Eritrea: gennyes tályog Afrika testén?
Közzététel ideje | október 6, 2008 | 15 hozzászólás | GaceTillerro
Az elmúlt hetek eseményeinek figyelembevételével lassan nem lesz túlzás azt állítani, hogy Eritrea országa is egyikévé válik Afrika háborús gócpontjainak, és a vele határos országok mindegyikével, valamint a nemzetközi közösséggel is rossz kapcsolatot ápol. Az Etiópiával való kapcsolat eléggé ismert, hosszú véres háborúk, állandó vádaskodás és határvita jellemzi, mind a mai napig, és jelenleg is valószínűleg csak a nemzetközi közösség (gyengülő) katonai jelenlétének köszönhető, hogy nem robbant ki komoly összecsapás a két fél között. A vita egyébként (ahogy már írtam róla) néhány falu, és pár száz négyzetkilométernyi terület birtoklása miatt tart, és csak hab a tortán a közös történelem néhány sötét foltja.
Aztán ott van a Darfúrról elhíresült Szudán, amellyel az országnak szintén területi vitája van, de amely szerencsére békés úton megoldódni látszik, ráadásul Eritrea még békeközvetítőként is fellép-fellépett a szudáni lázadók és a kormány közötti tárgyalások során. Aztán volt (szerencsére nem katonai) konfliktus a Vörös-tenger túlpartján fekvő Jemennel is, a Hanish-szigetek birtoklásáért, amely ügyben végül a hágai nemzetközi bíróság hozott salamoni döntést. Bár a területi vita nagyjából rendeződött, a két kormány között azóta is feszült a viszony.
És végül itt van a nyár óta komolyra fordult konfliktus a déli szomszéddal, az aprócska Dzsibutival. A francia Idegenlégió egyik legfontosabb afrikai bázisának számító kis állammal már az Etiópiával vívott nagy háború végén, a kilencvenes évek végefelé megromlott a viszonya Eritreának, köszönhetően a Dzsibuti és Addisz-Abeba között fennálló baráti viszonynak. A helyzet akkor a háború (Etiópia és Eritrea között) lezárásával rendeződött, amelyet a két elnök egymás kölcsönös meglátogatásával pecsételt meg.
Már az akkori hivatalos eritreai térképek (a kormány által kiadottak) is elég furcsán néztek ki, már ami a déli területeket illeti, ugyanis Eritrea magáénak tartott, jelölt olyan területrészeket, amelyek igaz, hogy egykoron pár évtizede, még az akkori Etiópia területét képezték, de mára már Dzsibuti északi részén találhatók. Mint később kiderült, ez nem csak nyomtatási hiba, az eritreai kormányzat magáénak deklarálta ezeket a területrészeket. A két fél közti vita idén áprilisban mélyült el igazán, amikor is a Doumeirának nevezett határsávban felvonultak a két ország katonái.
Ekkor még lett volna esély a konfliktus megoldására, de igazából komoly közvetítés nélkül, mindkét ország csak elbeszélt a másik mellett. Főként Eritrea a ludas, amely évtizedek óta fix határokat szeretne egyik napról a másikra megváltoztatni, egy aprócska ország kárára. Aztán júniusban eldördültek az első lövések is, 35 holttest maradt a helyszínen, amely után biztossá vált, hogy Eritrea délen is egy kemény katonai konfliktusba igyekszik belekeveredni. Az ENSZ azonnal megpróbált közvetítőként fellépni, de Eritrea mindenféle választól és küldöttség fogadásától elzárkózott, így tulajdonképpen csak Dzsibuti információi alapján ismerjük mi is a történetet.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa felszólította Eritreát, hogy demilitarizálja a határsávot, ahogy azt az összecsapások után Dzsibuti tette, különben büntetéssel kell szembenéznie. Érthető az ENSZ gyors reagálása az ügyben, a Vörös-tenger egy tekintélyes részét Eritrea felügyeli, és a nemzetközi kereskedelem valamint hajózás szempontjából nem lenne nyerő helyzet egy újabb veszélyes tengerszakasz. Elég nekik Szomália is. A nemzetközi szervezet szerint egyébként három időpontban és háromféle egyezség szerint fennálló határhelyzet lehet elfogadható, amelyek közül aztán a két félnek tárgyalásos úton kellene választania. Kérdés, Eritrea hajlandó – e bármiféle kompromisszumra. Ha nem, akkor annak a régió további destabilizációja lehet az eredménye, ne is beszéljünk egy véres háborúról. Amelyben az Idegenlégió által erőteljesen támogatott Dzsibuti nem is lenne olyan esélytelen. A csekély közlemények egyike szerint, amit az eritreai kormányzat adott ki, az ország az Egyesült Államokat vádolja a konfliktus kirobbantásával és a régió destabilizációjával. Érdekes nyilatkozat egy katonai támadás után, bár az tény, hogy nagyszámú amerikai katona állomásozik Dzsibutiban.
Végezetül csak egy kérdés az Eritreát ismerőknek és nem ismerőknek…vajon miért nem tud nyugton maradni ez a háborúban született, roppant szegény ország?
Hozzászólások:
15 válasz érkezett eddig a következő írásra: “Eritrea: gennyes tályog Afrika testén?”
Szólj hozzá!
október 6th, 2008 @ 20:55
“A francia Idegenlégió egyik legfontosabb afrikai bázisának számító kis állammal”
Ez a különbség a többi országhoz képest, Franciaország nem fogja hagyni, hogy afrikai érdekeltségét komolyabb veszély fenyegesse, Eitrea adig ugrál amíg a Légió helyre nem teszi.
október 6th, 2008 @ 21:13
jaja, a franciák azért szeretik Afrikát, mert ez az egyetlen kontinens, ahol ötszáz emberrel is megfordíthatják a történelem menetét. Ha olyan kedvük lesz, akkor majd tesznek róla, hogy Eritreában is más irányba folyjon a … a vér
október 6th, 2008 @ 21:43
Eritrea regionális hatalmi tényezővé akar/t válni, mivel a vezetői, vagy húsz éven át háborúztak a függetlenségért és a háborún kívül egyetlen társadalmi berendezkedést sem ismertek. Eritreát egy hatalmas katonai táborrá fejlesztették, ahol férfiak vagy már katonák, vagy majd katonák lesznek. Egy több százezer fős hadsereget építettek ki és kitalálták az eritreai nacionalizmust is szal a Nagy Eritrea földjét bitorlók és az örök ellenségek és hitszegők elleni háborúk menetrend szerint jönnek. Aztán az ország szopóágra került, hogy az etiópok tönkreverték őket, így az is lehet, hogy egyszerűen csak egy kis győzelemre vágyik a dicső eritreai nemzetet és szeretett vezérük Isszajasz örökös elnök.
október 6th, 2008 @ 21:53
eritrea az eritreaiaké!!!!!
október 6th, 2008 @ 22:03
Szerintem ez politikaművészet: szegényebbnek lenni, mint Etiópia.
október 6th, 2008 @ 22:25
kenyszerjogasz: De Dzsibuti a dzsibutiaké!
október 6th, 2008 @ 23:07
eritrea nem született, ÚJJÁszületett
meglehetősen különálló volt már olasz szomálipart korában
amúgy meg szomália a szomáliaké, csak egyesíteni kéne olasz, francia és brit szomálipartot, és máris megszűnik az eritrea-djibouti háború
október 6th, 2008 @ 23:26
a Hanish-szigetek a hanish-szigetekieké!
október 7th, 2008 @ 00:41
ez a konfliktus gyanusan egyidoben erkezett a szomaliai kalozkodas nyugati sajtoban valo viszhangaval.
Vajon eritrea felismerte-e kellokeppen, hogy strategiai helyzetben van, amiota tobb es tobb kulfoldi hadihajo allomasozik a vizein.
masreszrol – tobb szomaliai banditavezer, politikus es hadur, akik mind kapnak reszet (vagy egeszt) a kalozkodasbol, remek kapcsolatokat apol eritreaban. Konkretan Aseb szamit rendkivul nepszerunek a szomaliai “uzletemberek” koreben.
Aki jart mar arra, az tudja, hogy a vitatott terulet, az ugy nez ki mint a Mars felszine… Eritrea egy rakas homokert ujongana? (az a hely, talan a legkietlenebb, zordabb es elettelenebb hely a tersegben)
október 7th, 2008 @ 00:50
korregalnam magam, a Tadjoura, eszakabbra Barkha, egy erdekes, vizben gazdag terulet. Ha arra faj a foguk, azt meg is ertem. ott uganis voltak mar kulfoldi (mekkora meglepi, kinai!) felmeresek vizugyi szempontbol.
erdekes cikk ez, evekkel ezelott voltam Djibutiban, de most kezd ertelmet nyerni tobb jelenseg amire akkor felfigyeltem.
október 7th, 2008 @ 00:54
“Aztán júniusban eldördültek az első lövések is, 35 holttest maradt a helyszínen, amely után biztossá vált, hogy Eritrea délen is egy kemény katonai konfliktusba igyekszik belekeveredni.”
Azért nem egy Ostfront, valljuk be. Hová jut ez a világ?
október 7th, 2008 @ 08:10
SchA · katpol.blog.hu 2008.10.07. 00:54:38
Jaja, újabban nagyon repkednek a megalomán jelzők, pedig a mai konfliktusok valóban eltörpülnek mondjuk a debreceni tankcsata meg a Don mellett.
Háború van, ez sajnálatos, de a jelzőket a helyükön kellene használni, mert mi lesz ha TÉNYLEG tízezrek, százezrek halnak meg hetente?
Egyébként meg jó sok pénz meg kaja kéne Afrikának meg valami összefogott jövőkép és ez talán megnyugtatná kicsit az egész kontinenst. Deugye épp most fontosabb az a pár bankár
máskor meg más.
október 11th, 2008 @ 11:55
“újabban nagyon repkednek a megalomán jelzők” …?
A kemény katonai konfliktus megnevezés mitől megalomán? Nem is értelek. Ne bagatellizáld el a dolgokat.
október 11th, 2008 @ 15:25
“határincidens” a megfelelő kifejezés arra, ami Eritreia és Dzsibuti közt történt. “kemény katonai konfliktusként” talán az irak-iráni háborút lehetne jellemezni, ahol már tömegpusztító fegyvereket is bevetnek az egymással viaskodó milliós tömeghadseregek. Ez, tehát mondjuk a tömegpusztító fegyverek óbevetése indokolná, hogy egy szimetrikus háborút “keménynek” nevezzünk. Ha jó esetben századnyi erők eseti jelleggel összezörrennek a határ mentén az még csak nem is háború, erre használjuk az incidens kifejezést.
október 28th, 2008 @ 12:06
Helyzet van:
index.hu/politika/kulfold/kongo7880/