Obama után itt az újabb vendég

Közzététel ideje | június 25, 2009 | 1 hozzászólás | GaceTillerro

Barack Obama amerikai elnök nemrégiben történt, több országot érintő, hangzatos beszédektől hemzsegő és afféle "kéznyújtásként" értelmezhető afrikai túrája után itt az újabb vendég, Washington ősi vetélytársa, Moszkva is elküldte vezető emberét a fekete kontinensre. Dmitry Medvegyev orosz elnök a napokban kezdte el a négy országot (Egyiptomot, Nigériát, Angolát és Namíbiát) érintő afrikai utazását, amely egyértelműen a kontinens gazdasági potenciáljának orosz érdekeltségű kihasználását igyekszik elősegíteni, és bár Kínával valamint az Egyesült Államokkal nehéz lesz felvenni a versenyt (Kína már az USA számára is behozhatatlannak tűnik sok területen), az elnököt elkísérő vezetők (többek között: Sergei Shmatko energiaügyi miniszter; Sergei Vybornov, az orosz gyémántipari vállalat, a ZAO Alrosa vezetője; vagy Sergei Kiriyenko a Rosatom Corp. igazgatója) egyöntetűen az orosz befolyás és gazdasági érdekeltség növekedését várják a látogatástól.

Vladimir Putyin 2006-os dél-afrikai látogatása óta ez az első orosz küldöttség a kontinensen, és a látogatásra kijelölt országok energiapolitikai helyzetéből egyértelműen látszik, hogy az energiaóriás Oroszország más, nagy termelőkkel is igyekszik szorosra fűzni kapcsolatát, ami már bizonyos szinten már régóta jelen van az illető országokkal, hiszen a legnagyobb orosz energiavállalatoknak vannak már futó projektjei az adott államokban. Nigéria a rendkívül instabil biztonsági helyzete ellenére több energiahordozó piacán dobogós helyezéssel bír, és valószínűsíthető, hogy most a két ország egyezményt fog aláírni nukleáris politikájuk összehangolásáról és a nigériai urán kereskedelmében való részvételről. Ideje is lesz, hiszen jelenleg mindösszesen úgy 300 millió dollár körüli kereskedelmet folytat Moszkva Nigériával, míg ez a szám az Egyesült Államok esetében 40 milliárd dollárra rúg (Kína olyan 10 milliárd körül lehet).

Angola úgy kerül a képbe, hogy a dél-afrikai ország jelenleg az OPEC olajtermelő szövetség elnöki posztját tölti be, emellett jelentősebb mennyiségű olajtartalékkal is rendelkezik, valamint erőművek építését tervezi a jövőben. Az olaj és az urán mellett még a gáz és a gyémánt is a tárgyalások fő vonalát fogja képezni, Egyiptom még kiaknázatlan gázmezői csábítóan hatnak az európai gázeladásokat uraló oroszokra, nemrégiben a Novatek vállalat nyerte el az alarishi gázmező kitermelési jogait, és több másikért is folyik a küzdelem jelenleg. Kairóban egyébként tárgyalások lesznek nukleáris reaktorok építésére vonatkozólag is, és ugyanez majd Nigériában is tárgyalási pont lesz a felek között, de a másik két meglátogatott államban is szóba fog kerülni erőművek építése (délen inkább a vízi erőművek szerepe a hangsúlyosabb). Az biztos, hogy Oroszország ezúttal már nem nézheti alsóbbrendűnek tárgyalópartnereit, ugyanis az már tisztán látszik, hogy az elsődleges energiahordozók versenyében a jövőben egyre inkább kulcsszerep jut Afrikának, Nigéria például gázból és olajból is félelmetesen jó tárgyalási pozícióban van. Namíbiában és Angolában egyébként az erőművek építésén és az olajon túl még fontos kérdés lesz a gyémánt és az urán is, az orosz gyémántmonopóliumnak, az Alrosának már most van két projektje Angolában (1990 óta itt vannak már), és ezt a szerepet a jövőben növelni szeretnék, továbbá a Rosatom sem csak szimpla kirándulásra érkezik. És bár Kínával és az Egyesült Államokkal nehéz lesz versenyre kelni, az afrikai államok sem zárkóznak el semmilyen új szerződés vagy tárgyalás elől, nekik a nyersanyagok jó áron történő értékesítése a fontos. 

Az általánosságban elmondható, hogy bár az orosz cégek már évek óta fontos területnek tekintik Afrikát, a moszkvai fejesek nem igazán vették tárgyalópartnerként számba a fekete kontinens országait, de ahogy egyre élesebbé válik a verseny a megmaradt energiahordozókért, a Kreml sem folytathatja tovább eléggé öntelt hozzáállását. Még anno a Szovjetunió korában óriási volumenű kereskedelem zajlott a kontinens és Moszkva között, de ez a birodalom összeomlásával megváltozott, és a megüresedett pozíciókra Kína (valamint mások) egyből bejelentkezett.

Medvegyev jelenleg Nigériában tárgyal, első állomásán Egyiptomban a vártnak megfelelően szándéknyilatkozat írt alá a két ország nukleáris együttműködéséről, továbbá egyezségek születtek egyes gázmezők jövőbeni koncessziós jogairól is. A konkrét eredmények még nem ismertek, de a felek egyaránt pozitívan nyilatkoztak a tárgyalások után.

Nigéria esetében Magyarország számára érdekes lehet, hogy a Gazprom sok millió dollárt kíván egy olyan projektbe fektetni, ami fél Afrikát átszelve Európába szállítaná a nigériai gázt. Nigéria az európai piacokért folytatott versenyben eddig Oroszország konkurenciájának számított, de egy ilyen egyezség létrejöttével még erősebbé válna a Gazprom szerepe az európai régióban. Persze nem kell most azonnal felépülő gázvezetékekre gondolni, hiszen az oroszoknak a gazdasági válság és a kereslet csökkenése miatt már más projektjeiket is le kellett állítaniuk, de mindenesetre egy ilyen egyezség az öreg kontinens orosz függőségét szinte kiválthatatlanná tenné. Persze egy ilyen milliárdos terv megvalósulásához Közép- és Észak-Afrika biztonsági helyzetének rendezése is szükséges, mert bár nem tartom valószínűnek, hogy egy ilyen vezeték Darfúron keresztül vezetne, azért a térségben igazából nagyon kevés a biztonságos, ellenőrizhető útvonal.

Az úton rengeteg igazgató, vezető és képviselő kíséri Medvegyevet, és tisztán látható, hogy vagy piacot akarnak szerezni, vagy a meglévő energiahordozók kitermelésébe kívánnak beszállni. Mily meglepő, az afrikai átlagemberek sorsa sosem érdekelte igazán a "fejlett" államokat, sőt, egy instabil szituáció sokszor jobban jön a nagyoknak, mint a biztonságos, demokratikus államok. Egy-két hangzatos beszédet elmondanak, aztán az, hogy pár kilométerrel távolabb egyesek jogaikért, az őket megillető vagyonért vívnak véres harcot (Cabinda, a Niger-delta stb.), nos az már nem érdekel senkit. Pár százezer ember sorsa nem gátolhatja meg a fenntartható fejlődést.

Hozzászólások: