Egyenlítői-Guinea és Kelet-Timor: Vajon mi a közös bennük?

Közzététel ideje | augusztus 20, 2008 | Még nincs hozzászólás | GaceTillerro

A mostani írás bevezetőjeként kezdjük egy kis felméréssel. Vajon hány olyan ország van a világon, ahol a portugál a hivatalos nyelv? Mindenki saját lelkére bízva számolgasson, én elárulom, nekem hétig sikerült jutnom. A Wikipedia és több portugál nyelvoktató oldal tanulsága szerint is azonban kilenc olyan ország van, ahol a portugált hivatalos nyelvként beszélik, ebből a kilencből 6 afrikai: Angola, Zöld-foki Köztársaság, Bissau-Guinea, Mozambik, Sao Tomé és Príncipe és Egyenlítői-Guinea .

Persze, fontos gyorsan kiemelni, hogy ezekben az államokban nem ez az egyetlen hivatalos nyelv, de a portugál is alkotmányilag delegált hivatalos nyelv (kivéve Egyenlítői-Guineában, de itt is széles körben beszélik). Miért is került ez most szóba? Őszintén bevallom, nekem fogalmam sem volt, hogy az azonos nyelveket beszélő országok szövetségekbe tömörülnek, de mily meglepő, így van. Létezik portugál nyelvű országok közössége (CPLP) is, amely a fentebb említett kilenc országból nyolcat tagjának tudhat.

Az eddigi egyedüli kimaradó, az Egyenlítői-Guinea (bár megfigyelői státuszuk már volt a szervezetben) puccsai, csalásai és az emberi jogok folyamatos sárbatiprása miatt nem került felvételre, de ez hamarosan megváltozik. Nemrégiben ugyanis, a szervezet szokásos közgyűlésén Lisszabonban bejelentették, hogy két év múlva az Afrika közepén fekvő apró, ám annál értékesebb egykori spanyol gyarmat teljes jogú tagja lehet a CPLP-nek. Az országnak egyébként már a megfigyelő státuszért harcot kellett vívnia, 2006-ban sikerült az államfőnek, Obiang Nguemának a kritikák ellenére ezt elérnie. Általában mindig arra hivatkozik az ország, hogy századokkal ezelőtt háromszáz évig portugál gyarmat volt, és így őket is megilleti a tagság. Hogy miért éri meg küzdeni ezért?

Rendkívül széleskörű pályázatok, programok, ösztöndíjak, támogatások állnak a CPLP tagországok polgárainak rendelkezésére, ami az alapvetően szegény sorban tengődő guineaiaknak nagyon jól jönne. Meg persze a kormánynak is, kis propaganda gyanánt. Azonban az is egyértelmű, hogy nem a múlt és a nyelv volt a legfontosabb szempont, amikor a CPLP elfogadta tagjai sorába a kis országot, hanem az olaj. Főleg angolai és brazil nyomásra született meg a pozítiv döntés, ugyanis az itteni cégek úgy érzik, ez előnyt fog jelenteni számukra a világ kőolajtartalékainak nagyjából 6-10%-ával rendelkező Egyenlítői-Guinea koncessziós jogainak megszerzésében. Angolai, brazil és portugál vállalatok már régóta kutatnak a Guineai-öbölben, és ez a döntés csak segítheti a jövőbeni esélyeiket az amerikai gigászokkal szemben.

Egyenlítői-Guinea egyébként kihasználja helyzetét, a gáz és olajprofitoknak köszönhetően a gazdaság majd 30%-os növekedést produkált 2002 óta, ráadásul a totalitárius diktatúrának köszönhetően bőven van olcsó munkaerő is. Sajnálatos azonban, hogy az ország lakóinak nagy része mélynyomorban tengődik, köszönhetően a kormány korruptságának és a külföldi vállalatokkal közösen végrehajtott visszaéléseinek. Amikor ezt a helyzetet szembesítették a CPLP képviselőivel, azt a választ kapták, hogy nyolc demokratikus ország segíthet abban, hogy javuljon a helyzet Egyenlítői-Guineában. Na persze.

Hozzászólások: