Jégkorong Afrikában: nem vicc

Közzététel ideje | május 11, 2009 | 15 hozzászólás | GaceTillerro

Mostanában eléggé szomorú és nehezebben emészthető témákról írtam itt a blogon, úgyhogy kis felüdülésként és a tegnap végetért A-csoportos jégkorong világbajnokság kapcsán (amelyet végül Oroszország nyert meg) az afrikai jégkorong helyzetét próbálom meg bemutatni. Ugye az Afrika és jégkorong szavak egymás mellé helyezése is milyen fura kombináció? De nem vicc, a fekete kontinensen is vannak csapatok, nemzeti válogatottak, sőt a sportág nagyjai között is vannak afrikai játékosok.

A kontinensen ez a sportág a legnagyobb bázissal és legerősebb csapattal a Dél-Afrikai Köztársaság rendelkezik, az ország szövetsége 1937 óta létezik, a jelenleg létező 4 jégpályán kereken 400 játékos űzi a pakkot, akiknek nagy része ifjúsági játékos, de van 59 női játékos is az országban. Az Afrika példájának tartott államban – gondolom nem árulok el nagy titkot – a gyarmatosítók honosították meg igazán a sportot, és ma sem a fekete lakosság kedvenc időtöltése ez (bár mondjuk a feketék sosem voltak a jégkorong ászai), ennek ellenére az ország jelenleg sem utolsó a világranglistán, többek között Mongóliát vagy Luxemburgot is maguk mögött tudhatják a Nemzetközi Jégkorong Szövetség ranglistáján. Az országban van nemzeti bajnokság is, a Gauteng néven futó ligában jelenleg három csapat küzd a bajnoki címért, ennek ellenére nem meglepőek itt a nagy különbségű mérkőzések sem.

A nemzeti csapat egyébként az idei évet még a Divizió II B osztályában kezdte, de a Szófiában április elején lezajlott világbajnokságon a csapat sajnálatos módon búcsúzni kényszerült az osztálytól és a legalacsonyabb szinten a Divizió III-ban fogja folytatni jövőre. A csapat egyedül Mexikónak tudott úgy ahogy ellenfele lenni, a többiek szó szerint kitömték Afrika legjobbját. Az ország nemzetközi szinten jegyzett nagy játékosokat nem tudott eddig felmutatni, legelismertebb dél-afrikai jégkoronggal kapcsolatos személy egy rendszeresen bíráskodó IIHF vizsgával rendelkező bíró.

A Dél-Afrikai Köztársaság legnagyobb vetélytársa a kontinensen – mily meglepő – Namíbia csapata, amely az 1995-ös első megjelenés után (egy Amerikából visszatért állampolgár volt az úttörő) 1998-ban vált a nemzetközi szövetség teljes jogú tagjává, nagyjából hasonló számban űzik itt a sportot, mint a déli szomszédban, a becsült számok szerint olyan 300-400 ember húz korcsolyát az egyetlen csarnokban vagy a sok betonos pálya valamelyikén nap-nap után (itt főleg görkorcsolyával űzik a sportot, nagyon kevesen gyakorolják a tényleges jégkorongot).

5 csapat létezik (bizonyos átfedések vannak dél-afrikai alakulatokkal), főként görkorcsolyával, ők rendszeresen rendeznek ligát maguknak és ők adják a jeges válogatott gerincét is, amelynek legfontosabb nemzetközi meccsei még világbajnoki kereteken kívül zajlanak. Jelentősebb utánpótlás-bázisa és támogatói köre nincs a sportnak az országban, igazából lelkes amatőrök kezdeményezéséről van szó.

Hogy ne legyenek túlerőben a déliek, muszáj említést tenni a 2008-ban létrejött Arab Jégkorong Szövetségről, amelynek hat tagja között három afrikai ország is szerepel, Algéria, Marokkó és Tunézia is létrehozta saját jégkorong szövetségét, és Tunézia kivételével pályára is léptek a 2008 júniusában megrendezett Arab Jégkorong Kupán. Itt nagyon nem rúgtak labdába az ázsiai arab országok mellett, Algéria és Marokkó csak egymással tudtak jó meccset játszani. Azt mindenképpen fontos megjegyezni, hogy ezen három ország játékosai szülőhazájuktól távol űzik a pakkot, az algériaiak és tunéziaiak főként Franciaországban, míg a marokkóiak Kanadában.

A 2006-ban létrejött algériai szövetség bejegyzési kérelme jelenleg is folyamatban van a nemzetközi szövetségnél, és valószínűleg pozítiv elbírálás alá fog esni, ami az elmúlt évek kemény munkájának gyümölcse lehet. Ők adják egyébként a kontinens leghíresebb jégkorong-játékosát is, a Svédországban született, de algériai származású Josef Boumedienne személyében, aki több NHL csapatban is megfordult pályafutása során. Mivel az országban konkrétan nincs megfelelő jégpálya, ezért ez a sport kizárólag a távolba szakadt algériaiak sportja, és így valószínűleg nehéz lesz számukra megszerettetni az átlagpolgárral a csapatot.

Marokkó valamilyen szinten jobb helyzetben van, itt van egy elég tűrhető csarnok Rabatban, ahol ma már fiatalok tucatjai próbálgatják szárnyaikat. A nemzeti válogatott 2008-ban jött létre az Arab Kupa előtt nem sokkal, és első hivatalos meccsüket pont a kupán játszották, az első marokkói jégkorong gól pedig Kuwait ellen esett, szintén ezen a tornán. A nemrégiben alakult tunéziai válogatott szintén kizárólag kivándorolt tunéziaiakból áll, bár eddig hivatalosan jegyzett mérkőzést nem játszottak, a következő Arab Kupán mindenképpen ott lesz a csapat.

 Ahogy kutatásaim során feltártam, Afrika középső részén nemhogy csapat, még kezdeményezés sincs a sport meghonosítására, ami mondjuk nem túl meglepő. Valamiféle kezdemény már alakulgat Líbiában és Egyiptomban, de ezek ott még szinte extrém sport kategóriába tartoznak, bár ha a pénzbeli lehetőségeket nézzük, akkor akár az Egyenlítői-Guinea is simán felhúzhatna két jégcsarnokot Malaboban.

Hozzászólások: