Malawi: növekvő idegengyűlölet?

Közzététel ideje | december 19, 2007 | 5 hozzászólás | GaceTillerro

Annak ellenére, hogy a Délkelet-Afrikában fekvő, a kontinens egyik legsűrűbben lakott országát, Malawit, a nemzetközi közvélemény az egyik fő menekült befogadó államnak tartja a régióban, amely kitételt az ország vezetése is elfogad, és korábbi intézkedéseivel eléggé meg is erősített, nem igazán ennyire könnyű a helyzet. 1985 és 1995 között körülbelül 1 millió mozambiki polgár érkezett Malawiba, amely „ugyan” humanitárius katasztrófához vezetett, de az ország a hatalmas segélyeknek köszönhetően profitált is a helyzetből.

Ezeknek a menekülteknek szinte mindegyike később visszatért hazájába, illetve továbbvándorolt, de úgymond felváltották őket más népek üldözöttjei. Jelenleg a legelfogadottabb becslések szerint nagyjából 8-10 ezer menekült élhet Malawiban, amelyek körülbelül fele ruandai illetve burundi polgár, a többiek főleg a Kongói Demokratikus Köztársaságból, illetve Szomáliából érkeztek. A déli régióban tehát közismerten Malawi volt az egyik fő célpontja a menekülteknek a 90-es években, hiszen itt (a gyakori éhínségek ellenére) egész tűrhetőek voltak a táborok, valamint más országokhoz képest jóval több jog illette meg őket.

A kezdetben elfogadó malawi lakosság körében azonban az elmúlt években egyre több haragos szó hallatszik, hiszen a jelenleg itt élő menekültek már nem is igazán tervezik a hazaköltözésüket, ezáltal pedig malawi polgároktól veszik el a munkát, a lehetőségeket. Persze, nem legálisan, hiszen legálisan nem dolgozhatnak, üzletelhetnek, de sokan meglátták az illegális lehetőségeket is. Vannak egész jól menő vállalkozások, amelyek tulajdonosai a befogadott menekültek sorai közül kerülnek ki, és ez nem tetszik a lakosság egy részének. A lakosok úgy érzik, hogy a menekültek olyan képességekkel, tudással, ismeretekkel rendelkeznek, amelyeket ők képtelenek felmutatni, ezért saját hazájukban szenvednek hátrányt. A feszültség már több ízben agresszív viselkedéshez, dobálózáshoz vezetett, és ugyan jelenleg csak egy elég apró kisebbség viselkedik ellenségesen, az eszme terjed, mint a tűz. Az egyik hírügynökség által felkeresett egyik ilyen „menekült” vállalkozó elmondta, hogy ő a burundi háború elől menekült Malawiba, nagyjából 1 millió forintnak megfelelő összeggel (amelyért családja rettentő sokat dolgozott), és most már havi fél millió forint körül keres átlagosan szépségszalonjaival. Ez a pénz Magyarországon is irigység tárgyát képezné, nem hogy Malawiban, ahol a 2007-es kormányzati fejlesztési terv egyik melléklete szerint a lakosság 45 százaléka él mélynyomorban. Ami szintén elég visszatetszést kelt a lakosság körében, hogy a „menekült” vállalkozók kivétel nélkül menekülteket alkalmaznak, legtöbbször persze illegálisan, így jóval olcsóbban képesek áruikat adni, szolgáltatásaikat nyújtani.

Persze, manapság már nem csak a menekültek ellen fordulnak a helyi lakosok, egyre több és több kínai, indiai, pakisztáni kereskedő veti meg lábát, főleg Lilongwéban, de más afrikai nemzetek (pl. Tanzánia, Nigéria) tagjai is betörtek már az elég jelentősnek számító malawi piacra. Persze a kormány is tisztában van már a probléma jelentőségével, idén októberben átfogó ellenőrzéseket tartottak, amelyen feltárták, hogy a legtöbb külföldi kereskedő szabálytalanul működik, illegálisan foglalkoztatja alkalmazottjait, sőt legtöbbször az 50.000 dolláros letétet (ami a kereskedési engedélyhez kell) egymás között passzolgatják ide-oda. Sajnálatos módon azonban az átfogó ellenőrzések eredményeképpen nem sok minden történt, néhány „menekült” kereskedőt visszaküldtek menekülttáboraikba, más nációk tagjai közül néhányat megbírságoltak, de igazán elriasztó ítélet nem született.

Magyarországon is lehet hallani már hasonló ellenséges hangokat a betelepült külföldi kereskedők ellen, és úgy látszik ez nem csak európai jelenség, a jobb jövő reményében mindenki ide-oda vándorol a világban. És legyünk őszinték: ki nem vásárolt már kínai üzletben?

Hozzászólások: