Hozzászólás: “Ne halat adjunk nekik, tanítsuk meg őket halászni”

Szerző: cuebler

cuebler — Fri, 02 May 2008 05:44:24 +0000

gondolom, most hogy európa és amerika elhordta az összes értéket a földrészről, most már megtaníthatjuk őket önállóan élni… ez nagyon elszomorító. ha 50 évvel ezelőtt találják ki ugyanezt, jópár eu-állam szegényebb lenne (hollandia, belgium, franciaország, nagy-britannia)… ha azt a gyémántot és aranyat (és uránt és rezet és olajat és még ki tudja, micsodát) piaci áron ők értékesíthették volna és a hasznát a saját fejlődésükre fordíthatták volna, ma egy szinten lennének velünk (nem magyarországgal, hanem az unióval). az afrikai diktátorok fele a nyomornak és szegénységnek köszönhetően jutott hatalomhoz, a másik felét pedig a hidegháborús felek hozták pozícióba. úgyhogy azt a sok millió áldozatot leginkább ezeknek a “demokratikus” vezetőknek a számlájára kellene írni. bocs a hosszú hozzászólást, egyre jobban belelendültem…
egyébként gratulálok a bloghoz, szvsz az egyik legjobb a blog.hu-n (pedig jópárat olvastam már).
be is könyvjelzőztem, csak kérlek, tartsd a színvonalat

Szerző: m

Thu, 01 May 2008 20:14:12 +0000

ezt szubszidaritasnak hivjak es abszolut igaz

Szerző: Mr nemo

Mr nemo — Thu, 01 May 2008 12:40:55 +0000

Évekkel ezelőtt hallottam a dologról, egy francia dokumentum filmben, ahol erről beszéltek. A lényege, hogy úgy kezelik egyes országok, egyes kereskedőinek termékeit (akikkel megegyeznek erről), mintha hazai termékek – EU-s országé – lennének, így azok versenyképesek maradnak, és a segélyekkel beindított vállalkozásoknak piacuk lesz, ami a jövőjük zálogát jelentené.

Na most kérdés, hogy milyen feltételeknek kell megfelelniük, és, hogy az európai – francia – üzleti partnereik mennyire korrektek velük…

Szerző: kormorán

kormorán — Wed, 30 Apr 2008 17:53:45 +0000

Igen, a lényeg, hogy ne segélyezzünk, de ne is „tanítsuk meg őket”, mert azt is nekik kell, inkább munkahelyet teremtsünk, mert abból jön a jólét.
Egy másik videón Andrew Mwenda ugandai újságíró beszél szintén a segélyekről, szintén érdekes. Azt mondja, a nyugati média által sugallt képpel, ami Afrikát a kétségbeesés földjének állítja be, mindössze annyit lehet elérni, hogy sajnálatunkban adunk egy kis kaját az éhetőknek, egyik beavatkozás sem produktív. Més senkit nem láthattunk segélyből meggazdagodni ugyebár.. Nem minden segély rossz, lehet építeni egy kórházat, vagy lehet építeni egy utat. A hiba nem is ezekkel lenne, hanem az építők a sikeren felbuzdulnak, és rengeteg pénzt ölnek bele abba, hogy mindehol megismételjék a korábbi sikert az egyes esetek és helyszínek specifikus jellegzetességeitől. Addig hiába jön a segély, amíg hiányzik az az infrastrukturális keret, ami produktivvá varázsolná a tőkét. Egyenlőre a sok-sok pénz elnyelődik a közkiadásokban. Itt Uganda példáján mutatja be a mintát, a legtöbb állami kiadás a bürokráciában veszik el, a tanácsadók meg ilye-olyan hivatalos emberek zsebében, ezután jön a katonai kiadás, és még néhány tétel utána a sor végén kullog csak a kereskedelmi és ipario befektetés.
Beszél valamilyen convention-ról is, ami szerint Európába illeték nélkül lehet Afrikai országoknak importálni, ezt tudja valaki, hogy melyik lenne?

Szerző: hami

hami — Wed, 30 Apr 2008 11:41:09 +0000

A videot nem tudom most végighallgatni, de post címe abszolút igaz.