Szomália: Globális probléma helyi viszonylatban

Közzététel ideje | december 22, 2007 | 6 hozzászólás | GaceTillerro

Szomália az afrikai kontinens egyik olyan része, ahol az elmúlt évtizedeket tekintve a stabilitás és a béke nagyon ritka látogató volt, és a helyzetet napjainkban is a tomboló erőszak és háború jellemzi. Mogadishut napi rendszerességgel lövik azok az iszlamista lázadók, akik kőkemény harcot vívnak a kormánycsapatokkal, illetve az etióp hadsereg itt állomásozó egységeivel. A folytonos harcok következményeként a szomáliai nép döbbenetes nyomorban és elkeseredésben kénytelen élni napjait. Arról már korábban is írtam, hogy az ország tulajdonképpen részekre szakadt, ezt ugyan hivatalosan nem ismeri el senki, de például Szomáliföld már szinte teljes mértékben független ország, és a többi terület is már régóta autonóm régióként küzd egyedi céljaiért.

A szomáliai valóságot ismerve, egyáltalán nem meglepő, hogy napról-napra, hétről-hétre sok polgár próbál elmenekülni az államból, legtöbbjük úticélja Jemen. Legtöbben az autonóm Puntföld tartományból vágnak neki a tengeri útnak, embercsempészek segítségével, akik általában 70-200 amerikai dollárt, azaz körülbelül 12000-34000 forintot kérnek az utazásért. Helyesbítenem kell, ez egyáltalán nem utazás. Ez valami jóval durvább és rémisztőbb. Annak ellenére ugyanis, hogy az embercsempészek egész nagy hajókat használnak, azok elavultsága, a tenger, maguk a csempészek, valamint a zsúfoltság miatt, nagyon sokan vesznek oda a hullámokban. Legutóbb például múlt héten volt egy nagyobb szerencsétlenség, akkor legalább 100 szomáliai veszítette életét, amelyben persze közrejátszott az is, hogy embercsempészeik a jemeni partok előtt nem sokkal rájuk támadtak (mint később kiderült egyes holttestek nemi erőszak jeleit mutatták).

Megjöttünk.

Egy, a kérdéssel foglalkozó szervezet becslései szerint az idei évben nagyjából 28000 ember kísérelt meg átjutni az Arab-félszigetre, körülbelül kétezernek közülük sajnos nem sikerült. Persze annak sem jobb a helyzete, aki átjut Jemenbe. Az ország ugyanis egyike a régió legszegényebb államainak, így nem túl sok alternatívát illetve segítséget tud nyújtani a szomáliaiaknak, akik ezért aztán legtöbsször tovább szöknek Szaúd-Arábiába, majd onnan legtöbben Európát célozzák meg. Jelenleg nagyjából 88 ezer regisztrált menekült él Jemenben, közülük 84 ezren szomáliaiak, a maradék nagy része pedig etiópiai. Az átkelés veszélyeihez hozzátartozik még az is, hogy Szomália tengerei területei a világ kalózok által leginkább veszélyeztetett területei közé tartoznak, és a rendkívül jól felszerelt tengeri haramiák nem kímélik a szebb jövőbe menekülő honfitársaikat sem. Sajnos az emberek mindenkinek ki vannak szolgáltatva, a csempészek, akiknek kezébe adják életüket, a jemeni parti őrség elől való elmenekülés érdekében hajlandóak több tucat embert is a vízbe lökni, ráadásul étel-ital biztosítása nem tartozik bele szolgáltatásaikba. Ennek ellenére, ahogy egy 17 éves szomáliai fiú mondta az egyik hírügynökségnek: „Tudom, hogy valószínűleg meghalok, de meg kell kísértenem a szerencsémet. A jobb élet, a pénz és édesanyám segítése a célom.”

És sok ezren éreznek hasonlóan, így 2008-ban Jemenben humanitárius katasztrófa is kitörhet, amennyiben az ENSZ nem növeli eddigi, az arab országban tartozkodó menekültek részére nyújtott segélyeit. Persze a helyzetet nem lehet egy országra, egy térségre leszűkíteni, ugyanis a fentebb vázolt helyzet szinte az egész afrikai kontinenst érinti (a déli részeket is, vannak akik Zimbabwéból célozzák meg Európát), és mindennap sok százan kelnek útra, mert azt remélik, hogy Európában és az olajban gazdag ázsiai országokban megcsinálhatják a szerencséjüket. A fejlett nyugati országok pedig nem igazán tehetik meg azt, hogy nem fogadják be legalább a menekültek egy részét, hiszen az elöregedő társadalmak csak így képesek versenyképesek maradni, ezáltal pedig reményt adnak sok ezer újabb próbálkozónak. Azt pedig nem hinném, hogy a Szomáliában (egy nemzetközi szervezet által) alkalmazott eszköz lenne a megoldás, azaz rádióüzenetekben figyelmeztetni a lakosságot az ilyen kivándorlás veszélyeire. Egy ilyen összetett helyzet megoldása nagyon bonyolult, valószínűleg nem is lehetséges a jelenlegi nemzetközi politikai helyzet ismeretében, ennek ellenére, ha bármely kedves olvasónak lenne ötlete, ossza meg a közösséggel.

Hozzászólások:

6 válasz érkezett eddig a következő írásra: “Szomália: Globális probléma helyi viszonylatban”

  1. toxx
    december 24th, 2007 @ 22:53

    A jelek szerint a szomáliaiaknak maguknak kell elbodogulniuk. Helyzetük szomorú, de maguknak csinálták. Ha bárkinek, akiknek nincs közvetlen közük hozzájuk, lett is volna még bármi affinitása ahhoz, hogy Szomáliának segítsen, az ilyen irányú jámbor óhajok mind a semmibe foszlottak az UNOSOM I/UNITAF/UNOSOM II (1992-1995) ENSZ intervenciók teljes sikertelensége, ill. a nevezetesen balsikerű 1993-as “Operation Gothic Serpent” után – ez utóbbi történetet dolgozta fel a “Black Hawk Down” c. film.

    Röviden, egy ilyen áttekinthetetlenül véres és kegyetlen országban lövesse szét az a seggét, akinek két anyja van.

    Elemzések szerint e konfliktus következtében változtatta meg az USA külpolitiáját oly módon, hogy harmadik világbeli konfliktusokba inkább már nem avatkoznak be, ha nem muszáj. Ezt sokan nyilván jó ötletnek tartják. Ugyanakkor pontosan ennek az ügynek a következménye, hogy az USA nem volt hajlandó semmilyen lépést sem tenni az 1994-es ruandai mészárlás alatt (min. 800 ezer halott), és sem 1995-ben nem küldtek szárazföldi alakulatokat a boszniai szerb egységek ellen, sem 1999-ben Koszovóba (bár ez végül egész jó döntésnek bizonyult).

    Az APF egy operett-izé, az EU meg impotens. Ha az etiópok rendet raknak, rend lesz (most épp nem így néz ki). Ha ez nem sikerül, a szomáliaiak kénytelenek lesznek saját maguk megoldani a problémáikat. Kevés ember lehet a világon, akinek kivívták a szimpátiáját.

  2. tankcsapda
    december 29th, 2007 @ 20:47

    kegyetlen de jogos amit mondasz

  3. km
    december 30th, 2007 @ 22:24

    íme egy csávó, akinek kivívták a szimpátiáját: michael van notten holland libertárius filozófus, aki elköltözött szomáliába, amint meghallotta, hogy ott megszűnt az állam (elég konzekvens libertárius viselkedés). az ő gondolatmenete elég vad, de arra mindenképpen alkalmas egy ilyen radikális vélemény, hogy felülvizsgáljuk azokat a halálegyszerű sémákat, amikkel általában az afrikai szituációkról gondolkodnak.

    ez az egyik írása, szerintem elég érdekes, szóval érdemes belenézni:

    http://www.liberalia.com/htm/mvn_stateless_somalis.htm

    és ez a “szomáliaiak oldják meg maguk” ott problémás, hogy nem a világtól elszakdva élnek ők se, ugyanaz a globális rendszer alakítja részben az ő ösztönzőiket, mint bárki másét. meg több más szinten is bonyolultabb ennél a dolog: pl mit tud tenni egy egyén, egymagában vagy a kisközösségében, az ennél sokkal nagyobb, és erőszakos erők ellen? max védekezni tud. és valószínűleg a “rendről” is más fogalmai alakulnak ki az embernek ilyen környezetben. szóval bonyolult.

  4. szbszig
    január 2nd, 2008 @ 08:14

    Aktuális lenne egy cikk Kenyáról, úgy érzem. Ha már nálunk is folyamatosan szerepelnek a hírekben, akkor ott tényleg gáz van…

  5. Lodovik Trema
    január 2nd, 2008 @ 19:22

    szbszig: Ennek a blognak pont az a lényege, hogy ír arról, amiröl a mainstream nem.

    Reménykedem, hogy ez így is marad.

    PS: Engem is érdekel kenya, de pl bbc-n utanaolvasva annyi infot talalsz, amivel egy iylen blgo fel sem veheti a versenyt. Maradjon mindenki annak, amihez ert. :]

  6. atis9
    május 11th, 2008 @ 22:19

    Véleményem szerint katonai beavatkozással lehetne rendet tenni! Nem lesz addig nyugalom Szomáliában, amig a nyugati államok eltűrik, hogy katonai hunták irányítsanak egy szegény országot! A jóléti társadalmak hihetetlen közönye vezetett el oda, hogy ma mindenki a nyomorgó országok mezítlábas terroristáitól retteg….. :( Sajnálom az ottani embereket

Szólj hozzá!





  • Archívum

  • Címkék