Niger-delta: a MEND keze már Egyenlítői-Guineáig ér?

Közzététel ideje | február 20, 2009 | Még nincs hozzászólás | GaceTillerro

Arról már több alkalommal írtam itt a blogon (legutóbb itt: mindennapiafrika.blog.hu/2008/09/18/niger_delta_a_benzin_mellett_vert_is_tankolunk_autonkba), és valószínűleg sokak számára ismert információ, hogy a Niger-delta egy rendkívül instabil és elhanyagolt régiója Nigéria országának, amelynek legértékesebb kincse az olaj, ami egyben az ország gazdaságának legfontosabb alapköve is. Naponta közel két millió hordó olajat termelnek itt ki, de a hihetetlen mennyiség ellenére a régióban (és az országban általában is) óriási a szegénység, a munkanélküliség és a nyomor.

Eme tényezők pedig értelemszerűen a feszültségek növekedéséhez, és tucatnyi militáns szervezet létrejöttéhez vezettek, amelyek harcot indítottak az olajtársaságok dolgozói, infrastruktúrái és az őket védő nigériai állami hadsereg katonái ellen. A leghírhedtebb és legerősebb ilyen militáns szervezet a Niger Delta Felszabadítási Mozgalom (MEND), amely az utóbbi hónapok akcióinak nagy részéért felelőssé tehető (jelentős szervezet még az Egyesült Niger-Deltai Ijaw Közösségek mozgalma (FNDIC)). Abba most ne menjünk bele, hogy valójában ezek a fiatalok jogosan lépnek-e fel a nigériai kormányzat és az olajtársaságok ellen, mert most nem történelmmel kiegészített áttekintés és elemzés a célom, hanem az elmúlt néhány nap furcsa eseményeinek a bemutatása.

Az már régóta nyilvánvaló volt, hogy a nigériai hadseregnek semmiféle tisztelete nincs a régióban, így a múlt heti támadás a kormánykatonák ellen a lázadók részéről nem ezért volt meglepetés, hanem azért, mert ezzel a MEND öt hónapja tartó többé-kevésbé működő tűzszüneti megállapodását rúgta fel (a tűzszünet csak a hadsereggel szemben létezett, így lehetett hallani több tucat ember elrablásáról az elmúlt hónapokban). A megállapodás felrúgásának legvalószínűbb oka az volt, hogy a kormány ígéretei ellenére a régió továbbra sem kapott semmiféle ellentételezést a hatalmas olajbevételekből, pedig ahogy az néhány percnyi kutatás után könnyen megállapítható, szükség lenne a támogatásra a régió lakosságának.

A Delta államban lévő egyik Shell üzemet támadták meg a MEND fegyveresei múlt héten, de a cég biztonsági szolgálatával vívott harcba hamarosan bekapcsolódott a nigériai hadsereg egyik egysége is, és a tűzharcban több Shell alkalmazott is megsérült. A legérdekesebb azonban ezen a héten történt, és nem Nigériában, hanem a szomszédos Egyenlítői-Guineában, ahol kedden csónakon érkező fegyveresek támadták meg a malaboi elnöki palotát és két órás tűzharcot vívtak a palotát őrző katonákkal, mire az ország hadseregének vízi egységei végre helyre tudták állítani a rendet. A támadók nagy részét elfogták, a többiek sikeresen elmenekültek és jelenleg is Malabo környékén rejtőzhetnek.

Azonnal megindultak a találgatások, hogy vajon ez egy újabb puccskísérlet volt-e Teodoro Obiang államelnök uralmának megdöntésére, de a legvalószínűbbnek az a verzió tűnik, hogy a Niger-delta harcosai állnak a támadás mögött, hiszen mind a 16 elfogott támadó nigériai állampolgár, és a támadás módszere kísértetiesen emlékeztet a milíciák által korábban már olajtársaságok és a nigériai hadsereg egységei ellen elkövetett akciókra. Egyébként Obiang államelnök nem volt a fővárosban a támadás idején, de ahogy kiderült, emberei képesek lettek volna megvédeni őt a támadóktól. Van gyakorlatuk benne, szó se róla, mert Obiang már több puccskísérletet is sikerrel megúszott az elmúlt években (a legismertebb ügy a brit zsoldosok terve volt).

Az egyenlítői-guineai kormány csütörtökön már egyértelműen a Niger-delta lázadóit tette felelőssé a támadásért, amelyet a nigériai kormányzat sem cáfolt meg, hanem együttműködését ajánlotta fel szomszédjának a hasonló helyzetek jövőbeni elkerülése érdekében. A MEND levélben utasította vissza a vádakat. A nigéria kormány szóvivője nyilatkozatában egyébként az Afrikai Unió szóvivőjének nyilatkozatához hasonlóan kiemelte, hogy ez már tényleg az utolsó csepp a pohárban, mert az elmúlt hónapok eseményei Nyugat-Afrikában azt mutatják, hogy a lázadó szervezetek ereje, szervezettsége már elért egy olyan fokot, ami tényleg veszélyezteti a régió stabilitását.

Más kérdés, hogy vajon a Niger-delta lázadóinak mi célja lett volna egy ilyen támadással. Az akció ahhoz túlságosan szervezetlen volt (összehasonlítva a milíciák, mondjuk a MEND más akcióival), hogy tényleges eredményt lehetett volna remélni tőle, másrészt viszont a kétórás kemény tűzharc azt mutatja, hogy a támadók nem egyszerű bűnözők voltak kis pisztolyokkal, hanem szervezett háttér áll mögöttük. Egyébként a cél valószínűleg a térség instabilitásának növelése lehet, hiszen Obiang elnök esetleg megyilkolása összeomlaszthatná a világ harmadik számú olajországának tartott Egyenlítői-Guineát. Persze lehetséges opció az is, hogy Obiang száműzetésben élő ellenzéke bérelt fel nigériai harcosokat egy ilyen akcióra, akik mondjuk főállásban a MEND tagjai is lehetnek. De ezek mind találgatások csak, reméljük a nyomozás hamarosan feltárja az okokat és a háttérben meghúzódó akaratot is.

Mindenesetre a fentebb leírtak ellenére ne ítélkezzünk a Niger-delta militáns szervezetei felett, hiszen ők egy jó célért küzdenek, csak nem biztos, hogy mindig a megfelelő eszközt használják ennek elérésért. Aki pedig izraeliként, skótként, románként stb. úgy dönt, hogy a Shell (vagy más cég) régióbeli egységeiben dolgozik, az valószínűleg tudatában van az esetleges kockázatokkal.

Hozzászólások: