Újabb HIV/AIDS immunis emberek Ugandában: talán egyszer tényleg lehet ellenszer?
Közzététel ideje | április 7, 2009 | 15 hozzászólás | GaceTillerro
Az evolúció és az emberi test csodáját dicséri a tény, hogy még a legfertőzőbb, legpusztítóbb betegségek esetében is találhatunk olyan embereket, akiknek a szervezete képes ellenállni a pusztító vírusoknak. Így van ez a HIV/AIDS esetében is, egyesek ellenállóbbak az átlagnál, mások pedig tulajdonképpen a szó szoros értelmében rezisztensek az vírusra, és ez az ami a legnagyobb reményt jelentheti a betegség gyógyításának ügyében.
A HIV/AIDS által leginkább érintett (bár mások is próbálnak felzárkózni) kontinensen, Afrikában sincs ez másként, ahogy az a poszt későbbi részéből kiderül, egy újabb felfedezés nagy lökést adhat a betegség gyógyítása, egy esetleges ellenszer kifejtésének ügyében. Mindenesetre elsőként – bár nem vagyok orvos vagy kutató – néhány szóban a HIV/AIDS rezisztenciáról. Amiben a szakértők egyetértenek, hogy a származás és az ősök által "átélt" betegségek nagy szerepet játszanak azoknak a géneknek a kialakulásában, amelyek meghatározhatják, hogy valakinek a szervezete képes ellenállni a HIV támadásának.
Ami eddig bizonyos, hogy leginkább az észak-európai származású emberek (leginkább a svédek) a legellenállóbak, közel 1%-uk rendelkezik az ún. CCR5 receptorral, ami meggátolja, hogy a HIV vírus átvegye a sejtek feletti irányítást. Sokan valószínűsítik, hogy a nagy múltbeli európai járványok – bubópestis, himlő – játszottak nagy szerepet az ún. hibás gének kialakulásában, hiszen a hosszú ideig létező járványok ellen nem volt elég egy generáció immunitása, a géneknek öröklődniük kellett. A hibás géneknek máshol is van ilyen szerepük, például a sarlósejtes anémiában szenvedő emberek rendkívül ellenállóak a maláriával szemben, ahogy azt kutatók már száz százalékos bizonyossággal kimutatták. Emellett vannak másfajta betegségek és hibás gének, amelyeknek köszönhetően egyeseknél kisebb az esélye a HIV fertőzésnek, mint másoknál, mindenesetre a genetikai kutatásoknak óriási szerepe lehet egy jövőbeni gyógyszer kifejlesztésében. Arra azonban a kutatók figyelmeztetnek, hogy az eddig megvizsgált HIV/AIDS rezisztens emberek legtöbbje más betegségekre jóval fogékonyabb volt, mint az átlag.
És akkor most jöjjön az afrikai kapcsolat: egy frissen publikált dokumentáció szerint néhány ugandai polgár teste képes ellenállni a HIV vírusnak, szervezetük tulajdonképpen elpusztítja a vírust, amely képtelen megfertőzni testük sejtjeit. Ahogy a kutatás vezetője Dr. Pontiano Kaleebu elmondta, az ő szervezetük különleges ellenanyagot termel, és amint a vírus belép a testükbe, elpusztítja azt. Maga a doktor egyébként nem akar túlságosan nagy feneket keríteni még a hírnek, hiszen túl korai még ellenszerről vagy gyógymódról beszélni, a lényeg, hogy világszerte nagy figyelem kíséri a kutatást, amely egy hosszú út első lépése lehet.
A kampalai AIDS központban a kutatók 70 olyan párt vizsgáltak egy éven át, akiknél az egyik fél HIV fertőzött volt, a másik pedig nem, és önként vállalták, hogy védekezés nélkül lépnek szexuális kapcsolatra egymással. Persze mindezt megelőző vizsgálatok után, amelyek szerint a nem fertőzött másik fél nagy eséllyel immunis a betegségre. A klinikán, ahol a kísérlet mellett fontos, napi munkát is végeznek (felvilágosítás, óvszerek osztása, tanácsadás stb.), még hivatalos eredményt nem fognak kiadni a kísérletről, hiszen ez egy hosszú, öt éves kutatás, amely a jövő évben fog lezárulni. A kutatás egyébként amerikai és brit támogatással zajlik, és célja, hogy HIV/AIDS rezisztens emberek vizsgálatával elkezdődhessen egy HIV elleni gyógyszer kifejlesztése.
A kutatás egy másik résztvevője, Heiner Grosskurth professzor szerint, bár csak minimális számban élnek ellenálló emberek a világon, az ő tanulmányozásuk rendkívül fontos, és ezért is jelentős, hogy Ugandában ilyen – relatívan – nagy számban találtak rezisztens embereket. Pontosabban pár tucat emberről van csak szó, akiket 2002 óta tartó ugandai kutatások során találtak meg. Hasonló kutatások zajlanak még Gambiában és Kenyában is, ott eddig kevesebb eredménnyel. A kutatók arra is figyelmeztettek, hogy olyan kevés ember van, aki immunis a vírusra, hogy egyetlen ugandai se érezze magát biztonságban, sőt maguk a rezisztensek sem, ugyanis még 1991-ben szintén Ugandában fény derült egy furcsa dologra: néhány ember, akik évekig immunisak voltak a vírusra és ettől felbátorodva szexuális kapcsolatot létesítettek mindenkivel, akivel csak tudtak, védekezés nélkül, néhány év után elkapták a vírust.
Tudom, hogy ez nem egy olyan igazán "világmegváltó" hír, de mindenképpen fontosnak éreztem beposztolni, hogy folyamatosan vannak kutatások azért, hogy az afrikai népesség egyik legégetőbb problémájára megoldást találjanak. Már nagyon ideje lenne.
Hozzászólások:
15 válasz érkezett eddig a következő írásra: “Újabb HIV/AIDS immunis emberek Ugandában: talán egyszer tényleg lehet ellenszer?”
Szólj hozzá!
április 7th, 2009 @ 20:14
Az jutott az eszembe, hogy amikor Európában elterjedt a pestis, akkor gyakorlatilag mindenki meghalt, aki nem rendelkezett egy bizonyos génnel. Legalábbis ezt valószínűsítik a kutatók a korabeli sírok feltárása után.
Lehet, hogy az AIDS az Afrikának, ami a pestis volt Európának?
A történethez azért az is hozzátartozik, hogy a pestis ellen azért lehetett védekezni. Nyílván lehet az AIDS ellen is.
április 7th, 2009 @ 21:49
Az AIDS keletkezésével kapcsolatos találgatások és merészebbnél merészebb elméletek itt:
konteo.blog.hu/2009/02/23/az_aids_konspiracio
április 7th, 2009 @ 22:31
Az “ellenálló svédek” pont fordítva van: ahhoz, hogy a HIV be tudjon lépni a célsejtbe szükség van CCR5-re.
A fehér emberek egy részénél a CCR5 génjéből egy darab elveszett, így a CCR5 nem jelenik meg a sejtek felszínén, ezért a HIV nem tudja a sejtet megfertőzni. Ilyen CCR5 mutáns a sakndinávok között több van, az olaszok között kevesebb, a magyarok között kb. 1 %.
április 7th, 2009 @ 22:32
ez az immun dolog tenyleg egy erdekes dolog. Nekem pl. a borom immunitasa annyira rossz, hogy mindent elkapok, mivel kamionoztam, alaposan oda kellett figyelnem, hogy hol mosok kezet, furdeni pedig egyaltalan nem tudtam fuvar kozben.
viszont Influenzas utoljara talan 18-20 eve voltam.
Valamit valamiert. lehet, hogy ha elterjed valami halalos aids/influenzavirus hibrid, a tulelok kozott leszek? (egyszer nekem is lehet szerencsem az eletben…)
április 7th, 2009 @ 22:38
naigen, genfegyvereken mar regota kiserletezik a cia, bizonyos nepcsoportok szamszeru kordaban tartasara.
április 7th, 2009 @ 22:50
a nationelen volt egy éve egy dokumentum film, és az foglalkozott ezzel. a pestis vírus és a hív vírus ugyanolyan módon készteti a szervezetet a vírusok replikációjára, és az egykori nagy járványok idején főleg észak-európában volt a legnagyobb lélelszám-% arányú pusztítás, így ezekben az országokban nőtt meg a rezisztens gének hordozóinak aránya. emlékeim szerint ez az arány angliában a legmagasabb, 12%, míg a járványok előtt még csak 3% volt. a lényeg az, hogy akik rezisztensek a pestisre, azok egytől-egyik rezisztensek a hív vírusra is. a rossz hír, h magyaroszágon nem okoztak nagy pusztításokat a vírusok, mivel mi elég jóltápláltak voltunk anno
április 7th, 2009 @ 23:29
Csak egy helyre igazítás…a pestis kórokozója nem vírus, hanem baktérium (Yersinia pestis)
És a sarlóssejtes vérszegénységben szenvedők nem azért rezisztensek a maláriával szemben, mert hiányzik egy receptoruk vagy van nekik vmi más receptoruk, haenm azért, mert a malária kórokozója( egy protozoon) nagyon oxigén igényes és az SS vérszegényekben ez ugye nem adott, mert a vvt-k nem tudnak elég oxigént szállítani.
A HIV vírus ellen eddig azért nem sikerült hatásos ellenszert találni, mert rendkivül variábilis. Az is előfordul, hogy egy betegben több variáns lelhető fel.
április 7th, 2009 @ 23:32
@radiris:
Csak néztem, miért jönnek sokan erről a blogról – most már értem. Kösz az ajánlást!
És vissza a témához: a nagy számok törvénye a biológiában és a fertőző betegségek gyógyászatában is érvényes: minél több fertőzött, minél több beteg, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy az immunitás is felbukkan.
április 8th, 2009 @ 00:17
A pestis ellen elegendő egyetlen kapszula doxiciklin. Persze a középkorban nem volt még. Lesz ilyen az AIDS ellen is 100 év múlva.
április 8th, 2009 @ 02:10
B+, jó kis kutatás, ahol a nem hordozó felek vállalják, hogy megfertőződnek… Kíváncsi vagyok az ugandai kutatási szabályokra…
április 8th, 2009 @ 08:29
Most néztem meg csak tüzetesebben ezt a térképet.
Hát nem mondom, a Szahara latti területek durván fertőzöttek! Ugyan a számok nem túl nagyok (már ahol van), de az adott ország összalosságához képest azért jelentősek.
április 8th, 2009 @ 14:17
A sarlósejtes vérszegénység azért véd a malária ellen, mert ezen emberek vörösvértestjei merevebbek, könnyebben törnek, szakadnak, amikor vékonyabb hajszálereken préselődnek át. A malária kórokozója pedig éppen a vörösvértestekben bújik el az emberi immunrendszer elől, ám ezek a VVTk szétrepednek, ha a malária kórokozó bennük akar elbújni, így a Plasmodiumnak nincs búvóhelye a testen belül, előbb-utóbb legyűri az immunrendszer.
április 9th, 2009 @ 10:54
Kedves blogíró, mielőtt ész nélkül kimoderálod az általad irrevelánsnak vélt hozzászólásomat, előbb rákereshettél volna “J.D. Shapely” nevére. Vagy még jobb, ha elolvasod William Gibson Virtuálfény c. művét.
(Egy 1993-as regényről van szó, amiben eme Shapely nevű karakter körül alakult ki komoly kultusz, mivel az ő szervezete képes volt arra a trükkre, mint a cikkedben említett ugandai embereké.)
április 9th, 2009 @ 21:30
@quad damage: Ne haragudj, nem vagyok nagyon járatos a Cyberpunk világban, azt hittem, teljesen irreleváns a kommented..
április 10th, 2009 @ 00:00
Eh, csak sikerült felcserélnem az l-t a v-vel.
Asszem kicsit túl maró voltam, sry. Gibson amúgy a regényeiben sok olyan dolgot vizionált, ami mára megvalósult. Abban is biztos vagyok h a regényei megírása előtt komoly háttérmunkát végez, tehát nem csak az ujjából szív ki dolgokat. Ugyanebben a regényében írt egy olyan készülékről, ami a vakok látóidegét stimulálva a látás érzetét okozza – pár hete olvastam arról h azóta ez is megvalósult…