csend után ugyanis Isten Ellenállási Hadserege (LRA) ismét hallatott magáról. Az év elején ellenünk indított régiós hajtóvadászat sikertelensége után az egykori ugandai lázadókból mára regionális instabilitási tényezővé váló LRA az elmúlt hetekben több támadást hajtott végre Szudán déli részén az IRIN hírügynökség beszámolója szerint, ezzel tovább mélyítve a terület humanitárius katasztrófáját.
Több ezer ember menekült el július óta otthonából, egyes területeket még a segélyszervezetek is elhagytak, valamint a nagy Kongó és a Közép-Afrikai Köztársaság határos területein is eluralkodott a pánik. Nem alaptalan a félelem, a most már egyre kevesebb ugandaiból álló lázadó szervezet tavaly karácsonyi mészárlását a Kongói Demokratikus Köztársaságban nem egyhamar fogják elfelejteni (akkor ahogy megírtam, több tucat karácsonyt ünneplő polgárt gyilkoltak le különböző falvakban "Isten katonái"), de a Közép-Afrikai Köztársaság északi részén uralkodó teljes káoszban is nagy szerepet játszik az LRA. A lázadó szervezet a három ország közös határai mentén hajtja végre akcióinak nagy részét, augusztus 13.-án Ezo szudáni falucskából helikopterrel kellett segélymunkásokat és ENSZ tisztviselőket kimenteni, miután a mílicisták lecsaptak a településre (de említhetnénk a július elején Dimbiro és Bawo falvai ellen elkövetett támadást is).
Dél-Szudánban amúgy sem túl stabil a menekültek helyzete, de az ENSZ menekültügyi szervezete (UNHCR) pár napja a szituáció rosszabbra fordulását jelezete előre, az elmúlt hetek szaporodó LRA támadásai miatt. A hírhedt Joseph Kony vezette szervezet mostanában eléggé kitervelten támad, misék, iskolai rendezvények alkalmával csapnak le és élelmiszerek, vagyontárgyak mellett gyermekeket is magukkal hurcolnak. Emlékezhetünk, az év elején több ország közreműködésével és az USA támogatásával regionális hajtóvadászat indult az LRA ellen, de a hadművelet relatív sikertelensége után az Ellenállási Hadsereg márciustól egyre fokozódó támadásokba ment át, és az sem zavarta őket, hogy a nemzetközi bíróság 5 újabb vezetőjük ellen adott ki nemzetközi elfogatóparancsot.
Az ENSZ becslései szerint csak Dél-Szudánban közel 200 embert öltek meg augusztusban, és összességében a 2008-as karácsonyi mészárlások óta legalább 500 ezer embernek kellett elmenekülnie az LRA támadásai miatt (ebből közel 25 ezer dél-szudáninak), főként a Kongói Demokratikus Köztársaság északi területeiről. Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) helyszíni jelentései azonban még rosszabb helyzetről számolnak be, és a nagy Kongó, Szudán valamint a Közép-Afrikai Köztársaság közös határszakaszait a senkiföldjének, a terror hazájának nevezik. Ahogy Katharine Derderian, a szervezet egyik tanácsadója elmondta, az emberek tömegtáborokba zsúfolódnak inkább össze, mert túlságosan félnek ahhoz, hogy hazatérjenek és újra földművelésbe kezdjenek, vagy akár gyermekeiket az iskolába elengedjék.
A szudáni hatóságok beszámolója szerint egyébként ők mindent megtesznek a lakosság megvédéséért, de az LRA az évek során tökélyre fejlesztette gerillataktikáját és mindenféle közvetlen összecsapást kerülve, kizárólag a civilekre támadnak, elkerülve az egyesült szudáni és ugandai katonai alakulatokat. Apró csoportok, sejtek működnek a régióban, amelyek egymástól függetlenül működnek és mindenféle módszeresség, következetesség nélkül csapnak le (céljuk az instabilitás növelése és az új katonák erőszakos toborzása). Egy nemzetközi krízis-szakértő, Louise Khabure egyébként nemrégiben annak a véleményének adott hangot, hogy a szudáni kormány továbbra is támogatja az LRA szervezetét, ahogy azt a szudáni polgárháború során is végig tette. Szerinte egyébként a helyzet megoldása egyértelműen a tárgyalásokban rejlik, mert az már egyértelműen látszik, hogy több ország hadserege is kevés az LRA felszámolásához, pedig alapvetően egy alig 1000-2000 fős milíciáról van szó.
Forrás: IRIN
Hozzászólások:
Egy válasz érkezett eddig a következő írásra: “Az ellenállási hadsereg továbbra is ellenáll”
Szólj hozzá!
augusztus 25th, 2009 @ 01:45
Nagyon röviden:
- Ez a mai feltételek mellett megoldhatatlan probléma, több okból is.
Ezeknek a szerencsétleneknek szerintem lőttek, sajnos, szó szerinzi értelemben is.
A szudáni önnépirtásnak nem tudni, mennyi halotta van azn utóbbi 10 évben, feélthetően úgy félmillió, de a kutya sem gonodol bele, mi volt ott 10 évvel ezelőtt…
Főleg, hoyg Uganda is blekeveredett.
“a helyzet megoldása egyértelműen a tárgyalásokban rejlik”
“Tárgyalni” meg lehet nyugodtan, egyik kannibál bandavezér tárgyal a másik pszihotiklus őrülttel, helyi bandafőnökökkel, szadista diktátorokkal…ez ám a tárgyalás…
Na jó, ide figyeljetek, magánvéleméyn következik, amivel nem kell egyetérteni.
- Rendet lehetne ott tenni, de ehhez világméretű, kőkemény összefogás, átgondolt geodtratégia kellene.
Újra be kellene vonulni, és azok a “rendteremtő módszerek” enyhén szólva sem lennének “demokratikusak”…
De a frabcba azzal a demokráciával, ami eszelős, önnépirtó, négernáci diktátoroknak engedi, hogy szabadon őrjöngjenek – tomboljanak, irtsák a népüket SZÁZEZERSZÁMRA, halomra ölessék a fehér embert, fajgyűlületi okokból, esetleg a szomszéd (NÉGER!!!) népeket is…
…de amikor mindezt, vagy a kapcsolódó jelenségeket pl. egy amerikai, vagy európai tisztviselő (Wilders, Hirshi, Rasmussen, stb) nyilvánosan szóvá meri tenni, egyszerre megy neki mindenki, hogy hát “rasszista, intoleráns, imperialista, elnyomó, neokon kizsákmányoló, náci, stb, stb…”
??????