Namíbia: ezt a sztorit mintha már ismernénk valahonnan…
Közzététel ideje | szeptember 30, 2008 | 6 hozzászólás | GaceTillerro
A következő hírt igazából azért éreztem fontosnak közzétenni, mert az Egyesült Államokban, Magyarországon és még jópár másik államban is visszatetszést kelt, ha az állam sok száz milliónyi (jobb esetben forinttal) dollárral támogat magáncégeket, de még az sem tetszik sokaknak, ha mai kapitalista világunkban az állami vállalatokat kell meginjekciózni néhányszor.
Afrika sem más ebből a szempontból, a napokban látott napvilágot a bejelentés, mely szerint a namíbiai kormányzat közel másfél millió amerikai dolláros tőketámogatással segíti át az ország közlekedési vállalatát, a TransNamibot a hó elején történt sztrájk okozta pénzügyi nehézségeken. Ez az összeg azonban csak előfutára további 4,7 millió dollárnak, amelyet a kormány nemrégiben szavazott meg az amúgy egészen elfogadható szolgálatásokat nyújtó vállalatnak. A vissza nem térítendő anyagi juttatásra azért volt szükség (ellentétben a hibás üzleti döntések tömegét hozó magyar BKV-val), mert szeptember elején egy egész hétig teljesen megbénult a cég, köszönhetően a szakszervezetek be nem jelentett, teljeskörű munkabeszüntetésének, amit a TransNamib addigi vezetőjének felfüggesztése miatt indítottak el.
A cég szerint minden egyes nap közel fél millió dollár bevételkiesést okozott, ráadásul a sztrájk bejelentés nélkül, jogtalanul történt. Viszont a munkások sem jártak jól a dologgal, egyrészt erre az egy hétre egyiküknek sem járt fizetés, ráadásul a cég rossz anyagi helyzete miatt a hó végén esedékes bérüket sem utalták át nekik. Ez volt az a momentum, amikor a namíbiai kormányzat úgy érezte, ideje lépni, hogy a több ezer dolgozót foglalkoztató vállalatot megmentse az összeomlástól, és ezért a vezető testület gyorssegélyként megszavazta a fent említett másfél millió dollárt. A kormánynak azért is meg kellett tennie ezt a lépést, ugyanis a vezérigazgató felfüggesztését az üzleti szféra rosszul fogadta, és a kereskedelmi bankok is eléggé óvatosan fogadták, hogy hitelt nyújtsanak a TransNamibnak, így a cég számára egyedüli lehetőségként az állam, az állami bank maradt.
Amúgy az eddigi vezérigazgató Titus Haimbili felfüggesztése (vagyis kényszerszabadságolása) is megér egy misét, hiszen az igazgatót azután függesztették fel, hogy több korrupciós vád érte, sőt egy ízben bírósági eljárás is indult ellene. Jelenleg nyomozás folyik ellene a cégnél, és október végéig mindenképpen a jelenlegi helyzet marad, hiába támadta meg munkaügyi bíróságnál Haimbili a döntést. A közvélemény egyébként meglepő módon megosztott a támogatás jogosságát illetően, egyesek a munkások, mások pedig a vállalat mellé álltak, halomnyi érvet felsorakoztatva saját oldalukon. Nem egy nagy hír, de ha a neveket magyar nevekre cserélnénk, gond nélkül egy mindennapi magyar "mutyi" kerekedhetne belőle, nem?
Hozzászólások:
6 válasz érkezett eddig a következő írásra: “Namíbia: ezt a sztorit mintha már ismernénk valahonnan…”
Szólj hozzá!
szeptember 30th, 2008 @ 21:56
Még csak az sem derül ki a postból, hogy miféle közlekedési vállalatról van szó…
De az is megért volna pár sort, hogy miért is sztrájkoltak a vasutasok (?) egy emberként a vezetőjük mellett! Itt vajon megtették volna? A MÁV Cargonál talán igen, de a MÁV Zrt-nél aligha.
Szóval nem igazán értem a posztot…
szeptember 30th, 2008 @ 21:59
Ja, és mik is voltak pontosan azok a hibás üzleti lépések, amik a BKV pénzügyi csődjéhez vezettek? Vagy épp a MÁV-éhoz?
Nem vagyok híve vagy rajongója egyik társaság menedzsmentjének sem, de azért némiképp belelátva az ügymenetben, ennyire nem fekete-fehér a helyzet…
Anyagi csőd lenne ígyis-úgyis. Annak mértéke lehetne épp kisebb is. De ez nem csak a vállaltvezetők sara, legalább ennyire bűnösök benne a cég dolgozói is… A magyar vasút legnagyobb ellensége(i) a MÁV Csoport munkavállalói…
szeptember 30th, 2008 @ 22:01
cecil rhodes-nak volt egy terve több mint 100 évvel ezelőtt, hogy az afrikai kontinenst kairótól fokvárosig vasúttal kösse össze. ennek keretében épült meg 1905-ben pl. a viktória-vízesésnél a zambezi felett egy elég híres híd, mindazonáltal ez a nagyszabású terv azóta sem valósult meg. (sőt, egyre távolabb kerülnek tőle.)
afrika déli részén a mai napig nagyon elmaradott a vasúthálózat, triviális helyeken, nagyvárosok között nincs vasútközlekedés, a menetrend hiányos és megbízhatatlan. a tömegközlekedés 98%-a közúton történik (busz, iránytaxi), a vonatot, ha van, elsősorban áruszállításra használják. a transnamib is főleg árut szállít, a tehervagonokhoz kapcsolnak általában egy-két személykocsit, de a helyiek ritkán használják, mert drágább és ritkábban jár, mint az iránytaxik.
szeptember 30th, 2008 @ 22:39
Cecil Rhodes a brit birodalom neveben kicsinalta azt a nyomorult kontinenst.
At Oxford, Rhodes was captivated by the lectures of wealthy socialist John Ruskin. Ruskin convinced Rhodes of the necessity of establishing the superiority of the Anglo-Saxon race and of imposing a world government ruled by elites modeled after Plato’s Republic.
http://www.bibliotecapleyades.net/sociopolitica/history_nwo/history_nwo05.htm
október 6th, 2008 @ 10:00
Azért megnézném, hogy a MÁV -csőd elleni- megtámogatását ferde szemmel nézné bárki is
Főleg aki naponta vonatozik
október 6th, 2008 @ 10:03
Nem nagyon volt azon mit kicsinálni vomit…