Diktátorok Afrikában – 2. rész
Közzététel ideje | április 21, 2008 | 10 hozzászólás | GaceTillerro
Mengistu Haile Mariam azon diktátorok egyike, akik uralkodásuk legvéresebb időszakai után is képesek voltak hatalmon maradni, ráadásul nem is kevés ideig. Mengistu Etiópia történelmének – nem kétség – legmeghatározóbb politikai alakja, akinek nevéhez leginkább a Derg és az ún. Vörös terror köthető. Mariam 1937-ben született, életének fiatalkori éveiről keveset tudunk, de annyi bizonyos, hogy ekkor még nem látszott, hogy a későbbiekben Etiópia egyik véres kezű vezetője válik belőle. Ahogy sok más hozzá hasonló diktátor, pályafutását ő is a hadseregben kezdte, ahol nagyon sokáig alacsony beosztású tisztként tengette életét. Egészen a hetvenes évekig, amikor is az akkori uralkodó, Haile Selassie elleni egyik katonai szervezkedés, a Derg tagjává nem vált. Bár kezdetben itt is csak alacsony státuszban működött, amikor 1974-ben katonai puccsal megbuktatták az uralkodót, ő volt az, aki kiemelkedett társai közül és átvette a hatalmat (bár névlegesen akkor még nem). Még abban az évben megszabadult politikai ellenfeleitől, sőt egyes állítások szerint köze volt Selassie 1975-ös halálához is. Uralkodása tulajdonképpen 1977-től tekinthető tényleges vezetésnek, amikor a Derg addigi vezetőjét meggyilkoltatta és Etiópia elnökévé nevezte ki magát. Uralma alatt szoros kapcsolatot épített ki a Varsói Szerződés államaival, főleg a Szovjetunióval, amelytől sok millió rubel támogatást és fegyvereket is kapott (a 80-as évekre Etiópiának volt a második legnagyobb hadserege a Szub-Szaharában). 1977 és 1979 között aztán bevezette, érvényre jutatta eszméjét a "vörös terrort", és ennek során legalább egymillió embert végeztetett ki, ami a huszadik századik egyik legdurvább népirtását jelenti. Ehhez képest Idi Amin tettei eltörpülnek. A gyilkolások az ún. "megfigyelési csoportok" kialakításának köszönhetőek nagyrészt, amelyek a kormányzat legalsóbb szintjét képezték és amelyek megfigyeltek mindent és mindenkit. A nyílt utcán mészároltak le ezreket, köztük gyermekeket is, akik nem teljesítették a kormányzat lehetetlen követeléseit, vagy éppen nem szimpatizáltak túlságosan a kialakulóban lévő rendszerrel (persze aztán később már "csak úgy" is gyilkolásztak). Ugyanis a hetvenes évektől kezdve Mengistu rendkívül elkötelezetté vált a kommunista eszmékkel, és néhány év alatt Etiópiából is népköztársaságot faragott. Minden föld államosítottak és a parasztoknak etióp termelőszövetkezetekben kellett dolgozniuk, vagy például az iskolákban marxista-leninista eszméket tanultak a gyermekek. A gyilkolások és az esztelen elvpolitika mellett azonban még egy súlyos gond nyomaszthatta az etiópiai emberek vállát, mégpedig az éhség. A 80-as évektől kezdve egyre súlyosabb méreteket öltött az éhínség (köszönhetően a fentebb említett államosításnak, valamint a rendkívül rossz agrárpolitikának), ráadásul a nemzetközi élelmiszersegélyeket a Derg lefoglalta és saját tagjai között osztotta szét. Végül hosszú szenvedések után a rémuralomnak 1991-ben az ellenzéki erők vetettek véget, amelyek jelentős amerikai és szudáni támogatással végül elűzték Mengistut és közvetlen környezetét, akik Zimbabwéba menekültek, ahol Robert Mugabe hivatalos vendégeként telepedhettek le. Ugyan az Etiópiában maradt Derg tagokat bíróság elé állították és bebörtönözték, Annak ellenére, hogy később 2006-ban népirtás bűnében elítélték Mariamot is, börtönbe sosem sikerült zárni, mert Mugabe nem volt hajlandó kiadni jóbarátját. Mengistu Haile "Vörös Terror" Mariam rémuralmának szomorú eredménye: Meggyilkoltak száma: legalább 1.000.000 ember Bebörtönzöttek, elüldözöttek, megkínzottak száma: legalább 1.000.000 ember
Hozzászólások:
10 válasz érkezett eddig a következő írásra: “Diktátorok Afrikában – 2. rész”
Szólj hozzá!
április 21st, 2008 @ 17:49
1.000.000 halott, az már nem rossz. Bár az érdemeit csökkenti, hogy mindezt Afrika egyik legnépesebb országában érte el. Pol Potnak Kambodzsában is sikerült legalább ennyi emberrel végeznie…
Elnézést a fekete humorért, természetesen őszintén sajnálom, ami történt.
április 21st, 2008 @ 17:58
hirtelen nem is tudok olyan afrikai országot, mely ne termelt volna ki legalább egy diktátort.
hosszú munka vár rád! hajrá!
április 21st, 2008 @ 18:10
Szuper ez a blog, gratulálok!
április 21st, 2008 @ 19:26
Sziasztok!
Bocs, hogy beledumalok, de azert erdekelne:
honnan veszed ezeket az adatokat? 1 millio halott legalabb? Az Amnesty International mintegy felmillio korulire becsulte…
nyilvan egy is sok, de hasra utve kicsit durva, nem?
>A nyílt utcán mészároltak le >ezreket, köztük gyermekeket is, >akik nem teljesítették a >kormányzat lehetetlen követeléseit,
mit kovetelt a kormanyzat a gyerekektol? Szoval azert ezek erdekelnenek…
április 21st, 2008 @ 19:35
Az Amnesty International biztos ezerrel kutatta egy szegény palesztin esetét akire csúnyán nézett egy izraeli, ők nem érnek rá olyanokkal foglalkozni hogy most fél vagy egymillió. Különben is, a komenisták nem vitatkoznak az AI-vel hanem visszalőnek, az AI pedig nem szereti az ilyeneket. Az AI inkább a demokráciákat szereti piszkálni mert az olyan jó nagyot szól a sajtóban, a diktatúrák nem ilyen izgi célpontok.
április 21st, 2008 @ 21:58
Gace, én már zere éve olvasom a blogot (nem véletlenül).
Most is csak annyit fűznék hozzá, hogy a derék Négust magyarul biza Hailé Szelassziének írjuk, mert nem latin betűkkel írnak, és a MHSz szerint a nem latin betűs nevek átírása fonteikusan történik. (lásd Mihail Gorbacsov vs. Mikhail Gorbachev)
További jó Afrikázást.
április 21st, 2008 @ 22:04
Illetve Mengistu Haile Mariam is Mengisztu Hailé Mariám.
Tegnap meg lement a Dada. Mert azért az meg milyen már.
május 27th, 2008 @ 13:48
Állítólag tegnap (továbbra is távollétében) halálos ítéletre módosították az életfogytiglani börtönbüntetést.
december 9th, 2008 @ 07:22
tommygun: nagyon okos vagy…te aztán tudod a tutit! primitív…
A halottak becslése soha nem könnyű egy diktatúra esetében. Mengistu Haile Mariam gaztetteinél pedig különösen nehéz, hiszen sok ember eltűnt. Az angol nyelvű források általában pesszimista és optimista becslésekkel számolnak…mint minden tömeggyilkos esetében, legyen szó bármelyik diktátorról.
Szerintem egy ember igazságtalan legyilkolása is katasztrófa, ez nem egy sportbajnoskág, ahol a hullák száma alul villog a képernyőn és az győz aki a legtöbb embert legyilkolja…bár a média szeretné ha így lenne és az emberek agyát is átszövi ez a kreténység.
június 20th, 2010 @ 20:19
Íme egy dokumentum film szerűség Mengisturól:
http://www.youtube.com/watch?v=R_2n2Y7cyEU
Nemtudom,milyen nyelven van(szerintem aszmara nyelv),de nagyjából lehet érteni a videó lényegét.