Niger-delta: a benzin mellett vért is tankolunk autónkba

Közzététel ideje | szeptember 18, 2008 | 4 hozzászólás | GaceTillerro

Nigéria a világ hetedik legnagyobb olajkészletével rendelkezik a világon, ennek megfelelően szinte az összes nemzetközi olajcég jelen van az olajban leggazdagabb régióban, a Niger deltájában. Azonban, ahogy Egyenlítői-Guineában, úgy Nigériában sem lehet nagyon észrevenni a hihetetlen jövedelmező természeti kincs hasznát, a Niger-delta Nigéria egyik legszegényebb régiója. A hatalmas munkanélküliség (az olajkitermelésben zömmel külföldiek, köztük szép számmal magyarok dolgoznak) és az infrastruktúrális elmaradottság militáns szervezetek tucatjait hozta létre, amelyek rendszeres támadásokat intéznek az olajcégek és az olajkitermelés infrastruktúrája ellen.

Mindennap látni, hallani, olvasni lehet a híreket, hogy megöltek, elraboltak embereket, felrobbantottak olajvezetékeket, legutóbb pontosan tegnap, amikor két brutális támadás is történt. Az egyiknél a Chevron cég olajfúró tornyát rohamozták meg 16 (!) motorcsónakkal, állig felfegyverzett harcosok, majd komoly tűzharcba keveredtek az Egyesült Erők (JTF) csapataival, amely tulajdonképpen a kormány katonai alakulata. A károk jelentősek, a támadók és a védők is komoly veszteségeket szenvedtek el. A másik akcióban a Shell egyik szárazföldi bázisát támadták meg milícisták, a harcokban 8 kormánykatona vesztette életét. A támadásokért mindkét esetben a Niger-delta leghírhedtebb és legkeményebb lázadó alakulata, A Niger-Delta Felszabadítási Mozgalom (MEND) vállalta a felelősséget.

A kormány mindent megpróbál, néhány hónapja nagyszabású találkozót kívánt létrehozni a lázadó csoportok, a kormány és az olajcégek között, de ez csak ötlet maradt, több tényező miatt meghiúsult a tárgyalás. Bár korábban a MEND jelezte, hogy bizonyos feltételekkel hajlandó a tűzszünetre, felmérések szerint több tucat másik, kellőképpen felszerelt lázadó alakulat van még a térségben, amelyek nem ennyire engedékenyek. A kormánynak pedig nagyon is érdeke egy biztonságos Niger-delta, hiszen a szabotázsakciók minden egyes nappal sok millió dollárt vesznek ki a vezetés zsebéből, bár ha azt nézzük, hogy az ebbe a bizonyos zsebbe kerülő dollárokból szinte semmi sem jut vissza a régióba, akkor az itt élőknek tulajdonképpen olymindegy.

Bár minden forrásból azt hallani, hogy a radikális csoportok a nép érdekeiért küzdenek (állításuk szerint a kormány és a "Nyugat" meglopja őket), a helyzet nem ennyire egyértelmű. Szakértők és aktivisták bizonyítékai szerint a milícisták a Robin Hood maszk mögött saját maguk érdekében tevékenykednek, és nagy mennyiségben csempészik az általuk lopott olajat. Arról pedig, hogy ezen csoportok mögött a legmagasabb szintű politikusok állnak, már írtam korábban.

De hogy ne kíméljük egyik oldalt sem, a régiót kizsákmányoló kormány, a korrupt politikusok tömege, a kétszínű lázadó csoportok mellett meg kell említenünk még az olajcégeket is, amelyek eléggé pofátlan módon rabolják le a Niger-delta olajkincseit, ráadásul dolgozóik egy része a hivatalos műszak után a lázadóknál kezdi "második" műszakját, és segít nekik megfelelő infrastruktúra kiépítésében a lopáshoz.

A fentiek ismeretében elég megdöbbentő, hogy az Európai Unió Nigéria és Európa között szeretne egy olajvezetéket építeni, ezáltal a kontinens Oroszországtól való függőségét csökkenteni. Képzeljük magunk elé a térképet. Mely országokon menne át egy ilyen vezeték? Már a kiindulópontban, Nigériában rettentő nagy a biztonsági kockázat, nemhogy a Szaharában, ahol a tuareg lázadás tombol évek óta, ráadásul az iszlám szerepe is erős a térségben. Egy biztos, a véres gyémántok után a véres olaj fogalma is megszületett.

Hozzászólások: