Zambézi: nem csak egy folyó, a jövő záloga

Közzététel ideje | december 4, 2008 | Még nincs hozzászólás | GaceTillerro

Pár nappal ezelőtt, kis sajtónyilvánosságtól kísérve, a malawi fővárosban, Lilongwéban sorozatban negyedik alkalommal tartották meg a Zambézi folyó vízgyűjtő területéhez tartozó országok tanácskozását, amelynek célja egy keretmegállapodás elfogadása volt. Eme tervezet a folyó víztartalékainak hatékonyabb, fenntartható, környezetvédelmi szempontból sem kifogásolható jövőbeni felhasználását hivatott hivatalos alapokra helyezni.

A Zambézi a negyedik leghosszabb afrikai folyó, vízgyűjtő területe megközelítőleg 1.4 millió négyzetkilométer, amelyen kilenc ország osztozik (Angola, Botswana, Malawi, Mozambik, Namíbia, Zambia, Tanzánia, Zimbabwe és a Kongói Demokratikus Köztársaság), és ezen a folyón található a legendás Viktória-vízesés, a világ legnagyobb vízesése. Visszatérve a tanácskozásra, 2005 óta szervezik meg ezt a fórumot, melyet a Zambézi erőforrásaival való gazdálkodás megszervezésére hoztak létre, az idei gyűlés fő irányvonala a vízgazdálkodásra korábban kidolgozott terv gyakorlatba ültetése volt.

A házigazda Malawi vízgazdálkodásért és öntözési rendszerekért felelős titkára, Andrina Mchiela nyitóbeszédében elmondta, hogy a vízgyűjtő területen tapasztalt aggasztó jelek miatt égető lenne a tervezet elfogadása, hiszen sok, a vízgyűjtő területen található folyó azelőtt kiszárad már, hogy elérne "végső állomáshelyére". A régióban egyre nagyobb probléma a szárazság, egyre több aprócska vízmosás tűnik el, ezért fontos lenne a vízgazdálkodási tervezet minél előbbi átültetése a gyakorlatba.

Maga a stratégia tulajdonképp négy alappillérre épül: a környezetvédelem fontosságára, a klímaváltozás hatásaira való reagálásra, a régiós együttműködés fejlesztésére valamint a szabályozott vízgazdálkodás kialakítására. A friss ivóvíz mindig is kényes téma volt Afrikában, így ezen a fórumon is központi szerepet kapott a kérdés. A régióban jelenleg az összes ivóvízforrás 50 százalékát hasznosítják, és ez a szám 2025-re akár a 75%-ot is elérheti, ezért rendkívül fontos a tudatos gazdálkodás kialakítása. Általánosságban egyébként nagyon durva helyzet várható víz-fronton néhány év múlva a fekete kontinensen, sok tíz millió ember jelenleg sem jut hozzá megfelelő ivóvízhez, és szintén tízmilliókban mérhető azok száma, akiknek problémát okoz a napi friss víz beszerzése.

A Zambézi folyóról tartott fórum létrejöttének is ez volt az oka, a régió ivóvíz-ellátásának hosszútávú biztosítása fenntartható és hatékony módon. Súlyos probléma még a folyóval kapcsolatosan a globális klímaváltozás hatása, ahogy szakértői vizsgálatok rámutattak, a világon ez a vízgyűjtő terület a leginkább érintett a kérdésben, áradások és szárazságok fogják váltogatni egymást egyre gyakrabban, ahogy azt már most is tapasztalni lehetett a régió országainak többségében. Az áradások csak 2007-ben majndem 1 millió embert érintettek súlyosan a vízgyűjtő területen.

Saját véleményem szerint egyébként az ivóvíz-ellátás megfelelő biztosítása egy társadalom alappillérének is számít, és addig ne is várjunk jól működő demokráciát valahol, amíg a mindennapi étkezés, ivóvíz megszerzése is komoly problémákat okoz. Az oktatás, az egészségügy fejlesztése mind hiábavaló, ha az iskolából hazatérő kisgyerek maximum az EU által támogatott füzetének előlapját tudná megenni. A fórum résztvevői rámutattak, hogy a Zambézi vízgyűjtője tökéletesen megfelel arra a feladatra, hogy az érintett országok lakosságainak igényét fedezze, de ehhez a megfelelő infrastruktúra és módszertan kialakítása létfontosságú. Arról nem is beszélve, hogy a vízgyűjtő gazdag természeti kincsekben, élővilágban és rengeteg mezőgazdasági, valamint energiaellátási potenciált rejt magában, amire az itt élő közel 50 millió embernek nagy szüksége van.

Ahogy a fórumon résztvevő egyik tanácsadó szervezet képviselője, David Harrison elmondta, a Zambézi vízgyűjtőjének a Jangce példáját kellene követnie, hiszen a kínaiak a Föld harmadik leghosszabb folyójának vízgyűjtőjén hihetetlen rendszert valósítottak meg, tökéletesen hasznosítva (esetenként persze jelentősen túlterhelve a környezetet) a folyó erejét, és erőforrásait. Árvízvédelmi rendszerek, erőművek és gátak épültek a Jangce 6300 kilométeres hosszának minden részén, amihez képest a Zambézi infrastruktúrája elenyésző (például csak két gát van az egész folyón).

A találkozónak kézzelfogható eredménye nem igazán volt, a résztvevők (minisztériumi küldöttek, non-profit szervezetek, közösségi vezetők) szándéknyilatkozatot írtak alá arról, hogy elkötelezettek a vízgazdálkodás és a környezetvédelem fejlesztésében, valamint elfogadtak újabb hosszútávú tervezeteket jelentős, közös projektekmegvalósításáról. Ez nem sok ugyan, de maga a kezdeményezés is támogatandó, és ha már csak egy kicsit javul a térségben élők helyzete, már megérte Lilongwéba utazni.

Hozzászólások: