Gorillák a lőporfüstben: halvány remény

Közzététel ideje | augusztus 11, 2008 | Még nincs hozzászólás | GaceTillerro

Egy nemrégiben befejezett, két éves felmérés eredménye szerint, az afrikai kontinens veszélyeztett állatfajainak "jelképeként" megjelenő gorillák egyik alfajának, a nyugati síkvidéki gorilláknak megkétszereződött a száma, ami felmúlt minden elképzelést és elvárást. A Kongói Demokratikus Köztársaság északi részén végrehajtott számlálás-megfigyelés szerint, nagyjából 125 ezer gorilla él ezen a hozzávetőleg 50 ezer négyzetkilométeres területen (két régió: Ntokou-Pikounda és Ndoki-Likouala), ami az előzetesen becsült 50 ezres számhoz képest egyértelműen nagy meglepetés.

Az edinburghi Nemzetközi Főemlős Társaság augusztusi kongresszusán közétett jelentésből kitűnik: annak ellenére, hogy az ebola vírus valamint a vadászat tizedeli a populációt, néhány eldugott őserdei és mocsaras vidéken jelentős számú gorilla család tud békében élni. A kutatás vezetője, Emma Stokes elmondta, hogy mivel a síkvidéki gorillát is igazán nehéz megközelíteni és életét követni, ezért a felmérés alapját a gorillák által levelekből és ágakból épített éjszakai fekvőhelyek száma adta. Tehát ez a szám sem túlságosan megbízható, hiába a nagyszámú kutató, ezúttal is főleg becslésekre támaszkodhatunk csak. Általában egy átlagos méretű nyugati síkvidéki gorilla család területe 20 négyzetkilométer, és a kutatás területéül szolgáló két régióban az egy négyzetkilométerre jutó majmok száma 2-7 közé esik, ami rendkívül magas szám. A kutatás meg is magyarázza a gorillák számának magas koncentrációját:

- egyrészt a kongói természetvédelmi hatóság javuló munkájával,
- bizonyos területek szinte megközelíthetetlenek az év legnagyobb részében az emberek számára,
- az adott kongói régiók táplálékban gazdag lakóhelyet biztosítanak a főemlősök számára.

Viszont gondot jelenthet a jövőben, hogy ezek az elszigetelt, nagy gorilla populációval rendelkező területek nem képezik egyetlen kongói természetvédelmi terület részét sem, bár a nemzetközi szervezetek ígéretet kaptak egy új nemzeti park létrehozására a Ntokou-Pikounda régióban a kongói kormányzattól. Ez a jó hír azonban csak egy kis pozitívumot jelent a sötét jövőképben, hiszen abban mindenki egyetért, hogy az afrikai főemlősök legnagyobb részét a kipusztulás veszélye fenyegeti, és 2020-ra a fajok egyharmada el is tűnhet.

Erre egy, a gorillák védelmére létrehozott szervezet is felhívta a figyelmet, szerintük ugyanis ez a becsült szám ismét közömbösségre sarkallhatja a közvéleményt, ráadásul az elmúlt évek során megfigyelhető volt a gorillák minden fajtájánál a populáció számának csökkenése (talán a rendkívül rossz helyzetben lévő hegyi gorilláknál volt tapasztalható némi növekedés). Jelenleg egyébként a nemzetközi vörös könyv szerint a négy gorilla alfaj közül (nyugati-keleti síkvidéki, hegyi és a "folyón túli" gorilla) három súlyosan veszélyeztetett, a keleti alfaj "csak" veszélyeztett.

Bár mint fentebb említettem, a hegyi gorillák száma az utóbbi időben növekedést mutat, teszi ezt annak ellenére, hogy eme gorilla alfaj élettere pontosan a kormányzat és a lázadók közti háború fő színtere. Sajnos éppen ezért nem fog kikerülni a vörös könyvből ez a faj sem, mert a helyzet napról-napra változhat, és a hegyi gorillák is eltűnhetnek egyik napról a másikra. Elég megölni 4-5 darabot (ahogy azt júliusban tették lázadók) és annak már hatása van az egész populációra.

Hozzászólások: