George W. Bush afrikai kirándulása

Közzététel ideje | február 22, 2008 | 5 hozzászólás | GaceTillerro

A mai nappal végleg befejeződött az Egyesült Államok elnökének, George W. Bushnak afrikai „túrája”, így megpróbálom röviden összefoglalni, hogy 5 országot érintő látogatásának milyen eredményei voltak, lesznek illetve lehetnek. Az amerikai elnök kirándulása során Beninbe, Tanzániába, Ruandába, Ghánába és Libériába látogatott el, ami nagy meglepetést okozott a nyugati újságírók számára is, hiszen annak ellenére, hogy olyan konfliktushelyzetek vannak az afrikai kontinensen, mint például Kenya, Szomália, Csád, Szudán, Algéria, Bush kizárólag olyan államokat keresett fel, ahol hozzávetőleges béke honol, és igazából a meglátogatott országok (talán Libériát leszámítva) a demokratikusabb afrikai államok közé tartoznak.

Nem csak úticéljait, hanem az ott bemutatott „produkcióját” is jellemezte ez a szürkeség és közömbösség, Beninben is csak a békéről, a szolidaritásról és a népek egymás iránti szeretetéről beszélt, ami az éhezők számára valószínűleg nem ért egy lyukas garast sem.

Ruandában már a pénz is szóba került, elmondta, hogy az Egyesült Államok 100 millió dollárral támogatja az afrikai államokat (amelyek katonákat is küldenek a térségbe) a darfúri rendezés érdekében, ebből csak Ruanda kap 12 milliót. Eddig már közel 17 millió dollárt kapott a kis közép-afrikai állam a világ egyik vezető szuperhatalmától, amely 7000 ruandai békefenntartó kiképzésére nyújtott fedezetet, az újabb 12 millió hasonló mennyiségű kontingens kiképzését teszi lehetővé. Egynapos látogatása során aláírt még néhány jelentéktelen egyezményt, valamint pár protokolláris kötelezettségnek eleget tett (a legfontosabb, hogy meglátogatott egy, a népirtás mementójára állított emlékművet, ahol persze nem kért bocsánatot a nyugati államok nevében az akkor tanúsított közönyért), de a szerda már Tanzániában érte.

Itteni sajtótájékoztatóján a zimbabwei demokratikus választások fontosságáról, valamint a kenyai politikai szembenállás megszüntetéséről beszélt főleg, és ebben a szónoklatában nem nyíltan ugyan, de elismerte, hogy a zimbabwei nép jelenleg teljes elnyomásban, nyomorban tengődik. A Tanzániát konkrétan érintő legnagyobb eredménye a látogatásnak egy megállapodás volt, amelyben az Egyesült Államok 700 millió dolláros fejlesztési támogatást garantált kelet-afrikai partnerének, cserébe annak teljes elkötelezettségéért a terrorizmus elleni harcban. A tanzániai elnök, Kikwete, válaszában az egekig magasztalta Busht és iraki háborúját, továbbá kijelentette, hogy országa a jövőben is maximális mértékben kiáll az Egyesült Államok által képviselt eszmék mellett.

Afrikai látogatásának negyedik állomásán, Ghánában George W. Bush eloszlatta azokat a találgatásokat, amelyek újabb amerikai katonai bázisok létesítéséről szóltak Afrikában, és ezzel már azonnal meg is olvasztotta az előzetesen eléggé sértett ghánai elnök, Kufuor szívét, aki ugyanezen a sajtótájékoztatón megkönnyebbülésének adott hangot a bejelentés hallatán, és azt is kihangsúlyozta, hogy tudomása szerint semmiféle katonai és gazdasági vetélkedés nincs a kontinensen az USA és Kína között. Sőt, beszédének második felében Kína és az emberi jogok megsértése is szóba került, de Kufuor ügyesen ellavírozott a szavak tengerében, így nem hozta kellemetlen helyzetbe országát, ahol elég nagy kínai befektetések történtek az elmúlt években. Bush itt is sok millió dollárt „költött” el, szám szerint 17 millió dollárt ígért Ghánának a malária elleni küzdelemre (egész látogatása alatt több száz millió dollárt költött el virtuálisan).

Afrikai látogatásának utolsó állomásaként egy egykor háborúktól, nyomortól, éhínségtől, járványoktól sújtott országba, Libériába látogatott Bush, amely mára viszonylagos stabilitást tud felmutatni (persze azért megnyomnám a viszonylagos jelzőt). Annak ellenére, hogy néhány éve az amerikai külügyminisztérium eltanácsolta az ideutazástól állampolgárait, az amerikai elnök kijelentette, hogy Libériában ugyanolyan biztonságban érzi magát, mint bárhol a világon. Hangoztatta a libériai nép nagyszerű küzdelmét a polgárháború és a káosz ellen, valamint a most folyó újjáépítési folyamatokat is méltatta. Közvetlenül ezután fel is ajánlott 1 millió tankönyvet libériai gyermekek számára, amelyet országa nevében Sirleaf libériai elnökasszony végtelen örömmel fogadott el.

Összességében tekintve elmondható, hogy ez az egész látogatás nem szólt másról, mint színtelen propagandáról és Afrika valódi problémái szinte alig kerültek szóba. Bush tulajdonképpen afrikai támogatókat keresett terrorizmus elleni harcához.

Hozzászólások: