Kenya: harc a szárazság ellen avagy a hibridek korszaka

Közzététel ideje | augusztus 8, 2009 | 3 hozzászólás | GaceTillerro

Az elmúlt években egyre kiszámíthatatlanabbá váló időjárás növekvő problémákkal, többek között éhínséggel és nélkülözéssel sújtja Afrika több régióját, így egyes kormányok (pl. Uganda, Malawi, Kenya) nemzetközi támogatással már évek óta foglalkoznak a probléma megoldásával. Úgy tűnik, Kenyában rátaláltak egy lehetséges útra, ennek keretében új, szárazságtűrő gabonafajták termesztését kezdték el az ország több régiójában, egyenlőre csak tesztjelleggel.

Egyes területeken már évek óta nem volt megfelelő időben és mennyiségben érkező eső, így sokan nem is vetettek semmit, mások rosszkor vetettek, mások kevesebbet vetettek, egyszóval az egész vidéki mezőgazdaság érintetté vált és szinte mindenki kevesebbet aratott az elmúlt időszakokban. Plusz ott van még a tápanyagok és permetszerek árának drágulása, így nem csoda, ha a csökkenő mennyiséggel egyenes arányban a gabonák ára is nőtt. Általánosságban a tesztben is érintett régiókban az elmúlt években kétszeresére nőtt a kukorica ára, egy zsákért már 5000 forintnyi schillinget is elkérnek.

Az egyik támogató szervezet, a Fél-Száraz Régiók Nemzetközi Gabonakutató Intézete (ICRISAT) ezért egy hónapok óta tervezett akció keretében az Mbeere régió farmereit ingyen kajánbab magokkal látták el, amely növényt a fő termény kukorica és a többi termény lehetséges pótlására tartanak alkalmasnak. A más néven galambborsó néven is ismert kultúrnövény már több ezer éve ismert az emberiség előtt, ráadásul pont Északkelet-Afrikában őshonos csak a világon, ahol egyre jobban kezd újra elterjedni. Tudósok szerint a kajánbab nagyon ellenálló, sokféle környezetben lehet termeszteni és mindenféle földművelési módszerrel könnyen kezelhető. A farmerek sokféle típusból választhattak, nagyság, szemek mérete, levelek mérete, betegség ellenállóság és hasonló szempontok szerint besorolt új fajtákhoz jutottak hozzá a kiválasztott 30 közösség képviselői.

Kenyában már eddig is jelentősebb mennyiségű kajánbabot (nagyjából 200 ezer hektáron) termesztettek, de a régióban még jelentősebb termesztő Tanzánia, Uganda és Malawi is. Ezek az új magok azonban sokban különböznek az eddig ismertektől, legnagyobbb előnyük, hogy gyorsabban érnek és ellenállóbbak a szárazsággal és a betegségekkel szemben. Ha pedig mégis jönne az eső, akkor előfordulhat, hogy egy évben kétszer lehet szedni a termést, ami esetenként elérheti a hektáronkénti másfél tonnát. Ezzel szemben a régi fajtáknál ha nem jön az esős időszak késő tavasszal, akkor semmit nem lehet betakarítani. Az új típusok ellenállósága miatt a permetszerekre sem kell annyit költeni, ami szintén nagyon fontos dolog, ráadásul a kukoricával és egyéb gabonákkal szemben a kajánbabot rengeteg módon lehet felhasználni (üzemanyagként, zöldségként, állateledelként), és az iránta tanúsított keresletnek köszönhetően könnyen lehet gabonára cserélni vagy profitot szerezni.

A program korábban elindult szakaszai már kecsegtető eredményeket hoztak más területeken, a magok, a permetezés és egyéb munkák költségeivel együtt is sikerült profitot realizálniuk a farmereknek, akik többnyire másodlagos terményként termesztik a kajánbabot, a kukorica mellett. Az ICRISAT programjának hála Kelet-Kenyában már a farmerek 20%-ka vethetett az új kajánbab magokból, és az érdeklődés folyamatosan növekszik. A bab mellett tovább folynak a kísérletek a szárazság ellen még ellenállóbb kukoricafajok megalkotására, a cél egyes teljesen száraz régiók műveltté tétele, és a távolabbi jövőben egy olyan kultúrnövény, termény előállítása, ami minimális ráfordítással, bármilyen éghajlati körülmények között szép termést tud hozni. A hamarosan átadásra kerülő kenyai Kiboko Kutatóközpontban éves szinten több ezer új fajtát fognak tesztelni szárazság ellen. Ez is mutatja, hogy a kormány mennyire elkötelezett a probléma iránt, ami azért érthető is, hiszen idén már importálniuk kell kukoricát és egyéb terményeket Dél-Afrikából és Tanzániából.

Az új központ emellett kutatók és technikusok képzésében is szerepet fog játszani, ráadásul már most jelentkeztek ázsiai és más afrikai országból kutatók, hogy résztvennének a projektekben. Továbbá a Kiboko több mint 20 afrikai ország civil szervezeteinek támogatását is elnyerte, akik egy közös konferencián nemrég kifejezték jövőbeni terveiket, melynek keretében egész Afrikában elterjesztenék a szárazságtűrő növények projektjét.

Közben más országokban is folynak hasonló projektek, a malawi kormány az idei év elején kezdte meg két új kukoricafajta tesztelését a Balaka régióban, amellyel tovább szeretnék növelni az ország élelmiszer-stabilitását. A ZM 309 és a ZM 523 névre hallgató típusok még ellenállóbbak a betegségekre és a szárazságra, úgyhogy a fő gabonaként 70%-ban kukoricát termelő Malawi számára csak jó eredmények születhetnek, hiszen klímakutatók gyakoribb és erősebb száraz periódusokat jósolnak a jövőben. Az állam Chitedze kutatóközpontjában mexikói támogatással kifejlesztett típusok érdekessége még, hogy aratáskor a magokat félre lehet tenni a következő vetésre és három éven át lehet "újraforgatni", szemben a legtöbb hibriddel, melyek tulajdonságai csak egy időszakban érvényesülnek.

Az eltelt időszak eredményei csak pozitívak eddig, a farmerek megszerették mindkét típust, annyira, hogy helyi neveket is adtak már nekik. Sőt, A ZM 309 a jövő évi kormányzati támogatási programba is bekerült már, azaz a jövő évtől még több farmerhez eljuthat az új típus. Ahogy az egész projektért felelős szervezet egyik képviselője elmondta, a malawi példa utat fog mutatni a többi, hasonló cipőben járó afrikai ország számára, akik szintén számíthatnak a kontinensen tevékenykedő tucatnyi nemzetközi szervezet segítségére.

És bizony, szükség van a hasonló projektekre és fejlesztésekre, hiszen például Kenya keleti részén az idén kőkemény éhínség tombol, növekszik az alultáplált gyermekek száma, belső és külső vándorlás indult meg víz, legelők nyomában és ez hatással van a teljes szociális hálóra (az egészségügyi és oktatási intézmények is küzdenek az élelmiszerhiánnyal). És nem csak az emberek szenvednek, egyre több haszonállat pusztul el a takarmány hiánya miatt, ami szintén súlyosan befolyásolja egyes családok életét. De persze, ilyen témák kapcsán mindig ott a kétség és a "zöld" propaganda, hogy ezek az új, hibrid típusok nem biztos, hogy csak jó dolgokat hoznak magukkal, árthatnak a környezetüknek és nem biztos, hogy az emberek egészségét nem befolyásolják valamilyen módon. De ezek csak elméletek, ha enni kell, akkor enni kell.

Hozzászólások: