Seychelle-szigetek: a siker és a gazdagság sem áldás?
Közzététel ideje | december 11, 2007 | 1 hozzászólás | GaceTillerro
Afrikát általában a szegénységgel, a nélkülözéssel, a háborúkkal azonosítják (tévesen), de léteznek olyan államok is a kontinensen, amelyek történelme igazi sikertörténet, és most már világszinten is fejlett államoknak számítanak. Ilyen például Botswana, Zambia, a Zöld-foki szigetek vagy a mostani írás tárgyát képező Seychelle-szigetek. Ez, az Indiai-óceánon található szigetország 1976-os függetlenné válása óta fantasztikus pályát futott be.
Igazából nem teljesen „afrikai módon” irányította sorsát, diktatórikusnak is nevezhető kormányai azonban jól hasznosították a szigetek csodálatos természeti adottságait, így ma már a világ 50 leggazdagabb országa között tarthatjuk számon, egy főre jutó GDP-ben például könnyedén megelőzve szomszédunkat, Romániát. Az emberek 75 év körüli várható élettartamával és 80%-os beiskolázottsági arányával rendkívül kimagasló társadalmi és gazdasági fejlettségről tesz tanúbizonyságot, de ennek ára van. Azzal ugyanis, hogy nem a nyomorban tengődnek, a Seychelle-szigeteknek és a többi hasonló fejlettségű afrikai országnak, nagyon sok extra problémával kell szembesülnie. Egyrészt nincsenek segélyek, adományok, támogatások, másrészt ha esetleg hitelre van szükségük, az jóval drágább, mint egy szegény nemzetnek nyújtott hitel, a befektetők nem szívesen fektetnek be ilyen helyeken (persze azért nem kell félni, megy oda azért pénz), hiszen semmiféle kedvezményben nem részesülnek, mert nem „hátrányos” helyzetű országba viszik a pénzüket. Ahogy egy tavalyi találkozón, a botswanai és a seychelle-szigeteki elnök közös közleményében ebbéli panaszának hangot is adott. A szigetország nem kap a nemzetközi szervezetektől semmit, esetleges kölcsöneit nem engedik el és így tovább.

Mindenesetre azért ne kapjunk a szívünkhöz, a Seychelle-szigetek évről-évre a turizmus csökkenésétől tart és hangzatosan panaszkodik a fejlett afrikai országok sanyarú helyzete miatt, de a turisták száma inkább lassan növekszik, ami az egyre kedvezőbb utazási konstrukcióknak tudható be, másrészt egy ilyen országnak nem túl sok hitelre van például szüksége. A turizmus növekedése azonban egy más jellegű problémát is felvet, a terület hiánya egyre nyomasztóbban hat a sziget kormányzatára, ezért az illetékes miniszter nemrégiben bejelentette, hogy újabb hektárokat fognak „elrabolni” az óceántól, a holland módszert példaként követve. Ez nem újkeletű dolog lesz, hiszen maga a főváros egy része, ipari területek, repülőterek is vannak már feltöltött területeken, ami jelzi, hogy a Seychelle-szigetek már régen túlnőtte magát.
A legutóbbi ilyen nagy projektben, 2003-ban 350 hektárt sikerült elkobozni az óceántól, amely azóta is a gazdaság fejlődésének egyik alappillérét adja. Hogy rávilágítsak mekkora üzlet ez a kis országnak: maga az egész 350 hektáros projekt 50 millió amerikai dollárba került, és az így kialakított szigetrészek egyikét több, mint 50 millióért adták bérbe egy szállodaláncnak. Azonban a globális felmelegedés ezt a 116 szigetet is erősen fenyegeti, észlelhetően növekedett az óceán vízszintje, ennek ellenére a kormányzat továbbra is a területnövelés politikája mellett van, a távolabbi jövőre tervezés helyett. Ráadásul azt sem lehet tudni, hogy a gazdasági növekedés meddig tart, hiszen ez a kis szigetország néhány éve elég súlyos válságba került, egyrészt politikai megosztottsága, másrészt a turisták számának csökkenése miatt (a nagy árak következtében). Akkor mély gazdasági reformokat indítottak el, amelynek fontos elemei a mérhetetlen területfoglalási tervek. Mindenesetre érdekes dolgokat tartogat a jövő a Seychelle-szigetek számára is, ára lesz a növekedésnek, ebben biztos vagyok.
Hozzászólások:
Egy válasz érkezett eddig a következő írásra: “Seychelle-szigetek: a siker és a gazdagság sem áldás?”
Szólj hozzá!
december 12th, 2007 @ 00:17
Na jó, de azért egy picike, 80 ezres lakosságú államot valamivel könnyebb jól menedzselni és felvirágoztatni, mint mondjuk egy irdatlan méretű és népességű Nigériát. Egy ilyen helyen olyan problémák, mint vízhiány (nyilván…), törzsi ellenségeskedések (nincs őslakosság egyáltalán, a népesség 100%-a betelepülő), közlekedési nehézségek (sok sziget van ugyan, de a lakosság szinte teljes egészében hármon él ezek közül) stb. fel sem merül szemben a legtöbb afrikai országgal. Arról nem is beszélve, hogy a turizmus is sokkal békésebb és korrupciómentesebb bevételi forrás a kőolajnál.