Hozzászólás: Árad a Zambézi

Szerző: Berci_JCHC (törölt)

Berci_JCHC (törölt) — Fri, 27 Mar 2009 21:46:52 +0000

Aztán majd ha a a gát alatt levő termőterületek földje terméketlenné válik, akkor majd mindenki okosan összenéz, és reménykedik, hogy a nagy vándorlás nem okoz majd etnikai villongást.
A Nílus esetét felemlegetni teljesen jogos, igaz az az ország koherens összetétele miatt nem vezetett törzsi villongásokhoz, csak történelmi emlékek és az ország ősi nevét (Kemet) adó fekete föld eltűnéséhez.

Szerző: mig8

mig8 — Thu, 26 Mar 2009 12:02:05 +0000

Remek poszt, dicséret érte!

Csak gondolatébresztőnek: korábban nem volt gond a Zambézi áradásával? Gát akkor se volt! Gyanítom, hogy itt is szerepet játszhat az, ami a Tisza esetében is: ha a vízgyűjtőn sok erdőt írtanak le, akkor nagyobb lesz az árhullám. Illetve, ha nagyon ráépítenek a folyóra, akkor egy átlagos áradás is jó nagy kárt tud okozni.

Ettől még persze érdemes időnként szabályozni egy folyót. A kérdés csak az, hogy hol húzzuk meg az ésszerűség határát. Különben könnyen úgy járhatunk, mint Kína a Jangce szabályozásával.

Szerző: shweir

shweir — Wed, 25 Mar 2009 09:32:35 +0000

Bio74-nek Az aki nem kételkedik és nem tépelődik, az nem mérnök!
A folyamszabályozás nem egyenlő a gátépítéssel, a tudomány mai állása szerint. Minden folyó más és más és sok kételkedés és tépelődés után én bízom a mérnökökben, hogy ki tudják dolgozni a kompromisszumot.
Bizzunk már a műszaki értelmiségben könyörgöm!! Ők már mást tanultak/nka mint a 60′ években.
A baj nem velük van, hanem a politikusokkal. Hiába a jó szándék, a gondos tervezés, a politikusok ellen nincs védelem! Még a Zambézinél se!

Szerző: Cs

Cs — Wed, 25 Mar 2009 09:29:52 +0000

A Mérnök csuda dolgokra képes, ha hadják, de mivel minden beavatkozás a természetbe valamilyen hatással jár, azért csak ovatosan kell szabadjára engedni.

Tele van az egész föld, szabadjára engedett mérnöki megoldásokkal.

Hol van már a bőségesen termő Nílus völgye? Hol van már az Aral-tó? Hol van már USA hatalams geotermikus energia termelése?

Ezek mind-mind nagyszerű mérnöki létesítmények, csak nem vagy rosszul számoltak a következménnyekkel

Szinén mérnök

Szerző: Bio74

Bio74 — Wed, 25 Mar 2009 09:20:45 +0000

format c:

Nincs veszélyesebb, mint egy mérnök aki nem kételkedik, nem tépelődik.

Szintén egy mérnök.

Szerző: gatsy

gatsy — Wed, 25 Mar 2009 08:24:28 +0000

Azért az afrikai környezeti jellegzetessgeket nem kellene a hazaiakkal összehasonlítani. Mindenhova olyan folyószabályozást szabad csinálni, amilyen az adott viszonyoknak megfelel. A Zambézi nem a Tisza vagy a Duna!!!

Szerző: KolompárRómeó

KolompárRómeó — Wed, 25 Mar 2009 06:31:13 +0000

@gonzi: Párás szemekkel olvastam soraidat

Szerző: Balangó

Balangó — Wed, 25 Mar 2009 05:55:49 +0000

A poszt meglehetősen egyoldalú, mint mindennek, ennek a kérdésnek is több oldala van.
1. Egy folyót fel lehet úgy fogni, mint egy élőlényt, aminek élettérre van szüksége. Ha szűkítjük az életterét, vagy ha benyomulunk az életterébe, akkor egyrészt konfliktusba kerülünk vele, másrészt nem tud teljes életet élni, ami nekünk sem jó. Ez nem valami süket zöld filozófia volt, hanem csak egy hasonlat.
2. Nem merül fel a posztolóban az a lehetőség, hogy Zambézi környékén azért lehet évezredek óta földet művelni, mert a folyó időnként kiönt. Tudja a posztoló, hogy mi történik egy terület vízháztartásával, ha a rajta keresztül folyó folyó vízszintjét gátakkal szabályozzák? Tanult a posztoló valaha talajtant? Tanult hidrobiológiát? Nem? Gondoltam. Ezért írok, hogy lássa az érem másik oldalát is.
Javaslom, nézzen utána, mi történt az egyiptomi mezőgazdasággal az asszuáni gát felépítése után. Persze az is egy speciális helyzet, ami megérne egy külön cikket, de azt mindenesetre jól mutatja, hogy a gátak hatása sokkal összetettebb, mint azt a laikusok gondolják.

Szerző: gonzi

gonzi — Wed, 25 Mar 2009 00:10:40 +0000

persze amikor novemberben bungee jumpingoltam a zambézi felett a viktóriánál, alig volt a folyóban víz. ez az én formám

Szerző: UnA

UnA — Wed, 25 Mar 2009 00:00:19 +0000

@FormatC:: ez a fekete-fehér gondolkodás szép példája volt. Az is ugyanolyan szűk látókörű, aki egy folyó helyén egy beton levezetőcsövet szeretne látni, mert az olyan szép és precíz mérnöki munka.

Vízitúrázóként azt mondom, hogy nézzed meg egyszer, mit tettek a mérnökök a Dunával vagy a Tiszával.

A Tiszánál igazából most, kb. 150 év után látszik, hogy nem nyertek szinte semmit:
- azok a földek, amikre a folyó már nem önt ki, rossz minőségűek és csak addig erőltették a művelést, amíg a tsz minden évben tervszerűen felszántotta.
- a hajózás is elsorvadt, nincs már igény rá.

A Dunában lassan több már a kövezés, mint a sóder.

(egy másik mérnök)